Csattanós megoldás – Kártékony programok 2.

Sok mai szülő nem képes fegyelmezni a gyerekét, és hogy ne kelljen szembenéznie a saját tehetetlenségével, szép elméleteket kezd gyártani a „korlátozásmentes nevelésről”, amiben a magazinok „szakértői” azonnal a segítségére sietnek.

A következő eset, amit itt most leírok, az egyik budapesti villamosvonalon történt. A négyes ülés egyik oldalán ült egy anyuka az 5-6 éves forma kisfiával, míg velük szemben egy középkorú hölgy foglalt helyet. A kisfiú egyszer csak elkezdte rugdosni a szemben ülő néni lábát. A nő kedvesen rámosolygott mintegy jelezve, hogy észrevette, de nem haragszik, ám a kisfiú nem hagyta abba. A nő egy kicsit várt, majd rászólt:

- Kérlek, ne rugdosd a lábamat…

Ám a kissrác erre sem hagyta abba. Erre a nő kérdőn ránézett az anyukára, aki továbbra is úgy ült ott, mintha mi sem történt volna.

- Elnézést asszonyom, nem szólna rá a kisfiára, hogy hagyja abba a rugdosást?

- Ne haragudjon, de nem szólok rá. Mi a korlátozásmentes nevelés hívei vagyunk, úgyis abba fogja hagyni magától nem sokára. Próbálja meg elterelni a figyelmét!

Egy korábbi cikkben arról írtunk, hogy az egyik ember szabadsága a másik ember felelőssége és viszont. Minden kötöttségtől, kötelezettségtől, felelősségtől mentes szabadság nem létezik. Aki ennek az ellenkezőjét próbálja meg elhitetni a gyerekével, az rosszat tesz vele. Az etológus Konrad Lorenz a szülői tekintély eltűnését tartja az emberiség nyolc halálos bűne közül az egyiknek. Egy gyereknek, mint ahogy minden csoportban élő lénynek, vezetőre, „falkavezérre” van szüksége, aki kijelöli a határokat, amin belül a gyerek biztonságban érzi magát. Az egyértelmű vezető hiányában a családban kialakuló hatalmi vákuumban a gyerek fogja megpróbálni betölteni a falkavezér szerepet, amiben nem érzi jól magát, hiszen nem ez lenne a természetes szerepe. Az ilyen gyerekekből lesznek a „kis zsarnokok”, akik terrorizálják a szüleiket, pedig valójában ők is áldozatok: a gyenge szülői nevelés áldozatai.

És most térjünk vissza egy kicsit a villamosra, mert a történet még nem ért véget. Miután az anyuka teljesen nyilvánvalóan nem volt hajlandó rászólni a gyerekére, az egyik távolabbi ülésről felállt egy kb. 13-14 éves korú srác. Addigra ugyanis már a fél villamos azt figyelte, hogy mi fog itt történni. Ez kedves arcú, jó kiállású fiú szép komótosan odaballagott a gyerekhez és szó nélkül lekevert neki egy pofont. Amikor pedig az anyuka levegő után kapkodva döbbenten felnézett rá, csak ennyit mondott:

- Az én szüleim is a korlátozásmentes nevelés hívei.

Neo

További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útjaAz FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetekKörkérdés (interjúk), Férfiegészség.

Vezető fotó: Greyerbaby via Pixabay.com

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk