Kell-e beszélni a szexről?

Nemrég fejeződött be a Férfiak Klubja Facebook-oldalán az a szavazás, amelyben arról kérdeztünk Titeket, hogy miként közelítenétek meg a szexualitás kérdését a gyereketeknél: megvárnátok, amíg ő áll elő valamilyen kérdéssel vagy magatok hoznátok fel a témát. Az itt következő cikket a kapott eredmények inspirálták.

Nos, ha egy alapvetően egészséges társadalomban élnénk, akkor nem kellene túl sokat beszélni a szexről, nyilvánosan semmiképpen, csak annak a két embernek, akit érint, férjnek és feleségnek. A kívánatos az lenne, ha két ember maga alakíthatná ki a szexualitását olyanná, amilyenné tudja és szeretné, anélkül, hogy bárki harmadik személy megmondaná, milyennek kellene annak lennie. Mégis, ma a magazinok, népszerű tévé és rádióműsorok, internetes honlapok, életvezetési tanácsadók tömkelege foglalkozik a témával. Mindenkinek van véleménye arról, milyen a kielégítő és örömteli szexuális élet. A legtöbben egyébként tényleg jó szándékkal osztják az észt és adnak tanácsokat, pedig valójában nagyobb kárt tesznek, mint hasznot hoznak. Felállítanak ugyanis egy normát, hogy milyen a jó szexuális élet, aki pedig ennek nem tud megfelelni – nos, hát az érezze rosszul magát. Pedig nem kellene, mert egy ember szexualitása is ugyanolyan egyedi, mint az ujjlenyomata: egy másik ember szexuális normáit magamra erőltetni biztos boldogtalansághoz vezet. Vegyünk például egy házaspárt, mely havonta egyszer él házaséletet, aminek viszont megadják a módját. Boldogan élik az életüket, amíg nem olvassák azt egy magazinban, hogy a szexuális együttlétek átlagos, ideális száma a heti három. Ettől kezdve úgy érzik, ők nem normálisak, és szeretnék feltornázni az együttléteik számát az ideálisra – a férj Viagrát szed, a feleség szexis fehérneműkbe bújik, stb. –, amibe végül belerokkannak, és a házasságuk zátonyra fut. A szexualitás terén a méricskélés és hasonlítgatás még károsabb, mint bármilyen más területen. A legjobb az lenne, ha az ember nem tudná, hogy mások mit és hogyan csinálnak, akkor elégedett lenne azzal, ami neki jutott. Nem volt véletlen, hogy egészen a közelmúltig a szexualitás tabutémának számított.

Ma azonban merőben más a helyzet.

Nemrég szavazásban feltettük nektek a kérdést, mit tennétek, megvárnátok, amíg a gyereketek kérdéseket tesz fel a szexről, szexualitásról, vagy magatok hoznátok elő a témát.

53%-kal azok kerültek többsége, akik azt válaszolták, megvárnák, amíg a gyerek kérdez, szemben a 47%-kal, akik maguk is feldobnák a témát.

Egy dologban azonban biztosak lehetünk: a gyerekünkkel beszélnünk kell a szexről, akár kényelmes, akár nem, akár tetszik nekünk, akár nem. Ugyanis ha mi, a szülei ezt nem tesszük, meg fogja helyettünk tenni más, sőt, alig várja, hogy megtehesse, de abban nem lesz semmi köszönet.

Pornóepidémia

Ne legyenek illúzióink, az egyik elsődleges forrás, ahonnan a fiatal emberek a szexualitásról szóló elképzeléseiket ma beszerzik, az a pornográfia. A fiúgyerekek átlagosan 12 éves korukban találkoznak először keménypornóval. Az internet előtti korban az idősebb generációknak a maiakhoz képest viszonylag nehezebb volt pornográf tartalmakhoz hozzájutni. Ma viszont egyetlen kattintásra van a legelképesztőbb pornójelenetektől bárki, akinek okostelefon lapul a zsebében. Minden 5. (!) mobiltelefonról indított keresés pornográf tartalomra irányul.

Most mindenki képzelje maga elé a 12 éves gyerekét, a barátja gyerekét vagy saját magát 12 évesen, és gondolja végig, mennyire áll készen érzelmileg, értelmileg, érettségben egy ennyi idős fiú a keménypornó befogadására. A pornográf képek rendkívül izgalmasak, elég egy pillantást vetni egy ilyen képre és az olyan hormonális folyamatokat indít el az ember agyában, amelyek aztán odaragasztják a tekintetét a képernyőre. Erős akarat kell hozzá, hogy ilyenkor ne ragadjon ott az ember, hanem képes legyen továbblépni. Az impulzusait a felnőtteknél még nehezebben kontrolláló gyerek még nehezebben fog tudni elszakadni a látványtól, ami nem csak izgalmat kelt benne, hanem undort és félelmet is. Ha valaki túl korán szembesül olyan képekkel, amelyeket nem tud feldolgozni, könnyen traumatizálódhat is. Nagyon fiatalon bele lehet kerülni a kíváncsiság-izgalom-szégyen-undor-kíváncsiság-… körforgásába, aminek függőség a vége.

A mai szülőknek kb. húsz évvel ezelőtti elképzelése van arról, milyen a pornográfia. A helyzet azóta nagyon sokat romlott, és a legtöbb szülő teljesen ledöbben, amikor szembesül vele, hogy a gyereke valójában mit is néz. A mai pornójelenetek sokkal durvábbak és megalázóbbak, mint akár csak az egy-két évtizeddel ezelőttiek. A pornófilmek 88%-a tartalmaz fizikai agressziót. Nem kell részletezni, mennyire káros, ha valaki innen szerzi be az ismereteit a szexualitásról. (A fiatal nők jelentős része úgy érzi, nem képes megfelelni a pornón szocializálódott fiúk elvárásainak. Egy egyetemista lányok körében végzett amerikai felmérésben a lányok többsége arról panaszkodott, hogy a fiúk szexuális fantáziáját a pornófilmekből ellesett jelenetek uralják, és ezekre akarják őket is rávenni.)

De mit mondjunk a gyereknek?

Az önmagát a szülei előtt szégyellő, a szexualitással kapcsolatban undort és félelmet megélő 12 éves gyerek vajon oda mer-e állni a kérdéssel, segítségkéréssel a szülei elé? Talán igen, talán nem. A szülőnek viszont mindenképpen foglalkoznia kell a kérdéssel. Érdemes erre nem úgy gondolni, mint felvilágosításra, hanem mint kármentésre. A szülőnek nagyon figyelmesnek kell lennie, hogy amikor a gyereke, akár kódolt formában is, de a szexualitással kapcsolatos kérdést tesz föl, akkor készen álljon a beszélgetésre. Jó, ha a szülő előre felkészül néhány gondolattal, hogy ő hányadán áll a szexualitással és neki mi erről a mondandója. (Önmagunkkal szemben tanácsos a kíméletlen őszinteség, hogy mennyire sérült a saját szexualitásunk, így tudunk ugyanis a legjobban segíteni a gyerekünknek.)  Fontos ügyesen kipuhatolni, hogy a gyerek hol tart éppen a „felvilágosodásban”, nehogy véletlenül olyasmivel öntsük nyakon, amire nincs felkészülve.

Persze nem minden gyerek fog ilyen kérdéssel előállni. Intő jel, ha a gyerek kínosan kerüli a témát és semmilyen formában nem hajlandó szerelemről, szexualitásról beszélni. Könnyen lehet, hogy már bekerült a félelem-szégyen-undor „Bermuda-háromszögébe”, ami azzal fenyegeti, hogy elnyeli. Ilyenkor a legnagyobb tapintattal és együttérzéssel, de a szülőnek kell kezdeményezni a beszélgetést. (A témában született magyar nyelvű szakirodalomról sajnos nincs ismeretünk, de itt egy link egy kiváló angol nyelvű cikkhez, ami többet is felsorol, valamint gyakorlati útmutatást is ad, miként beszéljünk a gyerekünkkel a szexualitásról, és különösen a pornóról.)

Cikkajánló: Az apa a család papja

Íme még egy dolog, mármint a szexualitás, amivel a szülőnek foglalkoznia kell, ha komfortos neki, ha nem. A jó hír viszont az, hogy azok a szülők, akik hajlandóak rászánni az időt és az energiát, azok gyermekük számára elsődleges információforrássá válnak a szexualitással kapcsolatban is. Divatos ma azt hangoztatni, hogy a legjobb, amit egy szülő tehet, ha szeretettel, de távolról figyeli kamasz gyermeke botladozásait. A kutatók viszont cáfolják ezt, szerintük egy kamaszt semmiképpen sem szabad magár hagyni, mert szüksége van támaszra, irányításra, nevelésre. Manapság a kortárscsoport hatását szokás hangsúlyozni, pedig maguk a kamaszok – ahogy erről egy másik amerikai kutatás beszámol – azt mondják, hogy a viselkedésükre és az értékítéletükre a legnagyobb befolyással továbbra is a szüleik vannak. Felmérések igazolták, hogy azok a kamaszok, akikkel a szüleik beszélgetnek a szexualitásról, túlnyomó többségükben a szülőktől szerzett információkra támaszkodnak és nem a kortársakéra.

C. Kovács Gábor

*

További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útjaAz FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetekKörkérdés (interjúk), Férfiegészség.

Az erkölcsi alapok, a férfi-nő szövetség, a család és a társadalom megerősítésén dolgozunk, regisztrálj, iratkozz fel a hírlevelünkre, és értesítünk Téged széleskörű tevékenységeinkről! Hajrá!

REGISZTRÁLOK!

Fotók: giselaatje képe a Pixabay -en. 

Technology photo created by freepik - www.freepik.com

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk