Gazdag akarsz lenni? Maradj hűséges a feleségedhez!

Elismerem, némileg hatásvadász a cím, de valódi igazság rejlik mögötte.

Csínján kell bánni a statisztikai kutatásokkal, mert az ember hamar olyan következtetésekre juthat, amelyek nem állják meg a helyüket. Például rosszul állíthatja fel az ok-okozati viszonyokat, mert valami olyan egyértelműnek tűnik. Hogy egy példával illusztráljuk: bizonyított tény, hogy a legtöbb halálos kimenetelű motorbaleset bőrdzsekiben történik, ám az mindenki előtt világos, hogy a bőrdzseki nem oka a halálos balesetnek, azaz az összefüggés a kettő között nem ok-okozati, ám mégis létezik.

Ezután a rövid, ám fontos bevezető után térnénk rá tényleges témánkra. A Marriage Foundation megbízásából a brit Brigham Young University azt vizsgálta, hogy milyen – ha egyáltalán bármilyen – összefüggés állítható fel házasság és anyagi jólét között. A Harry Benson és Spencer James által vezetett kutatócsoport 20 európai országot vizsgált, köztünk hazánkat is. Kutatási módszerük az volt, hogy a vizsgált országok lakosságát öt egyenlő részre osztották jövedelem szerint, és megnézték, hogy az egyes jövedelmi kategóriákba tartozó szülők hány százaléka volt házas. Az eredmények teljesen konzisztensek voltak egész Európára nézve, azaz minél magasabb jövedelmi kategóriába tartozott egy szülőpár, annál nagyobb valószínűséggel éltek házasságban. A legjobban kereső, illetve a legrosszabbul kereső kategóriákba tartozó szülők között fennálló ún. „marriage gap”, azaz házasság hasadék európai átlaga 40%. Ez pedig úgy jön ki, hogy a leggazdagabb egyötödbe tartozó szülők 82%, míg a legszegényebb egyötödbe tartozó szülőknek csak a 42%-a volt házas a kontinensátlag alapján. Ország szintre lebontva a legnagyobb különbség Dániában és Csehországban található, ahol a legmagasabb jövedelműek 3,8-szor akkora eséllyel éltek házasságban, mint a legalacsonyabb jövedelműek; míg legkisebb a különbség Portugáliában és Szlovéniában, ahol ez az arány 1,4-szeres. Magyarországon valamivel több, mint kétszer akkora eséllyel élnek házasságban a leggazdagabb szülők, mint a legszegényebbek: a legfelső egyötöd 77%-át, míg a legalsó egyötöd 35%-át kötötte házasságai eskü a kutatás idején, 2014-ben.

Az eredmények alapján a kutatók levonták a következtetést, hogy a szegényebb néprétegeket sokkal nagyobb mértékben sújtja a nyugati világban tapasztalható házassági kedv hanyatlása illetve a „válás-járvány”, mint a gazdagabbakat, akiket lényegében érintetlenül hagyott. (Csehországban például a felső egyötödbe tartozó leggazdagabb szülők 99% él házasságban.)

Csak a pénz lenne az ok? Vajon a szegények a pénz miatt nem házasodnak össze, a gazdagok pedig a pénz miatt igen? Nem gondolnánk. Bár a kutatók erre nem tértek ki, de mi úgy sejtjük, hogy a pénz jelen esetben a motoros-bőrdzseki szerepét tölti be, azaz nem oka házasságnak vagy nem házasságnak, hanem inkább kísérőjelensége. Azok ugyanis, akik komolyan veszik a „jóban-rosszbant” és hűségesen kitartanak a házastársuk mellett, valószínűleg lelkiismeretesebbek és kitartóbbak a munkájukban is, amit a munkaadók előléptetéssel, fizetésemeléssel, zsíros bónusszal honorálnak. Továbbá akinek az energiáit nem a magánéleti problémái megoldása emészti fel, az többet tud teremtő tevékenységre fordítani, ami szintén magasabb jövedelmet jelent. A helyzet tehát mégis az, ahogy azt a némileg hatásvadász címben írtuk, hogy a hűség kifizetődő – anyagi értelemben is.

Neo

Fotók: Designed by Nikitabuida

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk