Ha folt esett a becsületén, a család becsületén esett folt

Aki megcsalta a párját, aki nem tanulta meg, mi a felelőssége emberként, házastársként, szülőként, aki tisztességtelenül viselkedett, nemcsak saját magát minősítette ezzel, hanem azokat is, akik embert akartak faragni belőle, akik a legjobb tudásuk szerint nevelték. A szüleit, rokonait, a család közeli barátait, szűkebb és tágabb környezetét. Ma is aktuális ez?

„Apja fia”, „anyja lánya”, „nem esett messze az alma a fájától”, „nézd meg az anyját, vedd el a lányát” – mondták, és mondják mind a mai napig – ám egyre kevesebben – hol negatív, hol pozitív értelemben. Amiképpen egy embert a szülei alapján, úgy a szülőket a gyermek, illetve az abból felnőtté vált ember alapján ítélték meg. Vica versa. Mint tudjuk, a nép sok esetben túlzott – nem csak múlt időben állíthatjuk ezt –, de ha valakiről sok rosszat mondtak, az nemcsak az álmoskönyvben, de falun sem jelentett jót. Sem a szóban forgó emberre, sem a családjára nézve. „Nem faragott belőle az apja férfit!” „Nem nevelt az anyja tisztességes leányt!” És ez általában így folytatódott: „Pediglen az apja derék ember hírében áll.” Vagy így: „Lám, ha beteg a fa, a termése sem jobb.” Így aztán ki igyekezett a szülei sötét árnyékától megszabadulni, és azért vált becsületessé, ki pedig azért, mert tetteivel nem akarta a család jó hírnevét beszennyezni. Ki pedig bár jó nevelést kapott, de fittyet hányt rá, s viselte annak következményeit, ki pedig rossz mintát vett, és nem tudott egyebet, mert nem látott egyebet. Ki pedig tisztességtelen közegben nőtt, de elkerülvén abból másutt jó példát látott, és megerősödve általa azt követte, ki pedig ördögi kórságával környezetét is megfertőzte. Bárhogy is történt, egy embernek mindig volt múltja, mely túlmutatott rajta – a szülők, rokonság, tágabb értelemben kis közösségének, szülőfalujának milyensége, ahonnan a mintát vehette –, és egy olyan jelenje, amely kihatott saját magára és közvetlen környezetére. Volt, hogy az egész falura, ha az illető máshol tartózkodott, hiszen akkor nemcsak magát és családját, hanem az egész falut képviselte.

A társadalmi nyomás, elvárások, megbélyegzések, szülői intelmek, kulturális praktikák, népi fortélyok, család- és rokonságbéli, baráti, tehát a szűkebb és tágabb környezetbéli tanítások mind azt szorgalmazták, hogy megtanulják a fiatalok, tudják a férfiak és a nők, mi a felelősségük. Érdekes, de e tekintetben nagyobb hangsúlyt kaptak a fiúk, férfiak edukálása.

Ismerjük-e ma ezeket a „kulturális eszközöket”?

Felelősségteljes Férfiak, férjek, apák lehetünk ezek nélkül?

Az a férfi, akit meg lehetett terhelni felelősséggel, Férfi volt! Büszke lehetett magára, a családjára, szűkebb és tágabb környezetére, a szülőfalujára, és vele együtt mások is, mert „lám, ott tisztességes embereket faragnak a fiúkból, derék legényeket”. Most hogy állunk ezzel?

Nyomás alatt nő a pálma! Manapság a szabályokat, a társadalmi elvárásokat, a kulturális szokásokat, a férfiasság próbáit nevetségesen avíttnak tekintjük. Miért? Talán azért, mert nem értjük a lényegét, amelybe elődeink olyan szépen, bölcsen értelmet sűrítettek, okokat, célokat, hol ösztönösen, hol tudatosan, szándékosan, természetesen, az életnek megfelelően. Jövőbe mutató praktikákkal tanítottak, mert ők valóban tudták, e tanítások magként kelnek majd ki az emberekben, ez jelenti az új generációk jövőjét és a sajátjukét is. Tudták, ha nem, vagy rosszul „vetnek”, akkor nemcsak a „gondozatlan földet”, hanem őket is megítélik – szégyenletes „gazdákként”. És hogy elérjék a céljukat, hogy kikeljen a felelősségvállalás magja, s gyökeret eresszen eme fontos férfierény, számos olyan praktikákat találtak ki a hagyományos világban, amelyeket aztán beépítettek a kultúránkba. Hova tűntek ezek a fortélyok? Léteznek-e még, és ha igen, ismerjük-e a valódi értelmét, célját? Hol állunk mi ebben férfiként? Hogyan válhatunk jobb társsá, férjjé, apává?

Milyen motivációkat rejt a felelősség a férfiak számára, ha jól értelmezzük?

Mit kell tudniuk erről a nőknek, hogy társak lehessenek a férfiak motiváló, erőt adó férfifelelősségük megélésében – szövetségesként?

BEDŐ IMRE, Magyarország legnagyobb férfimotivációs társadalmi mozgalmának, a több mint 140 000 követővel bíró Férfiak Klubja vezetője, A megbízható férfi című új könyv és a Férfienergia bestseller írója praktikus, racionális, férfias megközelítésű előadása választ ad a kérdésekre, mely alapjaiban erősíti meg a férfi-nő kapcsolatot szövetséggé, közösségé, családdá.

Időpont: 2019. március 7.
Kapunyitás: 18.00 órakor
Előadás kezdete: pontosan 19.00 órakor (ezért mindenkitől pontos érkezést kérünk, legkésőbb 18.45-ig)
Helyszín: Lurdy Ház mozi, 10-es terem, 1097 Budapest Könyves Kálmán krt. 12-14. 
(térkép)
A helyfoglalás érkezési sorrendben történik!

REGISZTRÁLOK AZ ELŐADÁSRA!

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk