Miért retteg sok férfi az elköteleződéstől?

Ha gyerekként a legfontosabb, érzelmileg legközelebb álló emberek elhagyták, eltűntek, majd feltűntek az életében, folyton hazudtak, becsapták, vagy soha nem váltották be ígéreteiket, akkor a gyanakvás, a bizalmatlanság ugyanúgy átlengi a felnőttkort, mert gyermekként azt tanulta meg, hogy még a szeretetkapcsolataiban sem bízhat...

Amikor élettársi kapcsolatban élő férfiakat kérdezek, miért nem házasodnak meg, röviden azt válaszolják, miért tennék, ha kötöttségek és elköteleződés nélkül így is megkapnak mindent. Az együttélés ellen ma nem sorakoztatunk fel morális indokokat, miért is tennénk, ám mégis nagyon komoly pszichológia érvek szólnak a házasság mellett. Talán nincsenek is tudatában, mégis a felek úgy vesznek részt az élettársi kapcsolatokban, hogy ők maguk teljesen szabadok, és bármikor lehetőségük van kiszállni a kapcsolatból, hiszen nincsenek elköteleződve. Számukra a meglévő kapcsolat nem valódi döntés, hanem egy bármikor feladható lehetőség. A folyamatos összeveszések, grandiózus kibékülések, költözködések, nagy visszahurcolkodások mind ezt a tényt bizonyítják, hiszen egy komolyabb konfliktusnál újra és újra felmerül a kérdés, mit is keresünk egymás mellett, hiszen felemészt ez a héjanász, vagyis előkerül a kapcsolat megkérdőjelezése. Pedig a házasság a másiknak való feltétel nélküli, teljes önátadást jelenti, minden nehézségével, örömével, közeledésével, távolodásával, a jó és kevésbé jó folytonos körforgásával, dinamikájával. Ezt a fajta elkötelezettséget igazi döntés nélkül nem lehet eljátszani, nem lehet félig benne lenni, hogy bármikor kiszállhassak. Mert vagy teljesen átadom magam, vagy nem.

Azok, akik a házasságukat visszafordíthatatlan elkötelezettségnek tekintik, több lélektani munkát végeznek, vagyis több lelki energiát invesztálnak kapcsolatuk minden terepén azért, hogy elégedettségük és érdeklődésük fennmaradjon egymás iránt. Ellenben azok, akiknek a kötelékekkel kapcsolatos hozzállásuk lazább, vagyis szívük mélyén visszafordíthatónak definiálják, nagyobb eséllyel süllyednek bele a passzívitásba, amelyet a másik ember, vagy a körülmények folytonos hibáztatásával tűzdelnek meg. A visszafordítható szó egy ideiglenes állapotot sugall, mintha csak úgy elég volna ellenni benne, kivenni belőle a jót, és az első krízis idején csomagolni, fejvesztve menekülni, vagy másfelé fordulni. Sokszor éppen a „visszafordítható” hozzáállás az oka kapcsolataink működésképtelenségének és meghiúsulásának. Akik úgynevezett visszafordíthatatlan kapcsolatban élnek mélyebb, meghittebb kötődésről és lelki intimitásról számolnak be, elégedettebbek, mint azok, akik egy visszafordítható kötelékben a döntést valójában meg sem hozták egymás mellett.

Miért retteg sok férfi az elköteleződéstől?

Ha gyerekként a legfontosabb, érzelmileg legközelebb álló emberek elhagyták, eltűntek, majd feltűntek az életében, folyton hazudtak, becsapták, vagy soha nem váltották be ígéreteiket, akkor a gyanakvás, a bizalmatlanság ugyanúgy átlengi a felnőttkort, mert gyermekként azt tanulta meg, hogy még a szeretetkapcsolataiban sem bízhat. A gyermekkori traumák okozta bizalomvesztés is eredményezhet elköteleződési problémákat. A manipulatív vagy kontrollmániás, szeretetlen, érzelmileg távoli, esetleg hűtlen anya megnyilvánulásai érzelmileg megnyomoríthatja, végigkísérheti egész életét, és rányomja a bélyegét induló kapcsolataira. Sérült a bizalmuk egy nő iránt, a legfontosabb szeretetkapcsolat, az anya iránt, ezért igyekeznek nem beleereszkedni érzelmileg a kapcsolatokba, így védve önmagukat az újabb csalódástól, ám eltaszítva azokat, akik túl közel kerülnek.

A felnőtt lét magában foglalja a küzdést és a kitartást, a tetteinkért, döntéseinkért, saját életünkért, szeretteinkért való felelősségvállalást. Ha gyerekként túlféltették, ha nem engedték, hogy meglépje, megtapasztalja az érett felelősségvállalás különböző szintjeit, ha nem tanulta meg, hogy a célok elérésért dolgozni kell, akkor nem képesek férfivá válni, védelmezni, gondoskodni, így elköteleződni sincs kedvük.

A tartós kapcsolatokba, házasságba vetett hit a rossz családi minták miatt megdől, a párkapcsolatokról alkotott kép torzult. Úgy gondolják, elkötelezett kapcsolatok hosszú távon nem léteznek, nem őrizhető meg az izgalom és a szenvedély, ezért félnek a tartós viszonyoktól. Az első problémák, konfliktusok felmerülésekor inkább a szakítás mellett döntenek. Amikor eljönnek a hétköznapok, és a „majdnem szerelem” kimerül, lerobban, mint fáradt motor, akkor mossa kezeit, hiszen ő tudta előre, ő megmondta, hogy kár az elfecsérlett időért, nem fog ez működni.

A férfiakat sokkal tovább kísértik a fájdalmas szakítások rossz emlékei. Azt hinnénk, már csak büszkeségből is hamar túljut az eltaszítottság lelki sebein és kudarcán, majd pillanatok alatt újabb kalandba, flörtbe, vadászatba kezd. Látszólag így is van, de mélyen legbelül a még hónapok, évek múltán is ragasztgatják összetört szívük darabjait, és sokkal nehezebben találnak rá az új szerelemre, mint a nők, akiket ugyanúgy elhagytak, vagy önként léptek ki a kapcsolatból. A közhiedelemmel ellentétben sokkal erőteljesebben vágynak a stabilitásra, ezért intenzívebben reagálnak, ha egy veszteség során elvész a lábuk alól a talaj. Általában nem tudják megosztani bánatukat, még önmaguknak is nehezebben fogalmazzák meg az érzéseiket. Sok férfi egyszerűen nem is hisz abban, hogy újra megtalálhatja a nagybetűs Nőt, pedig tényleg nem csak egy igazi létezik. Ezért inkább saját fájdalmukat táplálják, ezzel telik az idő. A férfiszív tényleg megszakad, ha igazán szeretett.


Cikkajánló: A bizalom az az érzés, hogy megtaláltuk a helyet, ahol biztonságban vagyunk, és a személyt, akire rábízhatjuk magunkat
További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útjaAz FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetekKörkérdés (interjúk), Férfiegészség.

Az elköteleződni képtelen férfi a szeretni nem tudó férfi. Úgy próbál meghitt emberi kapcsolatban létezni, hogy nem kötelezi el, nem adja át egészen önmagát. És aki nem hagyja magát szeretni, az képtelen a valódi intimitásra. Valódi intimitás nélkül pedig nincs meghitt kapcsolat, nincs stabilitás, nincs érzelmi biztonság, nincsenek igazi megérkezések, csak sehová nem vezető zsákutcák.

Király Eszter

Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!

Király Eszter író, a Meddig tart a kapcsolatunk? című könyv szerzője, három gyermek édesanyja. Írásainak, előadásainak témakörei a harmonikus és stabil párkapcsolat, a család, a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékek megőrzése. Elhivatott segítője a pároknak, mottója: Két ember egy időre elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de hogy visszatalálnak-e egymáshoz, az legtöbbször döntés kérdése.”

Fotók: Matheus Ferrero on Unsplash

freestocks on Unsplash

People photo created by yanalya - www.freepik.com

Love photo created by freepik - www.freepik.com

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk