Nincs beszédesebb jele egy kiüresedő kapcsolatnak, mint a tisztelet hiánya

A szeretetkapcsolatok első és talán legfontosabb feltétele a kölcsönös tisztelet. A férfi a táncban és az életben is vezet, a nő követi. Tisztelet nélkül nem lehet a nőt jól átölelni, nem lehet vele harmonikus „élettáncot” kezdeni.

Megfelelően vezetni csak az a férfi tud, aki tiszteli a nő autonóm lényét, tiszteli a szabadságát, és úgy vezet, hogy legyen öröm követni őt. A gyenge, támaszkereső férfit egyetlen nő sem képes tisztelni, legyőzött, behódoló társra nem vágyik. A nő a tiszteletre bizalommal válaszol, átadja és megadja magát, csak így tudja odaadón követni a férfit. Csak így tud kötődni biztonsággal, végérvényesen, és bízni benne annyira, hogy becsukott szemmel, bele tud zuhanni a karjaiba, tudván, hogy a férfi elkapja őt.

Hol vannak a férfiak, akik tisztelik a nőket?

Ott, ahol azok a nők, akik tisztelik önmagukat és a férfiakat. Aki tisztel, annak minden törekvése a jóllétünket, közös boldogulásunkat erősíti. A lobogó szerelem, a vágy azonban nem elegendő ahhoz, hogy bárki megbecsültnek, vágyottnak, igazán szeretettnek érezze magát a kapcsolatában. Mert az érzés idővel társszerelemmé szelídül, és a törődés, a tisztelet legfontosabb bizonyítéka az odaforduló, empatikus figyelem lesz. A tisztelet nem hajbókolást, behódolást jelent, hanem a másik ember érzelmi komfortjának, jóllétének, emberi méltóságának megőrzését. Tisztelni valakit nem ugyanaz, mint folyton megfelelni neki, kényszerkompromisszumot kötni, szemétlapátra söpörni az egyéni vágyakat. A tisztelet a szeretetkapcsolatokat működteti. Aki tisztel, az elismeri az erősségeimből fakadó erényeket, és elnéző a gyengeségeimmel. Nem hánytorgat fel régmúlt sérelmeket, utamat észrevétlenül segíti, pozitív megerősítése, elismerő szavai ösztönöznek, új erőt adnak. Nem tesz szeretetkoldussá, nem pipettán adagolja a jelenlétét, a figyelmet és a gyengédséget. Határozottan, de szelíden kommunikálja felém az érzéseit, ez soha nem durva, bántó, vagy sértő. Empatikus társ, képes a dolgokat az én látásmódomból megvizsgálni, akár a cipőmet is felvenni, utamat végig járni, és így formálni véleményt, építő kritikát.  

Ahhoz, hogy tiszteljünk valakit, jogos elvárás, hogy ő tiszteletre méltóvá váljon, vagyis érdemelje, vívja azt ki. Egy kapcsolat egyrészt arra az elhatározásra épül, hogy két felnőtt ember meghozta a döntést, együtt haladnak tovább az úton, megnyitják a szívüket egymás felé, megmutatják igazi valójukat. Ezáltal pedig védtelenné, sebezhetővé teszik önmagukat. Az egymás felé kimutatott tisztelet azt jelenti, hogy mindketten esendő emberek vagyunk, és nem idealizált istenségek, lehetünk gyengék, tévedhetünk, követhetünk el hibákat, de ezt mégis anélkül tesszük, hogy egymás emberi méltóságát valaha is semmibe vennénk. Másrészt, mindenkinek kell legyen egészséges önbecsülése, hogy ne engedje magát lábtörlővé tenni, legyen képes határokat húzni, nemet mondani, felemelkedni, koronát igazítani, és ha más megoldás tényleg nem marad, elengedni egymást, és kilépni a méltatlan viszonyokból.

Nincs beszédesebb jele egy kiüresedő kapcsolatnak, mint a tisztelet hiánya

A tisztelet hiányának intő jele lehet az adok-kapok egyensúlyának felborulása: a gesztusok elfogadása, természetesnek vétele, ugyanakkor a viszonzás hiánya. Sőt, mindezek egyszer csak maguktól értetődővé válnak, mert úgy gondoljuk, alanyi jogon járnak, a „köszönöm”, „sajnálom”, „bocsánat”, „kedves tőled” kifejezések egyszer csak mind kikopnak a kapcsolati szótárból. Verbális, vagy fizikai agresszió, megalázás, passzív-agresszió, túlzó viccelődés, folytonos gúnyolódás, személyeskedés, a másik érzékeny pontjainak, múltjának állandó feszegetése, felemlegetése, testi tulajdonságaira, vagy személyiségére vonatkozó folytonos kritikák, hajviseletének, öltözködésének, szabadidejének, emberi kapcsolatainak megszabása  is mind felkiáltójelek lehetnek. Egymás vágyainak, szükségleteinek semmibe vétele, figyelmen kívül hagyása, a szexuális önzés is mind a tisztelet hiányát jelzik. Nem tiszteljük egymást, ha már nem akarunk kívánatosak lenni, mert a másiknak már úgyis mindegy, alapvető higiéniai szabályokat hanyagolunk el, ápolatlan, rendetlen, többnapos, elhanyagolt külsővel próbáljuk a libidót szítani hasztalanul, aztán megy a sértődés, hogy biztos van valakije. Soha nem érezhetünk olyan szintű érzelmi biztonságot, hogy mindezeket elhanyagoljuk. A megszűnő egymás iránti figyelem, az elfelejtett évfordulók, a szeretetteljes apró dolgok elmaradása szintén a kapcsolat kiüresedését jelzik. Pedig a gondoskodás, a társam igényeinek figyelembevétele nem kerül sok energiába, és nem igényel rendkívüli előkészületet. Távolodunk, leválunk egymásról, amikor kinyomjuk a telefont, mert semmi kedvünk a másik panaszáradatát hallgatni. Ami fontos, azt nem felejtjük el. A születésnapok, az évfordulók, és meghatározó, közös mérföldköveink dátumai mindig maradjanak piros betűs ünnepek.

Cikkajánló: Lehet-e őrizni a szenvedélyt egy életen át?

A nő, ha szeret, akkor tiszteli a férfit

Ha valaki már nem a szívével lát, akkor a másik oldalon megláthatja a bizonytalanságot, az önzőséget, a hazugságot, a taktikázást, a hamis erőt fitogtató erőszakot. És ha már nem a szívével lát, akkor távolodni kezd. Megpillant egy méltóságát, tartását, hitelességét vesztett embert. Kibe szeret bele a nő? Egy olyan férfiba, akivel nem sérül ez a szerelmes látásmód, a tisztelet kiváltsága. Ne ébredjünk úgy egy reggelen, hogy aki ott van mellettünk, már nem ismerjük. Egy éretten gondolkodó férfi tudja, mi az ösztönös, szívből jövő felelősségteljes gondoskodás. Tudja, hogy egy nő akkor lesz hűséges hozzá, ha felnézhet rá, és tiszteli. A nő, ha szeret, akkor tiszteli a férfit. Amikor nem tudja tisztelni többé, megszűnik szeretni.

Király Eszter

Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!

Király Eszter párkapcsolati tréner, képzésben mentálhigiénés szakember, író, tanár, a Meddig tart a kapcsolatunk? című könyv szerzője, három gyermek édesanyja. Írásainak, előadásainak témakörei a harmonikus és stabil párkapcsolat, a család, a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékek megőrzése. Elhivatott segítője a pároknak, mottója: Két ember egy időre elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de hogy visszatalálnak-e egymáshoz, az legtöbbször döntés kérdése.”

Fotók: Background photo created by v.ivash - www.freepik.com

Vintage photo created by freepik - www.freepik.com

Tree photo created by freepik - www.freepik.com

Background photo created by freepik - www.freepik.com

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk