Senki nem születik igazi társnak, csak valaki mellett válik azzá

Akik szeretettel és megértéssel közelítenek egymáshoz, azok képesek lehetnek egymásból „kiszeretni” a jó tulajdonságokat. A boldog párok valóban sokkal többet látnak egymásban, így tudnak fejlődni, egymást folyamatosan emelni.

Szeressük ki egymásból a jót, lássuk meg az erősségeket egymásban. Az egymás iránti pozitív attitűd, az, hogy hiszünk egymásban, meglátjuk a rejtett értékeket egyfajta önbeteljesítő jóslatként kezd majd működni, és elkezdünk eszerint is viselkedni. A felelősségünk azonban a másik „szerelmes látásmódjának” fenntartásában rejlik, vigyázzunk arra a kevéske rózsaszín illúzióra, ne tékozoljuk el. Úgy kellene élnünk, hogy a másik ne csalódjon, megmaradjon a tisztelete irányunkba. Milyen jó kimondani: vele otthonosan érzem magam. Vele minden olyan magától értetődő. Vele szavak nélkül is egymásra hangolódunk. Vannak a nagybetűs Találkozások, amikor egymás közelében nyugalmat, kiegyensúlyozottságot, biztonságot  élünk meg. Biztosan tudjuk, hogy együtt emelkedünk, fejlődünk, kreatív energiáink szárnyalnak, mert a mi kettősünk építi és emeli egymást. Vannak, akikkel nyugtalanná, vibrálóvá tesszük egymást, és vannak, akikkel képesek vagyunk fejlődni, haladni, folyamatosan „úton lenni” együtt. Senki nem születik igazi társnak, csak valaki mellett válik azzá. Tudunk-e együtt emelkedni? Képesek vagyunk-e sokáig menetelni együtt a közös úton felfelé? Ő segíteni fog a jellemfejlődésemben? Jó hatással vagyunk egymásra? Felfelé vagy lefelé húzzuk egymást? Támogatni fogjuk egymást céljaink, terveink elérésében? Kell hozzá döntés, kitartás és alázat. Pontosan látjuk egymás hibáit és gyengeségeit. Maradéktalanul, illúziók nélkül fogadjuk el egymást, de nem szakítjuk meg az utat, nem teszünk kerülőket, nincsenek menekülőútvonalaink.

Olvasd tovább a cikket a felhívásunk után! Idén már csak három alkalommal, de három különleges témával várja a férfiakat és nőket BEDŐ IMRE Férfiak Klubja-alapító, bestselleríró és keresett előadó az Ötvösműhely nevű méltán sikeres előadás-sorozaton! (Alkamanként külön kell regisztrálni és támogatni!) Kattints a képre a részletekért:

Akkor valódi és igaz a kapcsolódásunk, amikor megértjük, soha senki másért nem tennénk meg ennyi mindent, nem invesztálnánk ennyi energiát, viselnénk el ennyi jellemformáló konfliktust, hullámvölgyet, hogy együtt jobb legyen. A szeretet és az elkötelezettség akkor igaz és valódi, ha a társamért ezt az energiát a kapcsolatunkba mindig belefektetem, bármi történik. Még akkor is, amikor olyan súlyos krízist élünk meg, amiről azt gondoljuk, soha nem tudunk majd felállni belőle. A társ az az ember, aki valóban jelen van mellettem, és tiszta lélekkel, rengeteg türelemmel, szeretettel, kompromisszumkészséggel, lemondással, vagy háttérben maradással engedi, hogy belecsiszolódjon abba a szerelembe és engedi is önmagát igazivá tenni. Egy kapcsolat megéréséhez, elmélyüléséhez idő kell, csak így fejlődhet hosszabb távon erős kötelékké.

Manapság azonban sokszor a legfontosabb dolgok nem érdemelnek időt és türelmet, így a szeretetkapcsolatok sem. Rögtön azt a párkapcsolati érettséget és érzelmi biztonságot keressük, amely csak idővel fejlődhet ki, mert ez az élet normális rendje. Alig ismerjük még egymást, de instant módon, mohón várjuk a feltétlen összetartozás és elköteleződés állapotát, amely csak évek múlva, az összecsiszolódás, a közös fejlődésünk gyakran elrettentő pillanataival érkezhet meg. Nem engedjük az induló párkapcsolatokat végig haladni a fejlődési szakaszokon, nem hagyjuk, hogy szárba szökkenjenek, majd virágba boruljanak, és végül egyáltalán nem, vagy csak félgőzzel gondozzuk, elfelejtjük virágoztatni.

A legkisebb, leghalványabb vonzalom esetén már párkapcsolatot kezdünk, eszünk ágában sincs a legjobbat kihozni a másikból, vagy energiát, figyelmet áldozni rá, azonnal a tökéletest akarjuk, legyen okos, legyen vonzó, legyen jó szerető, legyen egzisztenciálisan is rendben, legyen vele minden szép, mint a romantikus filmeken. Ha esetleg kiderül róla, hogy esendő földi halandó, feldolgozni való múlttal, vagy kibeszéletlen, múltbeli sérelmekkel, vívódásokkal, ejtenünk kell, nincs idő mások lelkét gyógyítgatni. Összekeverjük a szerelmet más érzésekkel. Szabadidőpartnert keresünk, mert hol stresszes, hol monoton életünkben kell valaki, aki felvidít, aki szürke napjainkat kalandossá varázsolja. Nem köteleződünk el, nem nyitunk szívet, nem adjuk át egészen önmagunkat. A tisztelet, a lelki kapcsolódás, a kötődés, a társszerelem kialakulásához idő kell – és ez az, amit sokszor nem várunk ki. Ahhoz, hogy az érzések kifejlődjenek bennünk, és valódi, érett érzelmekké alakuljanak, ami ezután a teljes párkapcsolati hozzáállásunkat inspirálja, ahhoz időre, türelemre, odaforduló figyelemre, és rengeteg szeretetre van szükség.

A kapcsolatoknak végig kell(ene) lépdelnie a fejlődés fokain, és igen, meg kell harcolnunk a kríziseinket, létrehoznunk egy szeretetburkot, egy szoros intimitást, egy biztonságos védvonalat, amin nem támadhat rés. Egymás rajongói és nem riválisai vagyunk, együtt örülünk minden sikernek, mérföldkőnek, nem tekintjük a másikat versenytársnak, nem akarjuk legyőzni, az igazunkat hajtogatni, minden áron dominálni. Mert aki igazi társ, az mindig veled együtt akar odaérni. A kapcsolatunknak saját szokásokat adunk, mikrokultúrát teremtünk, melyben az állandóság, a biztonságérzet és szenvedély egyensúlya adják a nyugalmat. Megtanulunk kommunikálni, a konfliktusokat jól kezelni, vágyainkról nyíltan, félelmek nélkül beszélgetünk. Kialakul egy igazi, realitásokon nyugvó elmélyülés, végleges összetartozás, egy érinthetetlen szövetség.

Tegyük egymást Igazivá, mert senki nem tökéletes, mégis tökéletessé válhatunk egymás számára. Az egymást jól szerető, harmóniában élő emberek nem azt várják egymástól, hogy a másik teljesítse be minden álmukat, hanem közös életüket úgy próbálják élni, hogy együtt feljebb léphessenek önmaguknál, többek legyenek, és így képessé válnak egymásból „kiszeretni a jót”, sőt a legjobbat tudják majd kihozni egymásból. Támogató, segítő megjegyzésekkel, dicséretekkel, építő kritikával, pozitív visszacsatolásokkal, együtt fejlődve, kölcsönösen segítik egymást abban, hogy rátaláljanak ideális énjükre, ahelyett, hogy a képzeletükben élő idealizált társat próbálnák erővel, kétségbeesetten kifaragni a másikból.

Király Eszter

Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!

Király Eszter párkapcsolati tréner, képzésben mentálhigiénés szakember, író, tanár, a Meddig tart a kapcsolatunk? című könyv szerzője, három gyermek édesanyja. Írásainak, előadásainak témakörei a harmonikus és stabil párkapcsolat, a család, a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékek megőrzése. Elhivatott segítője a pároknak, mottója: Két ember egy időre elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de hogy visszatalálnak-e egymáshoz, az legtöbbször döntés kérdése.”

Fotók: Background photo created by freepik - www.freepik.com

Love photo created by freepik - www.freepik.com

Love photo created by freepik - www.freepik.com

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk