Férfiak és a patriarchátus 3. Civilizációk tündöklése és bukása

Van-e összefüggés az emberek magánélete és a társadalom jóléte között? A mai kor úgy gondolja, hogy nincs, azaz hogy ki miként él otthona négy fala között, mivel tölti a szabadidejét, az semmilyen összefüggésben nincs azzal, hogy miként végzi a munkáját, mennyire jó állampolgár, vagy mennyire hasznos tagja a társadalomnak. Amíg időre befizeti az adóját és nem szeg törvényt, addig szabadon azt csinálhat, amit csak akar – még csak kritikával se illethesse azt senki.

Egy korábbi cikkünkben tettünk említést Joseph Daniel Unwin monumentális, Szex és kultúra (Sex and Culture, Oxford University Press, 1934) című művéről, amelyben az egyes társadalmak szexuális szabályozása és kulturális teljesítménye közötti összefüggést vizsgálta. A cikkre érkezett reakciókon és kérdéseken felbuzdulva igyekszünk most tovább árnyalni a képet.

A „társadalmi energia” forrása

Unwin teljesség igényével íródott művében az összes rendelkezésére álló antropológiai kutatást alapul véve vonta le a következő megállapítást: „Bármely földrajzi környezetben lévő bármely társadalom kulturális állapotát a két nem közötti viszonyok múltbéli és jelenbéli szabályozása kondicionálja.” Azaz minél korlátozottabbak voltak egy társadalomban a szexuális lehetőségek, annál magasabb kulturális szintre jutott.

Ezt Unwin a felszabaduló „társadalmi energia” mértékével magyarázza, azaz a meg nem élt szexuális vágyakból származó energia más – művészeti, tudományos, sport – teljesítményben jelenik meg. „A társadalmi szabályok korlátozzák a szexuális késztetések azonnali kiélését, ez érzelmi konfliktust okoz az emberben, ami más formában manifesztálódik. Amit ma civilizációnak hívunk, az mindig az ösztönös késztetések kielégítésének kötelező feláldozása árán jött létre.”

És ami magát a kutatót is teljességgel megdöbbentette, ez az összefüggés igaz volt kivétel nélkül minden esetben. Unwin a társadalmakat civilizálatlanokra és civilizáltakra osztotta fel. Az utóbbiakra a világhoz való racionális hozzáállás a jellemző: a tudásszomj, új ismeretek felhalmozása, a jelenségek megfigyelése, kiértékelése, kialakulnak a tudományos módszerek, amelyek a természetben megjelenő ok-okozati összefüggéseket kutatják. Ma hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak az európai felvilágosodás utáni korra jellemző a racionális, tudományos gondolkodás, ez azonban messze nincs így. Unwin 16 civilizált, racionalisztikus társadalmat vizsgált (sumér, babiloni, egyiptomi, asszír, hellén, perzsa, hindu, kínai, japán, szasszanida, arab, (mór), római, teuton, angol-szász és angol/európai), amelyek nagy fejlődésre és jelentős kulturális teljesítményre voltak képesek. Kutatásai alapján a következő megállapítást tette: „A múltban különböző nagy kultúrák emelkedtek fel a világ különböző pontjain, virágoztak, majd lehanyatlottak. Minden egyes esetben a társadalom a történelmi felemelkedés útját az abszolút monogámia állapotában kezdte.” Az abszolút monogámia azt jeleneti, hogy a házasságot követően férj és feleség csak egymással juttathatja kifejezésre a szexualitását. Válás lényegében nincs, a házasságtörést nagyon súlyosan, elűzéssel, rabszolgasággal vagy halállal büntetik. A nagy társadalmi energia felszabadulásának másik szexualitást szabályozó feltétele a házasság előtti szüzesség megőrzése volt, amely elsősorban a nőkre vonatkozott. Ennek meglétét már a fejlettebb civilizálatlan társadalmakban is elvárták, a házasság előtt külön erre kijelölt személy, egy külön erre kijelölt helyen ellenőrizte.

Mindig ugyanúgy

Alaptalan elbizakodottság azt hinni, hogy egy civilizációban, egy kultúrában csak előrefelé, a nagyobb fejlettség irányába vezet út. Vissza is lehet fordulni. Példa erre a korábban felsorolt nagy civilizációk felemelkedése, tündöklése és bukása. J. D. Unwin ezt így összegezte: „Ezek a nagy társadalmak különböző földrajzi viszonyok között éltek, más rasszhoz tartoztak, de a házassági szokásaiknak a története ugyanaz. Kezdetben minden egyes nagy társadalom ugyanúgy vélekedett a szexualitás szabályozása felől. Aztán ugyanazok a harcok kezdődtek, ugyanazok az érzelmek kerültek kifejezésre, ugyanazok változtatások történtek, amelyek ugyanazt az eredményt hozták. Mindegyik társadalom a minimumra redukálta a szexuális lehetőségeket és a felszabaduló nagy társadalmi energia birtokában virágzásnak indult. Aztán kitágította a szexuális lehetőségek körét, a társadalmi energiája megcsappant és lehanyatlott. Az egyetlen igazán figyelemreméltó jellemzője ennek az egésznek a kérlelhetetlen monotónia.”

Neo

Fotók: archer10 (Dennis) (63M Views) via Foter.com / CC BY-SA

Atelier Teee via Foter.com / CC BY-NC-ND

Küldés
Hozzászólások (2)
  • ...

    Ildy0310

    2017. január 13 09:59
    Heidegger végkövetkeztetése és üzenete számunkra: "Már csak egy Isten menthet meg minket."
  • ...

    Ildy0310

    2017. január 13 10:50
    Összefüggés szempontjából nézve láthatjuk, hogy az emberiség eljutott az érték és mértékvesztés kritikus pontjához, amikor a mindennek mértéke az ember elv. Ezért az értékrend vonatkozásában tulajdonképpen bekövetkezett a teljes csődbe jutás. A "semmi" - a nagy igazság, nincs érték - szakadéka szélére érkezett az emberiség. Hogyan is lehetne széthullott, érték vesztett egyéneket és tömegeket valamiképpen együtt tartani egy még működő társadalomban? Továbbá kérdésként merült fel, hogy miként terjedhetett el olyan fantasztikus mértékben a nagy modern világunkban a különböző okkult és ezoterikus tanok és kultuszok, főként már a 20 .század negyedében ? Ezt állapítja meg jogosan Umberto Eco, amikor azt mondja, hogy "úgy tűnik, mint ha egy új középkor köszöntött volna ránk." Döbbenetes, hogy az emberek milyen kiváncsivá és fogékonnyá váltak a feltételezett ismeretlen természetfölötti erők iránt. Ha most feltámadna egy felvilágosodás korabeli személyiség, aki meggyőződéssel hitte és lelkesen hirdette kora eszméit, és körülnézne mai világunkban, bizonyára elképedne, hogy milyen mértékben uralkodik ismét a hiszékenység és babonaság, ami ellen ő és kortársai oly elszánt küzdelmet folytattak annak idején ...
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk