Nem rosszak a fiúk

Korábban már írtunk arról, hogy ma a felsőoktatásban 60:40 százalék a nemek aránya a nők javára. Ennek az egyik oka az, hogy a fiúknak már középiskolás korukban elmegy a kedvük a tanulástól. És hogy miért megy el? Mert rosszabbak az eredményeik a lányokénál, és így az esélyük is kevesebb, valamint a motivációjuk, hogy tovább tanuljanak.

De miért tanulnak rosszabbul a fiúk az iskolában? Illetve tegyük fel pozitívan a kérdést: hogyan érhetnénk el, hogy a fiaink jobban tanuljanak és többen menjenek egyetemre/főiskolára?

Sokak számára talán meglepő javaslattal fogunk előállni, amit a józan paraszti ész, a hétköznapi tapasztalat és a tudományos kutatások egyaránt alátámasztanak, hangoztatni mégsem lehet, mert egy modern tabut sért. Arról van ugyanis szó, hogy a fiúk tanulmányi eredményének, ambícióinak és magatartásának is jót tesz, ha csak fiúk társaságában tanulnak. (Egyébként a lányokénak is.) Azaz a koedukáció – az együttoktatás – mindkét nem képviselőinek hátrányára van, legalábbis az elemi és a középfokú oktatásban.

Jó lányok

Aki látott már gyereket közelről, tudja, hogy fiúk és lányok más ritmusban és másképpen fejlődnek. Például egy 12 éves lány és egy ugyanannyi idős fiú egészen más szinten van. A lányok ebben a korban hamarabb érnek és fejlettebbek mint a hasonló korú fiúk. Bármelyik tanár nagyon sokat tudna erről mesélni. A mai iskola elvárásrendszere viszont a lányok sztenderdjéhez van igazítva, akik szorgalmasabbak, együttműködőbbek és jobban igyekeznek az elvárásoknak megfelelni, mint a fiúk, akik viszont – a lányokhoz képest – rendetlenebbek, fegyelmezetlenebbek, csapongóbbak (de kreatívabbak is!), egyszóval: problémásabbak, ami a tanulmányi eredményükben is tükröződik. Egyáltalán nem reprezentatív, saját minifelmérést is végeztem a kérdésben, elgondolkodtatott ugyanis, hogy fiam általános iskolájában a lányok minden évfolyam minden osztályában összességében mindig jobb bizonyítványt visznek haza, mint a fiúk, és ha magasabb osztályba járnak, annál inkább. Hogy is van ez – szegeztem neki a kérdést fiam tanárainak – talán a fiúk kevésbé okosak és egyre csak butulnának, ahogy telnek az iskolaévek? Szó sincs róla, felelték, csak hát a magatartásuk…

Mindezek ismeretében tehát azt állítjuk, ha a fiúkat a nekik megfelelő környezetben tanítanák, jobb eredményeket érnének el, motiváltabbak lennének, és a magatartásukkal sem lenne annyi probléma. Ez viszont a lányok számára lenne hátrányos, ezért a legjobb az lenne, ha fiúkat és lányokat szeparáltan oktatnák.

Szép hipotézis, de vajon az empíria is támasztja alá? Vagyis mit mutatnak a kutatások?

Cikkajánló: Miért nem akarnak továbbtanulni a fiúk? 
További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útjaAz FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetekKörkérdés (interjúk), Férfiegészség.

Iskolalottó

Bár Magyarországon már alig van kizárólag fiúkat, illetve lányokat oktató iskola, a világ számos más országában sokat – egyre többet! – lehet találni belőlük. Az egyik ilyen ország például Dél-Korea, ahol – nem tudom, a tisztelt olvasóközönség mennyire van tisztában ezzel – de a szabad iskolaválasztást erősen korlátozzák. A középiskolai helyek elosztása például lottósorsolás útján történik, azaz mindenkinek egyenlő esélye van bejutni bármelyik intézménybe. Mint már írtuk, Dél-Koreában vannak koedukált és nem koedukált iskolák, és hogy a gyerek melyikbe kerül be, az teljesen a véletlenen múlik, tanintézetváltás pedig nincs. (Ezt a társadalmi mobilitás és kiegyenlítődés érdekében alakították így, hogy megakadályozzák az egyes iskolák elitesedését, illetve leromlását.) Itt tehát nem a gyerekanyag minőségén – gyakran éri az a vád a nem koedukált iskolákat, hogy a jobb társadalmi helyzetben lévő szülők adják ide a gyereküket, ezért jobbak az eredményeik – múlik, kik teljesítenek jobban. A Pennsylvania egyetem kutatói összehasonlították a kutatásban résztvevő iskolákat, és se az osztályok méretében és felszereltségében, se a tanítás vagy a tanárok minőségében, se a gyerekek társadalmi hátterében nem találtak semmi különbséget, ami megmagyarázta volna, hogy miért szignifikánsabban nagyobb az esélye a nem koedukált iskolába járó fiúknak (és a lányoknak is), hogy egyetemre menjenek, mint a vegyes oktatásban résztvevőknek. Az egyetlen ok tehát az marad, hogy a fiúkat a sajátságaiknak megfelelően tanították és ez meghozta az eredményét. (Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez a lányokra is igaz, bár esetükben a nem koedukált oktatás kisebb mértékű esélynövekedést eredményez.)

