Ez a viharálló párkapcsolatok titka! – megjelent Mihalec Gábor Viharálló szerelem című könyve a Házasság hete alkalmából

Ahogy a legtöbb párkapcsolati szakember (és laikus) megtapasztalhatta, Mihalec Gábor pár- és családterapeuta is nagyon hamar szembesült vele munkája során, hogy a járványhelyzet – mint minden komoly krízishelyzet – kétféleképpen hat a párkapcsolatokra: meggyengíti vagy megerősíti azokat. Hogy kivel melyik történik és miért, szakmailag annyira izgalmas kérdés, hogy Gábor egy komoly kutatást is indított kiderítésére.

A járvány erre – reméljük, soha vissza nem térő – lehetőséget nyújtott, hiszen egyszerre sok pár került „viharba”. A Házasság hetén a Harmat kiadásában megjelent könyv e kutatás szakmai hátterét és eredményeit mutatja be a megszokott, személyes hangvételű, olvasmányos, példákkal és gyakorlati feladatokkal tűzdelt, tanulságos formában.

Ha kutatásról szóló könyvet veszünk a kezünkbe (vagy erről hallgatunk előadást), szinte elvárjuk, hogy kellőképpen „száraz” legyen, még akkor is, ha lelki-érzelmi kérdésekről van szó. Mihalec Gáborról viszont tudjuk, hogy sem előadásban, sem könyvben nem szokott „száraz” lenni, sőt, kifejezetten személyes és gyakorlatias. (Egy másik jó ellenpélda dr. Mary Aiken Cybercsapda című könyve.) Ilyen ez a munkája is, ami olyan stílusban íródott, mintha a szakember személyesen az olvasónak mesélné el (vagy egy személynek szóló levélben közvetlenül neki írná le), miért is kezdett bele ebben a kutatásba, milyen eszközöket alkalmazott és mire jutott. A könyv elején még abba is részletesen beavat, hogyan jutott el a gondolattól a megvalósításig: készített egy átfogó elemzést a korábbi eredményekről, nemzetközileg elismert külföldi szaktekintélyekkel konzultált, a kérdőívet milyen források alapján állította össze, és kikkel dolgozta fel az eredményeket.

A következő rész három fontos képességnek – a szerző szerint a 2020-as év nagy hívószavainak – a laikusok számára is érthető, saját példákkal alátámasztott magyarázatával foglalkozik. Ezek a reziliencia, mindfulness és az érzelmi egészség. Noha mindhárom szakmai fogalom máshová teszi a hangsúlyt, mindegyik olyan kvalitások gyűjteménye, amelynek nem velünk született, hanem kitartó gyakorlás árán tanulható és páros alkalmazása sokat segíthet a párkapcsolatok megerősödésében kihívások esetén, nehéz élethelyzetekben.

A reziliencia egyéni szinten a meglepetésekkel, változásokkal és váratlan akadályokkal való megküzdés, megbirkózás képessége; párkapcsolati szinten pedig a kapcsolat erősségeinek „summája”. Míg a fizikában az eredeti forma visszanyerését jelenti, lélektani értelemben ez nem elégséges cél, vagyis nem a vihar puszta túlélése a cél (bár az is jobb, mint a válás), hanem az, hogy megerősödve kerüljünk ki belőle.

A mindfulness teljes jelenlétet jelent abban, amit éppen teszünk. A páros megközelítés szerint hatféle hozzáállás létezik: a pár tagjai jelen vannak az adott pillanatban és benyomásaikat kommunikálják is egymás felé (itt és most); a párok úgy fogadják a dolgokat, ahogy éppen vannak (nyitottság és realizmus), érdeklődve állnak a másikhoz (kíváncsiság); bizalmi alapú, pozitív értelmezési keret (jóindulat, szeretet); nyitottak maradnak a változásra és a valóban fontosra koncentrálnak (egyszerűsítés).

Az érzelmi egészség pedig az érzelmi intelligencia gyakorlati megvalósulása, amelynek nyolc ismertetőjelét a szerző az önmagán és másokkal együtt végzett lelki munka során határozta meg. Az érzelmileg egészséges ember képes feloldani a sérelmeit, értelmet és célt tulajdonítani életének, szabályozni érzelmeit, valamint azokat ítéletmentes, építő módon kifejezni, képes késleltetni szükségleteit, jót feltételez másról, alkalmazkodik az élet kihívásaihoz és tudja, hogy mi legyen élete fókuszában, és mi legyen a „margón”.

A párkapcsolati reziliencia alkotóelemeinek megléte (hiánya) adhat választ arra, hogy a párok miért élték meg annyira különbözőképpen a karantént, mint tartós krízishelyzetet. A vizsgálatban résztvevő 1255 fő 60 százaléka érezte, hogy kapcsolata megerősödött ezalatt, míg egyötöde hanyatlást tapasztalt. E két csoportot (fejlődő, illetve hanyatló párok) hasonlította össze a kutatásra adott válaszok alapján, hét fő reziliencia-alkotóelem szerint: kommunikáció, konfliktuskezelés, intimitás, pénzügyek, rendezett élettér és személyes ápoltság, érzelmi elérhetőség, valamint spiritualitás. A szerző hét külön fejezetet szán e hét területnek, minden esetben megismerteti az adott terület szakmai hátterét, megosztja saját és kliensei tapasztalatait, a saját kutatási eredményeinél pedig külön kitér a válaszok nemek szerinti megoszlására is. A fejezeteket feladatok, kérdések zárják, praktikus segítséget nyújtva az adott reziliencia-alkotóelem gyakorlásához.

A részletes kutatási eredményeket nem szeretném bemutatni, érdemes inkább elolvasni a könyvet, viszont néhány sokatmondó megállapítást, idézetet kiemelnék a Férfiak Klubja olvasói számára a hét fejezetből:

„Ha szeretnénk nyomás alatt is közel maradni egymáshoz; használjuk minél többször a személyes névmást és ne fejből beszéljünk, hanem szívből is.”

*

„Ahogy beszélünk a másikról, olyannak is fogjuk látni, mindez pedig bennünket is minősít.”

*

„Annyit kellene csak betartanunk, hogy a házastársunkat is ugyanolyan tisztelettel kezeljük, mint a többi embertársunkat.”

*

„A legtöbb veszekedés valójában nem más, mint az érzelmi eltávolodás elleni tiltakozás.”

*

„Egy 15 perces vitában az első 3 perc alapján 96%-os pontossággal következtetni lehet a vita végkimenetelére.”

*

„Az ENSZ a koronavírusjárvány melletti árnyékjárványnak nevezte el az otthonokban eluralkodó erőszakhullámot.”

*

„A vitát soha nem az nyeri meg, aki jobban felhúzza magát, hangosabban kiabál vagy nagyobbat üt. A vitából akkor kerültök ki győztesen, ha higgadtak tudtok maradni, és igyekeztek nyugalmatokkal a másikat is lehozni a plafonról.”

*

„Ahogy a nők számára a kapcsolatban a legfontosabb szükséglet az érzelmi biztonság, úgy a férfiak legnagyobb vágya két tételben foglalható össze: kevesebb veszekedés, több szex.”

*

„Egymást szerető emberként nem vagyunk kötelesek szexuálisan mindig egymás rendelkezésére állni. Ám érzelmileg mindig elérhetőnek kell lennünk a másik számára.”

*

„A pénzügyi helyzetünk megváltoztatásához kritikus fontosságú, hogy tudatosítsuk a pénzzel kapcsolatos hiedelmeinket, mert amíg ezek a tudattalanból irányítanak bennünket, addig bármilyen nagy gazdasági tudásra is teszünk szert, a hiedelmeink szabotálni fogják a döntéseinket.”

*

„A pénz önmagában nem boldogít. Ám hozzájárulhat ahhoz, hogy kiegyensúlyozottabban, egészségesebben, nyugodtabban éljünk, ezek pedig hozzájárulhatnak a boldogságunkhoz.”

*

„A pénz miatti rendszeres vitatkozás a későbbi válás egyik legbiztosabb előrejelzője.”

*

„A közös étkezésnek közös időtöltés mellett számos hosszú távon áldásos hatása van.”

*

A férfiak sokkal stresszesebbek voltak a munkahelyükön, mint otthon, míg a vizsgált nőknél ez fordítva volt. A nők nyugodtabbak voltak a munkahelyükön, viszont erősen feszélyezte őket, hogy otthon még mennyi feladat vár rájuk, ezért sokan keresték a túlóra lehetőségét, hogy elodázzák az otthoni „második műszakkal” való szembesülést.”

*

„Az egyik fontos sarokpontja a gyerekeknek szóló függőségek megelőzésére irányuló oktató anyagoknak is: tarts rendet magad körül! A rendezett környezet rendezett gondolkodást eredményez, aki pedig rendezetten gondolkodik, az ellenáll a nyomásnak és a csábításnak.”

*

„A figyelmünk fókusza és a magabiztosságunk szorosan összefügg. A magabiztos ember figyelme kétharmadát kifelé irányítja, és egyharmadát befelé. Ezzel szemben a bizonytalan ember a figyelme kétharmadát befelé fordítja, és csak egyharmada jut belőle kifelé, hogy az éppen aktuális szituációt kezelje, ez pedig vajmi kevés lesz a sikeres megoldáshoz.”

*

„Nem a konfliktusok mélysége a legjobb előrejelzése annak, hogy milyen szilárd lesz a házasság öt év múlva, hanem az érzelmi válaszkészség mértéke. A házasság megromlása azzal kezdődik, hogy egyre kevesebb benne az egymás iránti figyelmesség és meghittség. A konfliktusok csak később jönnek.”

*

„Mivel sok családban a férfiak viselik az anyagiak biztosításának mentális terhét, sokan úgy érezzük, hogy a pénzügyi háttér megteremtésével megtettük a magunk részét, és most már nyugodtan hátradőlhetünk. Az anyagi biztonság fontos alkotóeleme a házasság működtetésének, mégis a hozzám terápiára jelentkező párok többségére az a jellemző, hogy van pénzük, de a kapcsolat mégsem működik jól. Úgy látszik, az anyagiakon felül másra is szükség van a házasságunk sikeréhez. Az érzelmi elérhetőség az, amiből a kapcsolat táplálkozik.”

*

„Az emberek egyértelműen nyitottak a hit felé, mert azt látták, hogy a kontroll kikerült a kezükből, és szükségük volt a tudatra, hogy egy felsőbb erő a bajban is ellenőrzése alatt tarthatja a dolgokat.”

*

„Amikor csalódunk a társunkban, akkor a „belső hang”, vagyis a pillanatnyi érzelmeink nagyon önző dolgokra késztetnek minket. Ha az önazonosság jegyében minden ilyen késztetésnek teret engednénk, akkor nagyon sok kárt okoznánk lelkileg magunk körül. (…) Viharban az legyen a jelszavunk, hogy nem azt teszem, ami jólesne, hanem ami a helyes.”

Továbbá kiemelnék két interjút, amelyek a kutatási módszertant és eredmények elemzését színesíti. Az egyik a Férfiak Klubja alapító-vezetőjével, Bedő Imrével készült, a másik Horváth Gáborral, a nágocsi Reménység Rehabilitációs Ház szakmai vezetőjével. A szerző az előbbitől arról érdeklődött, miért van az, hogy a párkapcsolat és család témája látszólag a nőket jobban érdekli, mint a férfiakat és hogyan lehet segíteni a férfiakat abban, hogy ismét méltósággal és büszkén töltsék be szerepüket férjként és apaként. (A kutatás válaszadói 88,4 százaléka nő; 11,6%-százaléka férfi. Ez összecseng a párterápiás jelentkezések 9:1 arányával a nők javára.) Az utóbbi pedig arra adott válaszokat, hogy milyen segítséget kaphatnak a különböző függőségekkel küzdők, milyen befolyása van a személyes higiéniának, a napirendnek és a rendezett élettérnek a gyógyulásban, és hogyan lehet több évtizedes szokásokat felülírni, milyen hatása van ennek a folyamatnak a házasságra, és mit tegyen az a fél, aki változtatni szeretne, de társát nehezen vagy egyáltalán nem tudja rávenni a változásra.

Az eredmények bemutatása után a szerző erre egy úgynevezett edzéstervet is javasol: a korábban részletesen ismertetett hét elemet egy öt lépcsőfokos, vizuálisan is könnyen elképzelhető, konkrét teendőkkel ellátott feladatsorként ábrázolja, melynek begyakorlásában segítenek a fejezetvégi ötletek. Az öt lépcsőfok mellett pedig van még két tényező, mely attitűdökről szól, és erősen befolyásolja a módot, ahogyan cselekszünk. Az edzésterv az érzelmi elérhetőséget, mint a lépcsővel párhuzamosan húzódó hátteret, falat ábrázolja, a spiritualitást (hit és értékrend) pedig mint lépcsőkorlátot, melybe belekapaszkodhatunk.

Ajánló: Minden döntésem és fájdalmam hozzátett valamit ahhoz a férfihoz, aki ma vagyok! – interjú dr. Mihalec Gáborral 
További tartalmakért kattints rovatcímeinkre: A férfi útjaAz FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetekKörkérdés (interjúk), Férfiegészség.

A könyv leggyakrabban hangoztatott mondata: a karantén megmutatta, hogy mennyi tartalékunk van; anyagilag, érzelmileg, idegileg és egészségileg is. A járvány tehát nem megteremtette, hanem felszínre hozta azt, ami eddig is volt (vagy nem volt) bennünk, csak kívülről nem látszott. A másik leggyakoribb üzenet: a reziliencia tanulható képesség, de azt nem a „viharban”, hanem „viharmentes” időszakban kell gyakorolni. A viharálló szerelem sokféle összetevőjében tehát az a közös, hogy mindegyik felett van befolyásunk. Így nincs más dolgunk, mint elolvasni a könyvet, elvégezni a fejezetvégi feladatokat és addig gyakorolni a lépcsőfokokat – időnként a falnak dőlve és a korlátba kapaszkodva –, amíg feljutunk rajtuk.

Antal-Ferencz Ildikó

 

Antal-Ferencz Ildikó újságíró, három gyermek édesanyja. Írásainak fő témája a család, de sok más is érdekli: interjúk közismert emberekkel, beszámolók kulturális eseményekről és jótékonysági ügyekről, riportok közéleti témákról (élet- és gyermekvédelem, oktatás, hit, fogyatékossággal élők). Blogot ír Ígyírokén címmel, több interjúkötetbe írt szerzőként, rádióműsorokat szerkesztett és vezetett, valamint házigazdaként kerekasztal-beszélgetéseket és konferenciákat.

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk