Minden tartós párkapcsolat négy lábon álló asztal

„Először is szeretnetek kell egymást. Másodszor hasonló kell, hogy legyen az életstílusotok. Harmadszor meg kell értenetek egymást szexuálisan. S negyedszer, a házasság gazdasági kapcsolat is. A négy láb tehát a szeretetteli lelki kapcsolat, a második a szellemi hasonlóság (életstílus), a harmadik a kölcsönös, kielégítő szexualitás, a negyedik a gazdasági közösség és bizalom.” (Füst Milán)

Minden tartós párkapcsolat négy lábon álló asztal. Három lábon állva, még elbilleg, de mindvégig ott leselkedik, rejtőzik az instabilitás zavaró, kényelmetlen állapota. Csupán két lábon állva pedig szégyenletesen összeomlik. A szerelem kezdeti bódult, euforikus, fantázia által vezérelt lebegésében sem időt, sem teret nem érzékelünk, a másik ember valódi énje rejtve marad, egy pozitív tulajdonságokkal felruházott ideált látunk. Ebben az összeolvadó, szimbiózis szerelem szakaszban legyünk óvatosak, sok torzítás színezi a másikról alkotott képet. Idő kell, hogy reálisan lássuk. Gyakran hibázunk, nem engedjük az induló párkapcsolatot végig haladni a fejlődési szakaszokon, nem hagyjuk, hogy szárba szökkenjen, majd virágba boruljon, és végül egyáltalán nem, vagy pedig csak félgőzzel gondozzuk, magára hagyjuk, elfelejtjük virágoztatni. A szerelem pedig nem gyógyszer, ennek ellenére van, hogy egyik kapcsolatból a másikba sodródunk, sóváran és szeretetéhesen újabb megerősítő, pozitív visszajelzésekre várva: szerethető, értékes ember vagyok, megérdemlem, hogy valaki a karjaiba zárjon, és megossza velem a mindennapjait.

Egy érzelmileg érett kapcsolatban nem a folyamatos pozitív visszajelzést várjuk sóváran, hanem adni, szórni akarjuk a szerelmet. Milyen szerencsés az a kötelék, amelyben mindkét fél ilyen módon adja a szerelem bőségét, mert akkor mindketten kapnak is. Sokan próbálták már feltárni a titkot, meddig is tart igazán a szenvedélyes szerelem. Rossz hír, de maximum kettő-négy évig, és gyakran sokkal rövidebb ideig, ezután egy mélyebb, valami sokkal magasztosabb és intimebb zónában utazunk ketten, melyben felbecsülhetetlennek tartjuk az elköteleződés biztonságát. Félszavakból és egyetlen nézésből tudjuk, mit gondol a másik. A szenvedélykapcsolatot felváltja a társszerelem, a szerelem élvezete mellett együtt létezünk, dolgozunk, gyerekeket nevelünk, ellátjuk feladatainkat, tervezünk, álmodunk, közös célokat állítunk fel, hiszen nem élhetünk örökké a szenvedélyszerelem lángoló, idilli állapotában. A társszerelem magában foglalja a teljes elköteleződést, az intimitást és a szenvedélyt. Amikor ide eljutunk, már nem a szerelembe és idealizált képzeteinkbe vagyunk szerelmesek, hanem egy igazi, valóban jóban-rosszban mellettünk álló társba. Önismeretünk fejlődésével rájövünk, mit kerestünk a másikban, felépítjük a feltétlen bizalmat és az önbizalmat, és már nem szerepeket játszunk. Nincsenek titkok, tabuk, őszintén tudunk beszélni hibáinkról, fájdalmainkról, félelmeinkről, szorongásainkról, és ugyanígy örömeinkről is.

Féktelen szenvedélyre és eszeveszett szerelemfüggőségre nem lehet építeni a tartós párkapcsolat, vagy a házasság biztonságos kötődésen alapuló várát. A társam nem csak a színes, csillogó, tetszetős oldalát mutatja nekem, hanem jól ismerem már, mint a tenyeremet. Ismerem, és mégis szeretem. Mindig csomaggal érkezünk, húzzuk, vonszoljuk a múlt sleppjét, és olyan ember mellé tesszük le voksunkat, akiről tudjuk, érezzük, hogy szeretettel és türelemmel segít majd kicsomagolni. Egymás szövetségesei leszünk. Könnyű, és egyáltalán nem kihívás egy tökéletes, problémamentes, „konfliktussteril” kapcsolatban megtalálni a vélt boldogságot. Ez csak hamis illúzió. Az igaz szerelemnek szüksége van emelkedésre és bukásra, meg kell élnie mélységeket és magasságokat ahhoz, hogy viszonyítási alapot szerezzen. Igen, egy tartós kapcsolatnak szüksége van ilyen típusú vérátömlesztésre, frissítésre, hogy új erőre kaphasson. A szerelemnek nem kell elmúlnia. Nem testünkre szórt feromonpermet, mely ha elpárolog, oda a vonzalom.

A házasság nem mindig pezsgőről, rózsákról és gyertyafényes vacsorákról szól, de minden rossz elmúlhat, túlélhetjük a viharokat, ha a hűség döntése bontatlan egységbe forraszt. Nem létezik, hogy „Szeretlek, ha...” pedig mindannyiunkban ott lakozik, bújik a kimondatlan mondat, amellyel feltételeket szabnánk, sorolnánk elvárásainkat, és szép csendesen átformálnánk a másik embert. Pedig a valódi szeretet nem kötődik feltételekhez, nem ismeri a „ha” és a „de” kötőszavak spekulatív rendszerét, csupán egyet ismer: szeretlek és pont. A valódi szeretet nem érzés, hanem inkább egy attitűd, olyan döntés, amelyet nap mint nap meg kell hoznom a társam jóléte, kapcsolatunk fejlődése, gazdagodása érdekében. Döntés arról, hogy befektetek, invesztálok, időt, energiát és pénzt rakok bele, és nem sajnálom, mert a kapcsolatunknak eszmei értéke van, bármit megadok érte, hogy működtessem. Elköteleződni annyi, hogy megért bennem a gondolat: döntöttem, készen állok arra, hogy másként tegyem a dolgaimat, mint ahogy eddig tettem.

Mi tart össze egy kapcsolatot? Mi az a ragasztó, amitől bármilyen viharok jönnek, érinthetetlenné válik, és ha mégis hagytuk megtépázni, akkor megjavítjuk, és nem lecseréljük, bármit súg-búg, és bármilyen üzenetet is közvetít ez a „szedd fel-dobd el társadalom”? A négy láb tartja össze: a mély, elkötelezett szeretet, a közös értékrend, az örömet hozó, szenvedélyes szexualitás és a bizalmon alapuló gazdasági közösség. És tartja mindaddig odaadóan, figyelemmel és hűséggel, amíg még fontos, amíg prioritása van.

„A házasság is gazdasági kapcsolat, gyerekek! El ne felejtsétek! Mert olyan csak az olvasókönyvekben van, hogy a nyomor nem öli meg a szerelmet. Megöli.” A pénz gyakran erősebb tabu, mint a szex. Az anyagi helyzet előbb-utóbb terítékre kerül egy kapcsolatban, de még mindig nagyon ritkán tudunk erről nyíltan, őszintén kommunikálni. Gyakran ha a párok nem veszekednek anyagi kérdéseken, akkor is azon veszekednek, csak nem merik kimondani, hogy most pontosan mi is a vitatéma. Vitassuk meg inkább, hogy mik a hosszú távú céljaink? Mennyi áldozatot vagyunk hajlandók hozni azért, hogy elérjük őket? A te adósságod az én adósságom is? A mai párok többsége ma individualista viszonyok között él, nem költöznek össze, külön kasszájuk van, és nem tartoznak egymásnak semmivel. Valódi szövetség azonban csak a „MI” tudat végérvényes létrejöttével, és annak folyamatos fejlődésével jöhet létre, és ebbe beletartozik a bizalmon alapuló pénzügyi közösség.

Szükségleteinket gyakorta párkapcsolatnak álcázzuk: az anyagi jólétet, az érzelmi és szexuális biztonságot, a minőségi életszínvonalat, a közös vállalkozást szépen becsomagoljuk a párkapcsolat, házasság színes selyempapírjába, még masnival is átkötjük, hagy lássa a külvilág a külcsínt. Pedig egy érzelmileg érett szerelemben nem létezik érdek, sem anyagi, sem másmilyen.

Nem igazi az a szerelem, amiből hiányzik az odaadó önkéntesség, amellyel minden rezdülésünkkel a társunk mellett állunk, és róla gondoskodunk, mert a kapcsolatunk együtt fejlődés, együtt tervezgetés, mindannak átnyújtása, amik vagyunk, és amink van. A házasság egy életre szól, a hűség és az elköteleződés szimbóluma, ennek terhét és a véglegesség gondolatát azonban sajnos nem mindenki tudja elviselni.

Király Eszter

Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!

Fotók: mubrodie via Pixabay.com

Collin Key via Foter.com / CC BY-NC-SA

Hans via Pixabay.com

Küldés
Hozzászólások (1)
  • ...

    Ildy0310

    2018. január 06 12:18
    .Amikor már megértjük kudarcaink sorozatát, és elég volt a balga büszkeségből, az izzadságszagú jócselekedetekből, a látványos önmutogatásból, az üres beszédű léggömbökből, amelyek szétpukkadnak egy kis szellő hatására, akkor igyekezzünk keresni életünk valódi értelmét, Aki azt mondja: "Nálam nélkül semmit sem cselekedhetsz." Személyesen folyamodunk Isten áldásáért és forró imában könyörgünk erejéért, hogy kegyelme szálljon ránk és alakítsa át jellemünket. Tiszta, és értelmes gondolkodás, melyre ma szükségünk van. Sokan állítják, hogy hiszik és tanítják az igazságot, miközben az saját téveszméikkel és képzeletszőtte elgondolásaikkal vegyül. Az emberek éhezik az élet kenyerét, ne kínáljunk nekik köveket!
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk