Nálunk egész évben ki-be járkáltak az angyalok

Módszeresen, szorgalmasan, tervszerűen készülök az ünnepre. A szép karácsony összes kellékét megszerzem, sápadt fénnyel világító toboz girlandot veszek, csillogó gömböket, hamis jégvirágot és fénylő betlehemi csillagot az ablakba. Őrzöm a karácsony üzenetét, tiszta szobát különítek el a lelkemben ezekre a napokra, és várok. Mint a gyermek, beleburkolódzom az adventi időszak mohó várakozásába, és minden nap kinyitnék egy ablakot, várnám a decemberi varázslatot. Az emlékek hangjaira fülelek, úgy hallanám még egyszer apám dobbanó lépteit, ahogyan az ablak alatt havat lapátol, és a szürke járdát perceken belül újra belepné a hófátyol.

Szelíd, jótékony hópaplan borulna újra a városra, tompítva az utcazajt, a hókotró is elvonulna ünnepelni, és a hóesés nyugtató, lazító porral hintene be mindent. Jó lenne, ha még mindig harangoznának, mint akkor, régen. Figyelném, hogyan rejti el a pincében apám a fenyőfát, és érezném a hideg, pirosra fagyott kezein a gyanta illatát. Aranybarnán fénylene a sütemény, és párás lenne újra a konyha ablaka. Nézném nagyanyámat, ahogyan kipirult arccal, göcsörtös ujjaival a kanalat a szájához emeli, megízleli azt a karácsonyi levest, amit én soha, azóta sem tudtam ugyanúgy elkészíteni. Valami fontos, valami esszenciális, szavakkal nem kifejezhető összetevő, hiányzik belőle, amit anyám őriz, ahogyan őrzi a régi szép karácsonyok titkát. Várok. Várok, hogy képes legyek végre elsajátítani az ő képességét, varázstudományát, hogy egyszer egészen megtanuljam az ő életszabályait, mert anyám nem ismeri azt a kifejezést, hogy egészséges önzőség. Látnám még egyszer őt, ahogyan sietve éjféli misére öltöztet minket, megpillantanám a tompa utcai világításban a kivilágított, színes templomüveget, és újra olyan lenne gyermeki énemnek, mint egy tündérkastély. Érezném a szemnek nyugtató, sárgás fényben úszó templom semmihez sem hasonlítható, fenyőillattal keveredő tömjén illatát, hallanám az emberek énekét. Tiszta szívvel, fennhangon énekeltek akkor, és én még mindig, minden évben ugyanerre a tisztaságra és feloldozásra várok, hogy újra, ugyanilyen pillekönnyű szívvel léphessek be egy templomba.

Mindent akartam egyszerre, zselés szaloncukrot, havon sikló szánkót, fényes papírba csomagolt csokoládéharangot, játék varrógépet, sírós babát, csillogó piros biciklit, illatos radírt és színes matricákat az ablakomra. És akartam apám kezén a gyantaillatot, a párás konyhaablakot, amire kisszékre állva, igazi jégvirágokat rajzoltam, az aranybarnán fénylő süteményt, nagyanyám simító, göcsörtös ujjait, akartam anyám szeretetreceptjét, a leves titkát, az éjféli misét, és a karácsonyi templom illatát. Nálunk egész éven át ki-be járkáltak az angyalok, nem csak azon az egyetlen napon akartunk igazán szeretni, a legjobbat enni, a legnagyobb, legdrágább ajándékot adni és kapni. Nem azon a néhány napon át akartunk vizsgázni egymásra figyelésből, empátiából, dekorálásból, szakácsművészetből és példás vendéglátásból, ahogyan ma sokan a karácsonyt élik.

Megvan már mindenem, semmiféle tárgy nem kell már nekem, mégis várok, és hiányérzettel küszködöm, mint toporzékoló gyerek, a régi karácsonyokat akarom. Külsőségekkel, csillámló girlandokkal, hógömbökkel, hamis jégvirággal túlvásárlással kompenzálok, és szégyenletesen elrontom a süteményt, túlfűszerezem a levest, és túl hangosan hallgatom a karácsonyi éneket.

Csak most ébredek rá, sokféle ünneppel a hátam mögött, hogy anyámnak a szívében volt a karácsony akkor. Várok. Várok, hogy egy napon anyám mozdulatai az enyémek legyenek, hogy ugyanolyan gonddal és türelemmel öltöztessem a lelkeket ünneplőbe magam körül, hogy megtaláljam végre a leves ízét, és meghalljam a karácsony igazi zenéjét.

Annyi karácsony elmúlt már, nagyanyám is az égből figyel minket, de én még mindig várok. Talán egy megerősítő szóra várok, hogy így is jó lesz, pontosan elég, ha ezeket az áldott pillanatokat viszem magammal útravalóul. A sütemény, és a leves meg majd alakul.

Békés, boldog karácsonyt kívánok!

Király Eszter újságíró

Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!

Fotók: magnoid via Foter.com / CC BY-SA

Nationaal Archief via Foter.com / No known copyright restrictions

Internet Archive Book Images via Foter.com / No known copyright restrictions

1899441 via Pixabay.com

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk