Őszinteség nélkül lehetetlen jól működő kapcsolatokat kialakítani és fenntartani – és ez az online társkeresésre különösen igaz

Manapság rapid megoldásokat keresünk, és mindent azonnal akarunk, akár egy perceken belül letölthető alkalmazást: pozitív testképet, állandó önfeledt, derűs világlátást és persze virágzó párkapcsolatot. A technika, a digitális világ is szélvész iramban száguld el mellettünk, de testi és lelki szükségleteink, a szeretet és elfogadás iránti vágyunk ugyanaz marad, a valódi emberi kapcsolódásokra, az emberi érintésre ugyanúgy vágyunk. Lelki és biológiai szinten, bármit is teszünk, nem tudjuk tartani a lépést. Korábban is elterjedt és kedvelt volt az internetes ismerkedés, de ma egyre inkább beszűkülnek szociális kapcsolataink, ez a rapid lehetőség áll rendelkezésre, hogy új embereket hívjunk be az életünkbe.

Az érzelmeink kinyilatkoztatása mára egyre inkább áttevődik a virtuális és közösségi térbe, ahol az ottani metakommunikáció mást sem tesz, mint leszoktat minket az érzések, az érzelmek feltárásáról, a konfliktusok szemtől szembeni kezeléséről. Emojikkal próbáljuk pótolni az érzelmi reakciókat, amelyeket egyébként csak a személyes találkozásokkor élhetünk meg: egy tétova mozdulatot, hevesen dobogó szívet, táguló pupillát, felgyorsult légzést, ölelésre lendülő karokat, hanglejtést, hangtónust, piruló arcot. Mindez szemtől szembeni megélése és megértése pedig elmaradhatatlan része a másik ember felé való megnyílásnak, megismerésének, a vonzalom és a kötődés kialakulásának.

A valódi intimitás kialakítása nehézségeket szül, ha az emberek közötti fizikai határok egyre inkább elmosódnak. Nincs metakommunikáció, nincs személyes visszajelzés, ezért az egyetlen vonzónak és különlegesnek tűnő pozitív tulajdonság észlelése könnyen háttérbe szoríthatja a negatív jelek érzékelését. Egyfajta illuzórikus kép alakulhat ki bennünk a másik személyiségére vonatkozóan, ráadásul további veszély, hogy minél kevesebb a rendelkezésre álló információ, annál inkább saját fantáziánkra, álmainkra, vagy szetereotípiákra hagyatkozunk, hogy felépítsünk a részletekből valakit, aki a tökéletes partner lehetne. Ezen a platformon sem tud mindenki egyformán szerencsével járni. Gyakran csak felszínes adatok jutnak el hozzánk, és ezekre kíváncsiak, mint a testalkat, szemszín, hajszín. „Termékekké” válunk, és termékként tekintünk a másik emberre is, válogatunk, mintha csak egy katalógust lapozgatnánk, s így már önmagunkra is termékként tekintünk.

Az internetes társkereső oldalaknak van egyfajta téves „önértékelés-simogató” hatása, és pontosan ez az, ami miatt akár addiktívvá válhatnak, függőséget is okozhatnak. Pillanatnyi önbizalom-szilárdító hatásért még párkapcsolatban is fenntartják profiljukat, mert szükségük van a kívülről érkező pozitív megerősítő impulzusokra. Az emberek pusztán jobbra, vagy balra tolható tárgyak lettek, a fotók top szögből elkapott, képszerkesztő programmal agyonretusált „műremekek”, melyeknek köze sincs a valósághoz.

Az online párbeszéd pikáns, sikamlós, a személyes találkozást elodázzuk, és beleragadunk valamibe, ami semmilyen emberi kapcsolattal nem aposztrofálható, és bár a pillanat heve elragad, az utána következő üresség és magány felemészt. Sokszor nem adunk valódi esélyt, nem tervezünk igazi találkozást, érintést, átkarolást, egymás szemébe tekintést, tiszta kommunikációt. Nem adunk esélyt a fizikai vonzalomnak sem. De ha később mégis, akkor a felépített illúzióink miatt a személyes találkozás gyakran keserű csalódást okoz, a felismerés pedig mellbevág, az online „szenvedély” milyen gyorsan ellenszenvvé alakul.

A közösségi média a kísértések és csábítások kifogyhatatlan tárházát hozta el életünkbe. Privát üzenetek, finom célozgatások, huncut, kétértelmű kommentek ömlenek az arcunkba, mindez tagadhatatlanul megnöveli az esélyét annak, hogy valaki elcsábuljon, másfelé induljon. Ez ráadásul azt a sajnálatos, és hamis illúziót is kelti, hogy mindig van a jelenleginél jobb és tökéletesebb kapcsolat, így aztán tényleg kínkeservesen nehéz elköteleződni. Levadászható prédák lehetünk mindenki számára, akkor is ha éppen párkapcsolatban élünk.

Őszinteség nélkül lehetetlen jól működő, tartós kapcsolatokat kialakítani és fenntartani – és ez az online társkeresésre különösen igaz. Az őszinteség fokozatos önfeltárást, sebezhetőségem, önmagam álarcok nélküli megmutatását jelenti. A bizalom pedig a türelem  és a fokról fokra való párkapcsolati építkezés jutalma. Az az érzés, amikor tudom, hogy a másik ember megkérdőjelezhetetlenül és megingathatatlanul jó ember, és minden cselekedete a közös boldogulásunkat, jóllétünket építi. Nem csupán a társam, barátom és szerelmem, hanem minden szerettem és jóakaróm egy személyben.

Király Eszter

Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!

Király Eszter író, mentálhigiénés szakember, a Meddig tart a kapcsolatunk? sikerkönyv és A kapcsolat, amiért megéri című új könyv szerzője, három gyermek édesanyja. Írásainak, előadásainak témakörei a harmonikus és stabil párkapcsolat, a család, a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékek megőrzése. Elhivatott segítője a pároknak, mottója: Két ember egy időre elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de hogy visszatalálnak-e egymáshoz, az legtöbbször döntés kérdése.”

Fotó: Woman photo created by freepik - www.freepik.com

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk