Csökkenő házasulókedv, tudatos gyermektelenség, sérülékeny párkapcsolatok – Megmenthet-e egy erkölcsi reform a hanyatlástól?

A jómódú római polgárok körében járványként terjedt a hűtlenség, sok volt a válás, számos házasságban nem vállaltak gyereket, és ugyancsak magas volt azok aránya, akik soha meg sem házasodtak. Augustus több törvényt is hozott a tendenciák megfordítására. De vajon sikeresek voltak-e az augustusi reformok?

Nagyon egyedinek gondoljuk magunkat és a korunkat, amiben élünk, és bizonyos értelemben igazunk is van, más értelemben viszont nincs. Mert minden ember valóban egyedi és megismételhetetlen, az emberi természet viszont állandó és változatlan, minden korban ugyanolyan, függetlenül attól, hogy az adott kor éppen milyen technikai nívón áll. Ha képesek vagyunk ettől, mármint a technikai színvonaltól, elvonatkoztatni, akkor hamar kiderül, hogy nincs semmi új a nap alatt, most jelentkező problémáinkkal már több alkalommal meg kellett küzdeni a történelem során.

Vegyék például Augustus császár (Kr.e. 63 – Kr.u. 14.) erkölcsi reformjait. A Római Birodalom erős, hatalmas és gazdag volt; a kor technikai nívójának csúcsán álló, ütőképes hadserege biztosan védte a határokat a birodalmat minden oldalról fenyegető barbár törzsek ellen. Augustus mégis veszélyben érezte a jövőjét, mert úgy látta, hogy errodálódnak a klasszikus római erények, mint a „szigorú kötelességtudat és tisztes szegénység”. De főként azért, mert az itáliai latinok körében nem született elég gyerek. A jómódban élő római polgárok körében ugyanis járványként terjedt a házastársi hűtlenség, rendkívül magasra emelkedett a válások száma, sok házasságban nem vállaltak gyereket, és ugyancsak magas volt azok aránya, akik soha meg sem házasodtak.

Augustus több törvényt is hozott a tendenciák megfordítására. Megnehezítette például a válást, ami addig könnyű és egyszerű volt. Különadót vetett ki a gyermeket nem vállaló házaspárokra és azokra a férfiakra, akik 38 éves koruk felett is nőtlenek maradtak, ez utóbbiak továbbá ki lettek zárva az örökösödésből és nem vehettek részt a cirkuszi játékokon sem. Majd még ennél is tovább ment, és minden 60 évnél fiatalabb férfinak és 50 évnél fiatalabb nőnek kötelezővé tette a házasságot. A házasságtörést az addigi polgárjogi helyett bűntetőjogi kategóriába tette, és bizonyos esetekben halállal, más esetekben száműzetéssel bűntette. (Saját lányát is kénytelen volt e rendelkezés miatt száműzni, példát statuálva ezzel.) A házasságtörésen kívül a pederasztiát, amit addig nem szankcionáltak, hivatalból üldözendő cselekménnyé tette. Ezen felül különféle anyagi és társadalmi juttatásokat vezetett be a három vagy több gyermeket vállaló házaspárok számára. Az ilyen nők például speciális ruhát viselhettek és életük végéig felszabadultak (az szja fizetés) a férjük fennhatósága alól.

Cikkajánló: Hol a hiba? Miért nem akarnak nősülni a férfiak?

És hogy sikeresek voltak-e az augustusi reformok? Nos, a Római Birodalom ezt követően még négy és fél évszázadig fennállt. (A Nyugatrómai Birodalom 476-ban bukott el, amikor Odoaker germán hadvezér megfosztotta hatalmától Romulus Augustulus császárt.) Augustus névleg ugyan helyreállította a köztársaságot, valójában azonban annak romjain teljhatalmat épített ki: a császárságot. Augustust az utókor jó, vagy legalábbis sikeres császárnak tartja, mert reformjaival sikerült a kor kihívásainak megfelelően átalakítani a birodalmat. És több sikeres császár is követte őt Róma élén. Ám sok olyan ember is felülhetett a császári trónra, akik teljhatalmukat rosszra használták: Caligula, Nero, Commodus, Vitelius vagy Heliogabalus császárok gonosztettei elképzelhetetlenek a mai ember számára.

Neo

Fotók: Love photo created by yanalya - www.freepik.com via OpenClipart-Vectors on Pixabay.com

ulleo on Pixabay.com

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk