A hosszú távú szerelem, a boldog kapcsolatok titka nem a konfliktusmentes élet

A hosszú távú szerelem, a boldog kapcsolatok titka nem a konfliktusmentes élet. Az elfojtott feszültség ott marad minden jóreggeltben, jóéjszakátban, minden mozdulatban, és minden látszólag ártalmatlan megnyilvánulásban. A párkapcsolat legnagyobb ellensége a csend, a megfagyott, dermedt, üres kommunikáció. Egy építő vita elsodorja a rossz, betokosodó rutinokat, kiszellőzteti a kapcsolatot, életet, friss levegőt visz bele.

Melyek a konfliktusok kezelésének leggyakoribb hibás formái? Például a vagdalkozás, a személyeskedés, a vádaskodás, az egymás szavába vágó, „egymás húsába beletépő” agresszív kommunikáció, amikor mindkét fél a magáét hajtja. Senki nem törekszik konfliktuskezelésre, az övön aluli ütések célja a másik fél negatív címkékkel való elárasztása, földbe döngölése. A szitkozódásban nincs szeretet, nem keresi a megoldást, a célja csupán a saját belső feszültség csökkentése. Ennyi erővel tányérokat is dobálhatnánk, vagy bokszzsákot püfölhetnénk.

Az érzelmi kivonódás némaságba burkolódzást, elvonulást, passzivitást, csendet jelent. A kilépett fél semmiféle visszajelzést nem küld, nem válaszol, nem néz a másik szemébe, levegőnek nézi, ami idegőrlő, és különösen megterhelő lelkileg. Fojtogatnak a ki nem mondott szavak, a tisztázatlan, szőnyeg alá söpört sérelmek.

Fizikai kivonódás, szakítás, elköltözés pontosan akkor, amikor cselekedni kellene. Elárulni, elhagyni egymást, csomagolni, és fejvesztve menekülni a helyszínről bárki tud, ahhoz nem kell nagy kurázsi. De egymás szemébe nézve valóban beszélgetni, romboló életeseményeink, tragédiáink, kibírhatatlannak tűnő viharjaink idején is kitartani, a bajban összekapaszkodni: ez a szeretetteljes, valódi elkötelezettség lényege.

Nincs érzelmi válaszkészség. A válaszkészség a bevonódást jelenti, hogy érzékenyen reagálunk egymás érzelmi állapotára, igényeire, hogy hajlandók vagyunk energiát invesztálni abba, hogy meghallgassuk egymást, hogy foglalkozzunk a problémáinkkal, mert még fontos, mert még számít.

Mi kell a megfelelő konfliktuskezeléshez?

Megfelelő szintű önismeret, önszeretet, önbecsülés, mert csak így tudjuk egymás autonóm személyiségét igazán tisztelni. Egy kapcsolat egyrészt arra az elhatározásra épül, hogy két felnőtt ember meghozta a döntést, együtt haladnak tovább az úton, megnyitják a szívüket egymás felé, megmutatják igazi valójukat. Ezáltal pedig sebezhetővé, védtelenné teszik önmagukat. Az egymás felé kimutatott tisztelet azt jelenti, hogy mindketten esendő emberek vagyunk, lehetünk gyengék, tévedhetünk, követhetünk el hibákat, de ezt mégis anélkül tesszük, hogy egymás emberi méltóságát valaha is semmibe vennénk. Másrészt, mindenkinek kell, hogy legyen egészséges önbecsülése, hogy ne engedje magát lábtörlővé tenni, legyen képes határokat húzni, nemet mondani.

Érzelmi válaszkészség, figyelem, jelenlét, érzelmi bevonódás. Ha ez megvan mindkettőnkben, megteremti a bizalmat, a lehetőségét annak, hogy igazán közel érezzük magunkat a másikhoz, hogy képesek legyünk együtt fejlődni, változni, emelkedni, és hogy átsegítsen minket a kapcsolati kríziseken.

Empátia, együttműködés, nyitottság. Az empátia értő hallgatást is jelent, ilyenkor pontosan az empátia eszközével belépek a társam világába, belebújok a bőrébe, az ő szemével tekintek életünk aspektusaira, magamat teszem félre arra az időre.

A bocsánatkérés és megbocsátás képessége. A megfelelő, őszinte bocsánatkérés és megbocsátás óriási lehetőség kapcsolataink sebeinek gyógyítására, amivel élnünk kell. Lebontja a sérelem, a düh és az elégtétel vágyának falait, és ezzel megnyílik az út a bizalom helyreállítására.

A negatív minősítések, vádaskodások kerülése. Nem őt bírálom, hanem a viselkedését kifogásolom. Ha énállításokkal (Engem bánt, hogy...) fogalmazzuk meg szükségleteinket, akkor végre igazán elindulhatunk egymás felé, megérthetjük a másik szempontjait, visszajelzést adhatunk és kaphatunk.  Csupán a társam cselekedetét helytelenítem, és nem a személyében sértem meg, ez fontos különbség. A „Halálra idegesítesz!” és az „Idegesít, hogy mindig  elkésel!” között van különbség. A sértő szándékú kritika, verbális agresszió, személyeskedés, a másik érzékeny pontjainak állandó feszegetése persze, hogy feszültséghez, sértődéshez, beforduláshoz, eltávolodáshoz, érzelmi falakhoz vezet.

Egy krónikus konfliktuskerülő mellett nagyon könnyű megélni az elszigeteltséget, a társas magányt. Nem húz határokat, nem mond nemet, de igent sem, ezért állandó gondolatolvasásra kényszerít, ami ha sikertelen, akkor azt passzivitással, goromba beszólásokkal, vagy újabb elkerüléssel büntet. A konfliktuskerülés mindkét fél számára hátráltató és fájón frusztráló. Ott egy idő után megszűnik az intimitás, és egyre távolabb kerülünk egymástól, pedig a csend megbetegít. A folyamatos legyőzöttség, dominancia érzése miatti elfojtott feszültség egyre csak gyűlik az elkerülő félben, míg végül az elviselhetetlenségig fokozódik, és indokolatlan intenzitással robban egy egészen bagatellnek tűnő, véletlenszerű szituációban.


Cikkajánló: A leggyakoribb hibáink a párkapcsolati kommunikációban 

További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útjaAz FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetekKörkérdés (interjúk), Férfiegészség.

Ha soha nincs semmilyen konfliktus, ott egyikőnk feladta önmagát. Méltósággal és világosan fejezd ki frusztrációdat. Ne fordulj be, hanem világosan kommunikálj, tudd azonban mindig, hogy mikor kell ölelésre tárni a karod. A kapcsolatok megéréséhez idő kell. A konfliktus nem valami rossz, ördögtől való ártalom, nem azt jelenti, hogy kapcsolatunk végérvényesen megromlott, és nem marad más kiút számunkra, mint a szakítás. Inkább visszajelzés, azt mutatja, hogy egyikőnk sem adta fel az egyéniségét. Ahol egy napról napra növekvő, elfojtott, szőnyeg alá söpört konfliktushalom tetején üldögélünk, szótlanul, egymásnak hátat fordítva, ott lelkünk mélyén tudjuk, itt a vége, eddig tartott a kapcsolatunk.

Király Eszter

Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!

Király Eszter párkapcsolati tréner, képzésben mentálhigiénés szakember, író, tanár, a Meddig tart a kapcsolatunk? című könyv szerzője, három gyermek édesanyja. Írásainak, előadásainak témakörei a harmonikus és stabil párkapcsolat, a család, a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékek megőrzése. Elhivatott segítője a pároknak, mottója: Két ember egy időre elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de hogy visszatalálnak-e egymáshoz, az legtöbbször döntés kérdése.”

Fotók: Love photo created by freepic.diller - www.freepik.com

Christmas photo created by prostooleh - www.freepik.com

Ashley Schulze on Unsplash

Woman photo created by freepik - www.freepik.com

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk