Nem csak a beszélgetés okoz nekik gondot – vészjósló kutatási eredmények

Az „ezredfordulós generáció” (Y-generáció) a felmenőinél rosszabb társalgási készséggel rendelkezik, azaz nem tud hétköznapi témákról beszélgetni, szót érteni másokkal.

A One Poll felmérése szerint a megkérdezett fiatalok 65%-a nem érzi magát magabiztosnak egy hétköznapi társalgás során. Az online kommunikáció terén más a helyzet: 10-ből 8 megkérdezett fiatal felelte azt, hogy a netes csevegés nem okoz gondot neki.

A probléma nem új keletű. Egy 2012-es Business Insider-cikkben már kifejtették ezt: a Pew Research Center akkori eredményei alapján megjósolták, 2020-ra az ezredfordulós generáció elveszítheti társalgási készségeit. Három év múlva – állt akkor a cikkben –, a fiatalok

„idejük többségét közösségi oldalakon váltott rövid üzenetek küldésével, szórakozással, vagy figyelmük elterelésével fogják tölteni, ahelyett, hogy mélyebb kapcsolatokat ápolnának embertársaikkal, vagy tanulnának”.

A cikk borúlátó jóslata szerint az ifjú generáció tagjai el fogják veszíteni a „mély gondolkodásra való képességüket” és a „közvetlen társalgási készségüket” is.

A Forbes magazin 2014-ben pedig témánkba vágó felmérések hosszú sorát idézte – érdemes elolvasni nem csak magát a cikket, hanem az abban idézett tanulmányokat is! E szerint az ezredfordulós fiatalok nem csak nem tudnak társalogni – ez még a „kisebbik baj” lenne –, de nem tudnak autógumit cserélni, varrni, főzni, és teljesen el vannak veszve internet és telefon nélkül.

Igaz, a cikk ennek egy pozitív hozadékát is megemlíti: mivel a fiatalok ilyen alapvető képességeknek is híján vannak, a szakképzett kékgalléros munkákat egyre jobban fogják megfizetni.

A problémák bemutatása után érdemes elolvasni, mit ajánlanak a szakértők megoldásképpen. A gond súlyosságát érzékelteti, hogy a megoldási javaslatok lényegében alapvető készségeket írnak le – a szerzők szerint viszont az amerikai fiataloknak az alábbiak az újdonság varázsával hatnak.

Christina Park, a Forbes újságírója különösen a nehezen kommunikáló, introvertált emberek ügyeivel foglalkozik. Véleménye szerint sokat segít, ha a fiatalok a kérdések feltevésére koncentrálnak, hiszen ez leveszi az izgulás terhét a vállukról. Ezek mellett fontos, hogy érdekes részleteket is megosszanak magukról a társalgás során.

Debra Fine, a Fine Art of Small Talk (vagyis A csevegés szépművészete) szerzője szerint ki kell lépni a komoly beszélgetéseket felvezető könnyed témák sablonjai közül.

„Nem számít, hogy családi, vagy üzleti körben kezdeményezzük ezt: érdemes elkerülni, hogy a többiek számára ismeretlen témákra, például a kevesek által nézett tévésorozatokra tereljük a szót”

– véli a coloradói szerző.

Fine, akinek egy előadása online is megtekinthető, arra biztatja a fiatalokat, hogy fejlesszék ki az „aktív hallgatás” képességét, azaz tudják úgy bevonni a másik felet a beszélgetésbe, hogy közben elkerülik a kellemetlen szüneteket. A barátságos, szimpatikus lezárás a szerző szerint éppen olyan fontos, mint maga a beszélgetés. Fine még azt is javasolja, hogy próbáljuk meg a legtöbb beszélgetést valamilyen konkrétummal lezárni, főleg üzleti környezetben.

Cikkajánló: Így kebelezik be a játékok a fiatal férfiakat – friss kutatás!

Minden itt idézett cikkben nem győzték hangsúlyozni, hogy a – főleg amerikai – „ezredfordulós fiatalok” súlyos gondokkal küszködnek az egyszerű beszélgetés terén. Ahogy ma már a főzőkurzusok és a kocsijavítási tanfolyamok is egyre népszerűbbek, úgy kapták fel a társalgási útmutató könyveket is. Mindazonáltal az itt leírtak egy átlagos magyar fiatal számára valószínűleg nem jelentenek hatalmas újdonságokat. Számomra, mint a rendszerváltás után született fiatalnak, nem okoz problémát a beszélgetés, noha személyes tapasztalatom, hogy külföldi fiatalok között valóban akadnak problémák. Ennek ellenére az itt idézett, bemutatott anyagokat mindenkinek érdemes elolvasnia.

V. L. B.

Fotók: natureaddict via Pixabay.com

Küldés
Hozzászólások (1)
  • ...

    Ildy0310

    2018. április 15 20:54
    Nem csak a beszélgetés okoz gondot a fiataloknak, hanem a céltalanság. Semmi sem vezet biztosabban a rosszra, mintha minden terhet leveszünk gyermekeinkről, átadjuk őket a kényelmes, céltalan életnek, a semmittevésnek, hogy elfoglalják magukat azzal, ami nekik tetszik. A gyermekek elméje fogékony, ezért ha nem foglalkoztatják jó és hasznos dolgokkal, akkor elkerülhetetlenül a rossz felé fordulnak. Miközben jogos és szükséges számukra a pihenés, dolgozni is meg kell tanítanunk őket, hogy rendszeresen fordítsanak időt a testi munkára, az olvasásra és a tanulásra. Miért is? Mert a legbiztosabb védelem a hasznos elfoglaltság. Ha megtanítanánk őket a szorgalomra, minden idejük hasznos eltöltésére, akkor kevesebb veszély fenyegetné őket a rossz szokások vagy társaságok kialakítására. Ha mi szülők annyira el vagyunk foglalva más munkával, hogy nem tudjuk gyermekeinket hasznos dolgokkal lekötni, akkor bizony az ártalmas, haszontalanság foglalkoztatja őket. Nekünk szülőknek a kiváltságunk és egyben felelősségünk is, hogy segítsük gyermekeinket annak az ismeretnek elnyerésére, amelyet magukkal vihetnek a jövő életre.
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk