Párkapcsolatok útvesztőjében: a személyes és online ismerkedés világa – Apahiányos társadalom 10.

Cikksorozatunkban az apa nélkül felnőtt fiatal férfiak és nők nehézségeire, megpróbáltatásaira fordítjuk a figyelmünket, melyben Nagy Zsolt közgazdász, mentálhigiénés szakember van segítségünkre mélyen megélt, személyes tapasztalatainak megosztásán keresztül. Tízedik rész, ami egy kicsit másabb lesz, mint az eddigiek.

Napjainkban nagyon sokaktól hallom, és jómagam is azt tapasztalom, hogy mennyire nehéz megtalálni az „igazit”. A társat, akivel hosszú távon együtt vagyunk, és akivel működik az a bizonyos kémia, mind a külső mind a belső értékek tekintetében. Aki valóban mellettünk van jóban, rosszban, és aki mellett mi is ott állunk teljes egészünkben. Aki olyannak fogad el minket, amilyenek vagyunk, és akit mi is teljesen el tudunk fogadni olyannak, amilyen.

Na de mégis milyen lehetőségeink vannak manapság az ismerkedésre? Ha a két legtágabb kört vesszük alapul, akkor az online és az offline ismerkedések mentén célszerű elindulnunk. Két egymástól merőben különböző ismerkedési mód mentén. 

A hétköznapi leterheltség és az állandó rohanás miatt már kevesebb időnk és energiánk is jut arra, hogy olyan programokra is eljárjunk, amelyeken a különböző társaságokhoz kapcsolódva személyesen is ismerkedhetnénk. Ha pedig mégis lenne rá időnk és energiánk, máris beleütközünk egy újabb problémába: hol van az a hely vagy program, ahol és amelyen tényleg lehet is ismerkedhetni? Így aztán sokunknál marad az online ismerkedés, mint társkeresési opció több-kevesebb sikerrel. Legalábbis nálam így volt ez egy jó ideig. 

Több ingyenes és fizetős társkereső weboldal és telefonos applikáció is elérhető már, mely segíti az általunk megálmodott tökéletes társ megtalálását. Mert tényleg ezt akarjuk: a tökéleteset szeretnénk megkeresni magunknak. És aztán pont ez fogja lényegesen megnehezíteni a helyzetünket, és előre borítékolhatóan számos későbbi csalódás kiindulópontja lesz. Van olyan társkereső oldal, amelyen napi két-három tucat társjelölt közül válogathatunk, de létezik olyan applikáció is, amelyben naponta több száz profilt tekinthetünk meg. Vannak olyan lehetőségek, hogy random életkor alapján kapjuk a „társajánlatokat” de vannak ennél sokkal precízebb algoritmusokon alapuló oldalak is, amelyeken egy, általában már a regisztrációkor kitöltött személyiségteszt alapján keres a rendszer hozzánk illő társat. Azaz próbál keresni. Szóval a lehetőségek tárháza hatalmas, viszont még ezek ellenére sem könnyű megtalálni azt a bizonyos igazit. De vajon miért nem?

Mert úgy válogatunk a lehetséges társak között, mint a piacon a portékák között. Ő azért nem, ő pedig ezért nem, és azt nem tudhatjuk, hogy mi vajon miért kerülünk bele vagy esünk éppen ki valakinek a szimpátiakosarából. És ha szerencsésen megvan egyfajta kezdeti kölcsönös szimpátia, akkor elindul a kettőnk közötti kommunikáció. Első körben online közegben. Valójában egy fényképpel kommunikálunk, amit olyan tulajdonságokkal, érzelmekkel és gondolkodásmóddal ruházunk fel, amiket a másikban látni és érzékelni szeretnénk. És ezek vagy ott vannak a másikban, vagy nem. Sajnos ezt ott akkor nem tudhatjuk.  Kommunikálunk, de gesztusok és hangsúly nélkül. Jobb esetben levél levelet követ, sokszor megtörténik a telefonszámcsere is, majd eljön a személyes találkozó alkalma, és vagy lesz a történetből újabb találkozó vagy kezdhetjük újra az egész ismerkedési folyamatot. 

Számtalan internetes társkereső találkozáson voltam már az elmúlt időszakban. De a legtöbb esetben valami hiányzott. Vagy a másik részéről vagy a részemről. Sokszor például pont az a bizonyos szikra és a kémia, ami aztán tényleg vagy megvan, vagy nincs. Vagy a közös érdeklődés vagy pedig a közös világnézet, az a bizonyos közös irány, amire építeni lehet.

És ugyanezt hallom sokaktól, férfiaktól és nőktől egyaránt. Találkoznak, de valahogy a történetnek nem lesz folytatása. És vajon miért nem? Mert online térben bármit írhatunk magunkról és bármilyen képet felépíthetünk magunkról a külvilág számára, ahogy azt írtam is. Nincs non verbális kommunikáció, továbbá hiányzik a személyes beszélgetés és a kisugárzás varázsa. Online térben az oldalunkra magunkról bármilyen előnyösen beállított képet kitehetünk, ami aztán a valóságban sokszor csalódást okoz a másik félnek, hiszen másnak adjuk ki magunkat, mint akik valójában vagyunk, ezzel magunkat és a másikat is valahol átverve.