Cikkünket folytatni fogjuk, ám előbb szeretnénk megkérdezni Benneteket, hogy milyen érveket tudnátok felhozni a koedukált oktatás ellen, illetve mellett.

Neo

Fotók: theirhistory via Foter.com / CC BY-NC-SA

The National Archives UK via Foter.com / No known copyright restrictions

theirhistory via Foter.com / CC BY-NC-SA

Küldés
Hozzászólások (3)
  • ...

    UGergő

    2016. október 13 11:16
    Üdv, Neo! Én több évig tanítottam egy fiú-gimnáziumban, ahol a tanárok között is csak elvétve voltak nők. Meg tudom erősíteni, hogy az egynemű oktatásnak tényleg vannak előnyei (bár egyébként csak-lány iskolákról hallottam negatív dolgokat is (inkább érzelmi téren), így lehet, hogy a csak-fiú iskolák jobbak, mint a csak-lányok). Egy koedukált iskolában vannak bizonyos készségek, amik jobban mennek lányoknak és azokban a fiúk nem fogják magukat annyira gyötörni. Egy egynemű iskolában ehhez képest minden tantárgyban jobban kiviláglik, hogy kik a tehetségesebbek és bizonyos készségtantárgyakban is jobban kibontakoznak egyes fiúk. A fiúiskolák általában több kiemelkedő tehetséget adnak a világnak, és az ott gyengébben teljesítők is átlagban jobbak lesznek a máshol gyengén teljesítőknél és jobban megállják később is a helyüket. De általánosan is elmondható, hogy a fiú-közösségek nagy hatékonysággal szoktak működni. Nemcsak a hasonló életstílus miatt, hanem mert a férfiaknál hamarabb találja meg mindenki saját szerepét egy közösségben, stabilabb a munkamegosztás és valódi képességeken alapul (vagyis mindenki boldogabb a saját szerepében és hatékonyabb az együttműködés szervezeti szinten) és az esetleges konfliktusokat is gyorsabban kezelik. A nők nem ilyenek. Akár koedukált, akár csak női közösségről van szó, azok sosem olyan stabil szervezetek, nagyobb az ingadozás, a fúrás, jóval hosszabb ideig tartanak a konfliktusok (gyakran nem is születik semmiféle valós megnyugtató megoldás) és az egyes szerepek nem pusztán a képességek mentén alakulnak ki, hanem ingadozóbb érzelmi-kapcsolati alapokon. A lányok azért nyújtanak sokszor jobb teljesítményt, mert lazább/másfajta a köztük való együttműködés, így jobban saját egyéni képességeikre hagyatkozva tudnak csak boldogulni, és ebbe sok energiát tudnak fektetni. A férfiak ellenben többnyire együtt, csapatban érnek el dolgokat, így képességeik kibontakozása nagyrészt függ attól, milyen társaságba keveredtek. Emellett a férfi baráti kapcsolatra negatív hatással lehet, ha történetesen ugyanazért a nőért kezdenek versengeni egymással (bár ez egyéni képességeik fejlesztésére jó hatással lehet). Ha nincs nő a közösségben, nem kell ilyen szinten versengeniük. Emellett viszont szerintem a csak-fiú közösségekben a nőkhöz való viszony néha idézhet elő fura kinövéseket. Ha találkoznak a nem koedukált fiúk lányokkal, gyakran egy tök átlagos lányt is istennőnek néznek, illetve vagy túl félénken vagy túl kiéhezett rámenősséggel közelednek a nőkhöz. Ilyen szempontból mondjuk előnyös lehet, ha kamaszkorban vegyes közösségekben nőnek fel, mert hamarabb áll be normális szintre és lesz árnyaltabb a másik nemhez való viszonyuk.
  • ...

    anarpi16

    2020. június 17 10:25
    Gergő válaszát még kiegészíteném egy annyival, hogy ha csak az oktatási szinten van elkülönítés, de van lehetőség közös programokra azon kívül, és nincsenek 24/7-ben külön a fiúk és a lányok, az általad felvetett problémára, hogy a fiúk lehet, hogy nem tudnak egészségesen közeledni a lányokhoz (és talán fordítva is ez igaz lehet). Az pedig különösen jó, ha felnőttek, házaspárok is jelen vannak, mert akkor látnak mintát is, hogy hogy kell közeledni, egymásra nézni, egymáshoz viszonyulni. Sokféle ilyen program lehet, például közös munka, kalála, vagy akár egy kirándulás is, de ilyen lehet akár zeneoktatás szintjén, mondjuk, ha van egy filharmónia kórus, ahol nincs versengés, inkább közös munka, de kiemelném a táncot. Ez lehet néptánc vagy társasági tánc, ami fontos lenne vele kapcsolatban, hogy ne egy ember, hanem egy pár tanítsa, mert akkor rajtuk is látják a gyerekek, hogy hogy közelednek egymáshoz, hogy fogják meg egymás vállát/derekát és közben ők is kell azt csinálják, így meg is tanulják ezt egy egészséges formában. És például ha egy fiú megtanulja, hogy kedvesen, finoman kell átfogni egy lány derekát, akihez amúgy különösebb érzés nem is feltétlenül fűzi, akkor párkapcsolatba kerülve is tudni fogja az ilyen alapokat.
  • ...

    jonatanxx

    2021. augusztus 26 09:40
    Az semmit nem mond, hogy a felsőoktatásban hány százalékban vesznek részt fiúk vagy lányok. Én úgy csoportosítom, hogy vannak a dumás diplomák, és vannak a tudás/képesség diplomák. A magam részéről - és most sok embert megsértek - egy kommunikációs, szociológus, andragógiás, anglisztikus, stb... diploma nem egyenértékű (kb semmit nem ér...) pl egy BME-s építésszel, VIK-kel, vagy egy ELTE-s programozó matematikussal, hogy egy SOTE-s orvosit már ne is említsek. (Nem, nem soroltam fel a sajátomat. :)) Ha egyenként nézzük az arányokat, az én felosztásom szerint a fiúk nagy többségben vannak a tudás/képesség fronton. (Tudom, az orvosi kivétel... de azé' ott is van objektív valóság. A sebész levágta: tényleg /Hofi/. A pszichológus megmondta... hááááát?!?) Hogy némi objektivitást is vigyek a dologba, vannak természetes tudományok, amik az objektív valósággal foglalkoznak, mint matematika, fizika, kémia, biológia (és még ami nem jut eszembe), vannak olyan tudományok amik ezekre épülnek, mint építészet, informatika, orvostudomány, stb... És vannak a "csinált" tudományok. Pl. nyugaton a gender studies tudomány, Magyarországon nem... A szociológia megállapításai ízlés szerint helytállóak vagy nem. A közoktatás - nagyon helyesen - a közepes képességű emberekre van szabva. Ha nemek szerint megnézünk pl egy IQ felmérést akkor azt kapjuk, hogy a nők "kalapja" magasabb, ami azt jelenti, hogy a fiúk között több aki gyengén teljesít de több az is, aki kimagasló képességekkel rendelkezik. A gyengék - nyilván - nem, vagy nehezebben tudják teljesíteni az elvárt szintet, de az erősek közül is csak az, akit egyáltalán érdekel az amit oktatnak. Tanulási fegyelemben a lányok többsége sokkal jobb mint a fiúk. Összefoglalva: A lányok a közepes elvárt szintet könnyebben teljesítik, és felülreprezentáltak a gagyi diplomákban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a lányok között ne lennének olyanok, akik valamilyen hasznos tudományágban ne lennének kimagaslóan jók, vagy zsenik. Csak, kevesebb van... Összefoglalva: jóvanezígy, csak azon ne nyafogjanak a feministák, hagy az 177777-ik szociológusnő, 6 semmit nem érő diplomával, miért nem keres annyit, mint egy informatikus férfi egyetlen Bsc-vel.
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk