De miért tanulnak rosszabbul a fiúk az iskolában? Illetve tegyük fel pozitívan a kérdést: hogyan érhetnénk el, hogy a fiaink jobban tanuljanak és többen menjenek egyetemre/főiskolára?

Sokak számára talán meglepő javaslattal fogunk előállni, amit a józan paraszti ész, a hétköznapi tapasztalat és a tudományos kutatások egyaránt alátámasztanak, hangoztatni mégsem lehet, mert egy modern tabut sért. Arról van ugyanis szó, hogy a fiúk tanulmányi eredményének, ambícióinak és magatartásának is jót tesz, ha csak fiúk társaságában tanulnak. (Egyébként a lányokénak is.) Azaz a koedukáció – az együttoktatás – mindkét nem képviselőinek hátrányára van, legalábbis az elemi és a középfokú oktatásban.

Jó lányok

Aki látott már gyereket közelről, tudja, hogy fiúk és lányok más ritmusban és másképpen fejlődnek. Például egy 12 éves lány és egy ugyanannyi idős fiú egészen más szinten van. A lányok ebben a korban hamarabb érnek és fejlettebbek mint a hasonló korú fiúk. Bármelyik tanár nagyon sokat tudna erről mesélni. A mai iskola elvárásrendszere viszont a lányok sztenderdjéhez van igazítva, akik szorgalmasabbak, együttműködőbbek és jobban igyekeznek az elvárásoknak megfelelni, mint a fiúk, akik viszont – a lányokhoz képest – rendetlenebbek, fegyelmezetlenebbek, csapongóbbak (de kreatívabbak is!), egyszóval: problémásabbak, ami a tanulmányi eredményükben is tükröződik. Egyáltalán nem reprezentatív, saját minifelmérést is végeztem a kérdésben, elgondolkodtatott ugyanis, hogy fiam általános iskolájában a lányok minden évfolyam minden osztályában összességében mindig jobb bizonyítványt visznek haza, mint a fiúk, és ha magasabb osztályba járnak, annál inkább. Hogy is van ez – szegeztem neki a kérdést fiam tanárainak – talán a fiúk kevésbé okosak és egyre csak butulnának, ahogy telnek az iskolaévek? Szó sincs róla, felelték, csak hát a magatartásuk…

Mindezek ismeretében tehát azt állítjuk, ha a fiúkat a nekik megfelelő környezetben tanítanák, jobb eredményeket érnének el, motiváltabbak lennének, és a magatartásukkal sem lenne annyi probléma. Ez viszont a lányok számára lenne hátrányos, ezért a legjobb az lenne, ha fiúkat és lányokat szeparáltan oktatnák.

Szép hipotézis, de vajon az empíria is támasztja alá? Vagyis mit mutatnak a kutatások?

Cikkajánló: Miért nem akarnak továbbtanulni a fiúk? 
További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útja, Az FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetek, Körkérdés (interjúk), Férfiegészség.

Iskolalottó

Bár Magyarországon már alig van kizárólag fiúkat, illetve lányokat oktató iskola, a világ számos más országában sokat – egyre többet! – lehet találni belőlük. Az egyik ilyen ország például Dél-Korea, ahol – nem tudom, a tisztelt olvasóközönség mennyire van tisztában ezzel – de a szabad iskolaválasztást erősen korlátozzák. A középiskolai helyek elosztása például lottósorsolás útján történik, azaz mindenkinek egyenlő esélye van bejutni bármelyik intézménybe. Mint már írtuk, Dél-Koreában vannak koedukált és nem koedukált iskolák, és hogy a gyerek melyikbe kerül be, az teljesen a véletlenen múlik, tanintézetváltás pedig nincs. (Ezt a társadalmi mobilitás és kiegyenlítődés érdekében alakították így, hogy megakadályozzák az egyes iskolák elitesedését, illetve leromlását.) Itt tehát nem a gyerekanyag minőségén – gyakran éri az a vád a nem koedukált iskolákat, hogy a jobb társadalmi helyzetben lévő szülők adják ide a gyereküket, ezért jobbak az eredményeik – múlik, kik teljesítenek jobban. A Pennsylvania egyetem kutatói összehasonlították a kutatásban résztvevő iskolákat, és se az osztályok méretében és felszereltségében, se a tanítás vagy a tanárok minőségében, se a gyerekek társadalmi hátterében nem találtak semmi különbséget, ami megmagyarázta volna, hogy miért szignifikánsabban nagyobb az esélye a nem koedukált iskolába járó fiúknak (és a lányoknak is), hogy egyetemre menjenek, mint a vegyes oktatásban résztvevőknek. Az egyetlen ok tehát az marad, hogy a fiúkat a sajátságaiknak megfelelően tanították és ez meghozta az eredményét. (Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez a lányokra is igaz, bár esetükben a nem koedukált oktatás kisebb mértékű esélynövekedést eredményez.)

Cikkünket folytatni fogjuk, ám előbb szeretnénk megkérdezni Benneteket, hogy milyen érveket tudnátok felhozni a koedukált oktatás ellen, illetve mellett.

Neo

Fotók: theirhistory via Foter.com / CC BY-NC-SA

The National Archives UK via Foter.com / No known copyright restrictions

theirhistory via Foter.com / CC BY-NC-SA