Szerencsésnek mondhatom magam abból a szempontból, hogy az online ismerkedések mellett volt részem személyes találkozásokban is. Nemrégiben is, mely során megtapasztalhattam, mennyire más élőben ismerkedni, és mit is jelent valójában meglátni és megszeretni valakit. Hiszen pont ez a személyes ismerkedés varázsa! Elmaradnak azok a mesterkélt és sokszor erőltetett körök, pillanatok, amelyek jelen vannak a netes társkeresésnél. Hiszen amikor személyesen találkozunk valakivel, ott a pillanat töredéke alatt sok minden eldől. Szavak nélkül, gyorsan, természetesen.

Éppen ezért személyesen ismerkedni talán nehezebb is valamelyest. Miért is? Mert személyesen talán nehezebb felvállalni ezeket a helyzeteket, és alkalomadtán cselekedni. Odamenni a másikhoz, megszólítani őt,  beszélgetést kezdeményezni. Határozottnak és férfinak kell lenni egy ilyen helyzetben. Aki dönt és cselekszik, tudja, mit akar, és nem tétovázik. Hiszen a legtöbb esetben hiába van meg a kölcsönös szimpátia, ha a férfi nem közelít, a nő aligha fogja ezt megtenni. Nekünk, férfiaknak kell megtennünk az első lépést és ez így is van rendjén. Merjünk bátrak lenni és merjünk udvarolni! Hiszen azt a visszajelzést kapom sok nőtől, milyen ritka, hogy egy férfi tud udvarolni. Hogy ez ma már mennyire nem jellemző. Pedig én is úgy gondolom, hogy az udvarlás tényleg fontos. És igenis az odafigyelés, a kedves szavak vagy egy-egy szál virág, vagy a nő előre engedése vagy a bókok ne merüljenek feledésbe! Legyen bármilyen rohanó a világ körülöttünk, legyen időnk a minőségi társkeresésre. Higgyük el, hogy egy boldog párkapcsolat lehetősége számunkra is adott. Néha igaz, ki kell lépnünk a komfortzónánkból, és változatnunk kell dolgokon, ahhoz, hogy a kapcsolat kialakuljon. De ami a legfontosabb, először is meg kell tanulnunk elfogadni és szeretni önmagunkat, jól kell tudnunk érezni magunkat a bőrünkben. És ha már önmagunkban is boldogok tudunk lenni, akkor a boldog párkapcsolat is könnyebben beköszönt az életünkbe.

Várlak benneteket szeretettel jövő vasárnap is – folytatjuk a sorozatot!

Nagy Zsolt

A cikksorozat részei:

Ha hiányzik a férfiminta… Egy személyes vallomás – Apahiányos társadalom (bevezető)

Nem tudok kiállni magamért – Apahiányos társadalom 1.

Nem kellek senkinek… – Apahiányos társadalom 2.

Párkapcsolati buktatók. Miért lettem „nyomulós pasas”? – Apahiányos társadalom 3.

Párkapcsolati kudarcok. Hol van a biztonság? – Apahiányos társadalom 4.

Miért félek az apámmal való találkozástól? – Apahiányos társadalom 5.

A levél, amire 28 évet vártam – Apahiányos társadalom 6.

Megküzdés az újtól és ismeretlentől való félelemmel. Az első telefonbeszélgetés és találkozás az apámmal – Apahiányos társadalom 7.

Empátia és kitartás, mint a változás legfontosabb kulcsa – Apahiányos társadalom 8.

Miben rejlik a hosszú párkapcsolatok titka? – Apahiányos társadalom 9.

Párkapcsolatok útvesztőjében: a személyes és online ismerkedés világa – Apahiányos társadalom 10.

A párválasztásaink tudat alatt megbúvó motivációi – Apahiányos társadalom 11.

Párkapcsolati buktatók az apahiány tükrében – Apahiányos társadalom 12.

Ha üres az apa helye a családi asztalnál… – Apahiányos társadalom 13.

Nagy Zsolt elhívatott segítő, mentálhigiénés szakember és gyászcsoportvezető. Segítő beszélgetéseket tart és a közeljövőben gyászcsoportok indítását tervezi Budapesten. Alapvégzettségét tekintve közgazdász, és a segítés mellett önkéntes rádiós műsorvezető, előadásokat tart család témában és elterelő csoportot vezet fiatal kábítószer-fogyasztóknak. Facebook oldalán keresztül jobban megismerhetitek őt és ezen keresztül elérhetitek, ha meghallgatásra vágytok, vagy szeretnétek ránézni életetek bármilyen kérdéses területére, fájdalmas veszteségére. Mottója: „Észrevenni, megérteni, elfogadni és szeretettel kísérni.”

Fotók: Andry Richardson képe a Pixabay -en. 

geralt képe a Pixabay-en

Coffee photo created by rawpixel.com - www.freepik.com

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk