Barney Stinson vagy a fater tanítsa meg a fiút udvarolni?

Elfuserált csajozógépek és a pénztárcánkra ácsingózó, huszadrangú randiguruk leselkednek a fiatal fiúkra a kamaszkor és a párválasztás rengetegében. De tényleg jó nekünk, ha kiégett skalpvadászok adják a férfiasság mintáit? Milyen pozitív példával járhatnak elöl a Férfiak?

Olvassunk csak el egy átlag randizási tanácsot az interneten! Egy „randiguru”, akit nem akarunk szó szerint idézni, lényegében a következőket javasolja a fiataloknak: a lányoknak nem szabad döntési lehetőséget adni, mert a legkisebb szabadságot is úgy értelmezik, mint a férfi gyengeségének jelét. A lányoknak nem szabad kedves dolgokat mondani, mert elriasztja őket. A kapott üzeneteket ignorálni kell, és bizonyos időközönként el kell tűnni, hogy pár napnyi hallgatás után felbukkanjunk. Ha a lány hisztizik emiatt, le kell feküdnünk a barátnőivel.

A szerző szerint mindez a „vonzalom ellenállhatatlan” koktélját jelenti a hölgyek számára; véleményem szerint pedig

biztos recept a kapcsolat tönkretételére, és egyedül arra szolgál, hogy érzéketlen, túlfeszült macsógyerekek módjára viselkedjünk.

A probléma viszont továbbra is adott: a mai világban a férfias közeledés, az egészséges vonzalom teljesen normális kimutatása szinte szankcionálandó, a „mérgező férfiasság” jele. A mai férfiakat a nemek nélküli világért küzdő progresszió élharcosai legszívesebben kasztrálnák.

A folyamat legnagyobb vesztesei pedig értelemszerűen végső soron úgyis a nők lesznek: a nyugati lányok már rengeteget panaszkodnak arról, hogy az ottani férfiak nem mernek odamenni hozzájuk, táncolni velük, randira hívni őket. Egy friss felmérés szerint a britek 82%-a azt hiszi, hogy a lányokkal való táncolás „szexuális zaklatásnak” minősül.

A rengeteg tiltás, támadás, és a férfiasság démonizálása között a fiúk el vannak veszve. Egyik oldalról férfias ösztöneik tagadását, férfienergiájuk elnyomását akarják tőlük, másik oldalról pedig a hazug hangossággal, a törékeny keménységgel, a látszatférfiassággal traktálják őket. Hogyan és hol találhatnak valós útmutatásra az ilyen fiatalok?

A rövid, tömör és mindig használható tipp talán a következő ismerkedésre: nyúljunk vissza az alapvető férfiértékekhez, a klasszikus férfias viselkedéshez!

De kihez forduljon ez ügyben egy fiatal férfi?

Ha kiegyeztünk abban, hogy nem az elfuserált randigurukhoz, akkor ott van a természetes kötelék, a bevált oktató, aki már maga is tapasztalta nem csak az ismerkedést, de a mély és tartalmas kapcsolat kialakítását, illetve a gyermeknevelés fortélyait: az édesapák, a nagypapák (értékrend menti) tanítása. A fiatal fiú sokkal jobban teszi, ha az ő tanácsukra hallgat, hiszen a randiguru személyben csak egy kliens, egy pénzforrás vagyunk: fizess a tanácsért, és viszlát. Az apa, nagyapa viszont a személyes boldogságot és kiteljesedést, a révbe érést akarja látni utódánál, unokájánál.

Ugyanígy csak rájuk érdemes hallgatni a nőkkel szembeni viselkedés kérdésénél: hogyan legyünk tisztelet- és szeretetteljesek, odaadóak egy nőhöz? (És hogyan ne legyünk közben papucsok, avagy olyan férfiak, akik nem keltenek tiszteletet egy nőben?) A randiguru a lányokra is csak két lábon járó örömforrásként tekint: az ő célja, hogy a fiatal fiú „végre lefeküdjön valakivel”, nem pedig, hogy úriemberként, Férfiként kezelje a Nőket.

Ebből alkalmi öröm talán származhat, de tartalmas kapcsolat aligha.

Ha viszont nem állt módunkban édesapánktól, nagyapánktól ilyesmit tanulni, akkor olvassunk a férfiikonok életéről, kíséreljünk meg megfigyelni a mindennapi életben szilárd értékeket mutató férfiakat! Okkal kérdezhetné valaki, hogy ez miért segít az ismerkedésben? A válasz az, hogy a nők nem valamilyen trükköt akarnak látni, és nem is gépek, amiken ha „megnyomunk egy villogó gombot”, ágyba bújnak velünk…

A nők férfias, maszkulin, határozott, szilárd fellépést, jelenlétet, viselkedést, kisugárzást akarnak. Egy olyan férfi mellett akarnak lenni, aki mellett nőnek érzik magukat, és kiegészíthetik feminin varázsukkal annak maszkulin erőit. Nyilvánvalóan ennek van hétköznapi hatása; érdemes a férfinak kitalálnia, hol legyen a randi, mikor találkozzanak, és végigvezetni az ismerkedés folyamatát. Nincs olyan, hogy „jaj, én nem tudom, mit csináljunk”, „találd ki te” (mármint a lány). Az olcsó zselészagú randigurukat pedig felejtse el!

V. L. B.

Fotók: yum9me on Foter.com / CC BY-NC-ND

Www.CourtneyCarmody.com/ on Foter.com / CC BY-SA

Küldés
Hozzászólások (1)
  • ...

    Ildy0310

    2017. november 26 15:12
    Nagy veszélynek vannak kitéve azok a kisfiúk és kislányok, akik első éveikben nem kapják meg a koruknak megfelelő odafigyelést. Ezt az űrt nem lehet később sem túlzott dicsérgetéssel, sem felelőtlen anyagi támogatással egyensúlyba hozni. Minden felől ömlik rájuk a szenny, zúdul feléjük a züllött világ megannyi sötét megoldása, és mindig kéznél van a hirtelen ajánlkozó „barátok” kificamodott jó tanácsa is. Idegen hangokat követhetnek már az óvodában, de az iskolai évek alatt még erőteljesebben nőhet a távolság szülő és gyermeke között. Aki nem látja be, mit rontott el, egy pattanásig feszült indulatos helyzetben, hirtelen felindulásból rossz döntést is hozhat. Mennyien válhatnak így áldozattá! Mennyien lesznek keserűek vagy gyógyszerfüggők, ami elkerülhető lenne. Ugyanis a pirulák nem irtják ki a feszültségek gyökerét, melyet viszont életmódváltással, hittel és valóságos szeretettel hatástalanítani lehet.

Sűrítsd a véleményed

egy kattintásba

Ez a téma és a vita

Kattintson ide és jelentkezzen be a használathoz!
0
%
Értékes
0
%
Inspiráló
0
%
Építő
0
%
Hiánypótló
0
%
Közömbös
0
%
Romboló
Kattintson ide és jelentkezzen be a használathoz!
OSZD MEG

VONJ BE MÁSOKAT IS
A KÖZÖSSÉG JAVÁRA!

A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk