Merjünk férfiak és nők lenni!

„de mi férfiak férfiak maradjunk / és nők a nők - szabadok, kedvesek / - s mind ember, mert az egyre kevesebb...”

A nő ma gyakran egyedül próbálja megváltani a világot. Nem kér, nem szól, nem tesz utalásokat, nem gyengül el. Képes mindent megoldani egyedül, mert rengeteg harcot megélt már, megvívta a saját csatáit, mert meg kellett, hogy vívja azokat, meghozott már egy sor áldozatot, kompromisszumot, nehéz döntést. Kontrollt gyakorol a saját élete felett, van kialakult jövőképe, ereje, ambíciója, hogy mindezt meg is valósítsa. Így edzette az élet, és talán számos rossz tapasztalat vezetett odáig, hogy megtanulja, csak akkor van biztonságban, a dolgok akkor folynak a helyes mederben, ha kézben tartja, pontosabban ő tartja kézben a dolgokat. Pedig neki is van gyámolításra, gondoskodásra vágyó női oldala. Minden nőnek szüksége bújásra, bátorító ölelésre, lelki támaszra, becéző szavakra, pozitív megerősítésekre, és arra, hogy egy férfi nőként bánjon vele. Miközben sziklaszilárdnak, sebezhetetlennek mutatja magát, mélyen megbújik benne a férfigondoskodásra vágyó, törékeny, gyenge nő. Ez a világ ma arra edzi a nőket, hogy küzdjenek, mégis ez a férfias, folytonos önérvényesítő harc eltaszítja a férfit.

A nők sokszor azért félnek gyengének, esendőnek, „megmenteni valónak” mutatkozni, mert ez egyben a kiszolgáltatottság, a ráutaltság érzésével is szorosan összekapcsolódik számukra. Mégis, akkor érezzük igazán nőnek magunkat, ha nem kell mindig, mindenhol erősnek lennünk, és mindenben egyedül döntenünk. Csakis egy érett, felelősségvállalásra képes Férfi mellett lehetünk ízig-vérig Nők. Mindez azonban csak úgy lehetséges, ha képesek vagyunk előtérbe helyezni, előre engedni a feminin oldalunkat, ha tudunk engedni a saját, eddigi, látszólag jól működő hatáskörünkből, és végre hagyjuk, hogy egy Férfi Férfiként viselkedhessen mellettünk. Való igaz, szinte mindenre képesek vagyunk férfijelenlét nélkül. De a nap végén, ki hajtja a fejét a másik mellkasára? A Férfi vagy a Nő?

„de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők - szabadok, kedvesek
- s mind ember, mert az egyre kevesebb...”

József Attila: Thomas Mann üdvözlése – részlet

A cikk még nem ért véget! Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy BEDŐ IMRE, a Férfiak Klubja alapítója, A megbízható férfi című új sikerkönyv és a Férfienergia bestseller írója június 6-án A Szabadság a párkapcsolatban címmel tart előadást a Férfiak Klubja Ötvösműhely rendezvényén, a Férfi-Nő őszinte párbeszédének helyén. Részletekért kattintsanak az alábbi képre. A kép után folytatódik a cikk, további jó olvasást!

A férfiak egy része azt gondolja, hogy nincs már szükség védelmező, lovagias gesztusokra, hiszen a nők minden szempontból egyenjogúságot akarnak, tehát kapják csak meg, amire vágynak, ne járjon nekik a megkülönböztetett bánásmód. Az egyenjogúság azonban nem jelenthet egyformaságot. Mert nem lehetünk ugyanolyanok. Mindez megcsonkítja, majd elpusztítja a női karaktert, reakciókat, a nőies szerepviselkedést, és úgy egészében a női mivoltot. A gender elmélet a férfiszerepet, a férfias viselkedési normákat ugyanúgy károsítja. Ha ugyanolyanok vagyunk, elvész a játék öröme. Ha nincs „vadász és vad”, akkor férfi nő kapcsolódása elveszíti dinamikájátizgalmát, elillan belőle a fűszer, és cseppet sem jelent majd kihívást.

Már József Attila figyelmeztet a felborult szerepegyensúlyra, a női-férfi létforma megváltozására. Nő és férfi nem lehet ugyanolyan. A mai férfi mindennapjaiban egyre inkább első helyre kerül az esztétikus külső, a látványos, hangsúlyozott fizikai erőnlét, és a szexuális vonzerő. Pedig a férfiasság fogalma távol áll a bicepsz körfogatától, vagy a szexuális teljesítőképességtől, és nem a méret adja meg a férfiasság karakterisztikus jegyeit. A túltengő tesztoszteron, és a maximumon pörgő potencia valóban nem a férfiasság csimborasszója, és a formára kiszedett szemöldök, valamint a divatbemutatókon hosszú hajjal, lágy esésű női ruhákban felvonuló férfimodellek megjelenése igenis válságtünet.

Egyre több nő érti meg, nem jön el, nem érkezik el a neki való férfi, amíg úgy igazán nem tudja az életébe engedni. Férfiak, merjetek férfiak lenni! Majdhogynem mindenre képesek vagyunk nélkületek, mégis a férfias, hagyományos értékeket és férfiszerepet képviselő partner dobogtatja meg a szívünket, aki pontosan olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek belőlünk éppen hiányoznak. Aki kinyitja az ajtókat, felsegíti a kabátot, aki kiáll mellettünk, gondoskodik, felelősséget vállal, elköteleződik, döntést hoz, a konfliktushelyzeteket felvállalja, aki nőként bánik velünk, és férfiként viselkedik. Egy férfit ne kelljen terelgetni, hanem legyenek ambíciói, teremtse meg a világot, amiben élni akar, és nem a státusz számít, hanem a férfias erő, a felelősségvállalás, az ambíció, a tenni, teremteni akarás. Csak így nézhetünk fel egy férfira, kölcsönös tisztelet nélkül pedig nem lehet a kapcsolatunkból szövetség. Egy férfi nem azért gondoskodik, hogy női gyengeséget hangsúlyozzon, hanem éppen ellenkezőleg: férfias erőt mutat, és azt a fajta fontos felelősséget, hogy törődik a szeretett emberek jóllétével, érzelmi és fizikai komfortjával.

A férfi harcos, szerelemben, háborúban, a mindennapokban, a fennmaradásért, a területért való küzdelemben, és az anyagi világ hiénái közötti természetes szelekcióban. Karaktere a harcokon keresztül edződik ma is nap, mint nap, és mi útra bocsájtó csókjainkkal valójában jelképesen rátok adjuk fegyvereiteket, ahogyan elrendezzük a kabát hajtókáját, vagy megigazítjuk a félrecsúszott nyakkendőt. Legyetek hűségesek. Elveitekhez, ígéreteitekhez, céljaitokhoz, és a nőhöz, akit szerettek. Tapasztaljátok meg, milyen biztonságosan kötődni egyetlen emberhez, és micsoda felemelő, érzelmi biztonságot nyújtó állapot ez, nem akarjátok majd ezt kockára tenni. A Férfi nem pasi, nem hím, nem jófiú, vagy rosszfiú, nem stílusos nagyarc, tetovált „isten”, törekvő karrierkirály. Nem szórakozóhelyeken törzshelyező, aranyásó műnők által levadászható pénzeszsák, és nem az érzelmileg éretlen mamahotelből frissen szabadult gyermekember. Mert a Férfi nem vágyik éretlen, önállóan életképtelen, támaszkodó, kihasználó kapcsolatra, olyan Nőre vágyik, aki egyenrangú, támogató, gondoskodó, hasonló értékek szerint élő, igazi társ. Tudja, mi az, hogy karom erős, szívem bátor: kitartani, véghezvinni, beleállni, megteremteni, megvalósítani. Legyen a Férfi olyan, aki megőrzi tartását, olyan, akit mi, nők inspirálhatunk, mert velünk fejlődni, emelkedni akar, és ha elromlik, akkor nem kidobni, hanem velünk együtt megjavítani akarja. Aki tenni, teremteni akar, aki nem passzív, mindig befuccsoló álomgyáros, aki nem támaszkodik, aki önmagának, és másoknak tett ígéreteit betartja. Merjetek Férfiak lenni, érett lélekkel szeretni, elköteleződni, mert egy férfi védelmezi az övéit, végső küldetését a családjáért való felelősségvállalásban találja meg. A megteremtett családi fészek nyújtotta biztonságos háttér nélkül, minden férfi csak félkarú óriás.

A maszkulin ideálokat követő nők már nem csak azonos megbecsülést követelnek maguknak, hanem alapvető biológiai és érzelmi különbözéségük ellenére ugyanolyanok akarnak lenni, mint a férfiak. De vonzó-e a nő, aki viselkedésével, beszédstílusával, hanghordozásával és öltözködésével is a férfivilághoz idomul, és álcázza nőiességét? Kinek uniformizált lénye már egyáltalán nem közvetít lágy nőies energiákat, és nem kitűnni akar, hanem pontosan elvegyülni a férfiak között? Kérdezzük meg a férfiakat, hogyan reagálnak minderre, kedvező, vagy veszélyes törekvése-e ez?

Merjünk Nők lenni. Ne akarjunk férfiasabbak lenni nála, mert a legtöbb férfi még mindig olyan társat keres, aki azokkal a pozitív tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek belőle éppen hiányoznak. Hol a nőiesség, a lágyság, a fészekrakó ösztön, a nőies prioritások alapján vezetett élet? Olyasmit akarunk neki mutatni, amivel ő már eleve rendelkezik: keménység, pénzügyi függetlenség, sikeresség, versenyszellem, egzisztencia. De hol a nő? Másra vágyik. Női energiákra vágyik. Lágyságra, finomságra, befogadásra, nőies tulajdonságokra vágyik.

Cikkajánló: Párkapcsolat vagy szövetség?

Merjünk Nők lenni. Kell ehhez bizonyos fokú szelídség. Kompromisszumkészség. Finomság. Lágyság. Félretett ego. És a döntés, hogy megadod neki magad, engeded magad végérvényesen megszelídíteni, és már nem támadsz védekezésből, hagyod, hogy ő kivegyen a kezedből minden önvédelmi fegyvert. És rájössz, ő nem valami betolakodó, nem akar elvenni tőled semmit, hanem inkább hozzá akar tenni az életedhez. Nem forog kockán a női erőd, a kreativitásod, a problémamegoldó készséged, az önállóságod. Nyugodtan lehet vele közös világod, engedheted, hogy erős férfikeze még szebbé, még szerethetőbbé tegyen mindent. Engedheted, hogy még inkább felszínre hozza benned azokat a feminin jegyeket, melyek azzá a nővé tesznek, aki valójában vagy. Engedheted, hogy szelídebbé tegye a vonásaidat, lágyabbá a mozdulatait, finomabbá a hangodat, hogy kihúzza neked a széket, hogy feladja a kabátodat, kinyissa az ajtót előtted, hogy gondoskodjon, teremtsen, összeillesszen, megjavítson, fúrjon, megtankoljon, beparkoljon. Nem azért mert ezekre nem vagy képes egyedül, hanem azért, hogy ő a Férfi legyen, Te pedig a Nő.

A nő a végtelenségig nem tud erős lenni. Nem is kell mindig olyannak lenni. Csak végre egészen át kellene adnia magát egy Férfi gondoskodó szeretetének.

Király Eszter

Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!

Fotók: Wedding photo created by teksomolika - www.freepik.com

Wedding photo created by freepic.diller - www.freepik.com

Love photo created by freepik - www.freepik.com

Wedding photo created by freepic.diller - www.freepik.com

Background photo created by freepik - www.freepik.com

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk