Súlyos krízisekből is fel tudunk állni együtt, ha szeretjük egymást

Egy párkapcsolat két ember lehetősége, hogy fejlődjenek, érjenek, tapasztaljanak általa, és megtanuljanak érzelmileg éretten szeretni, adni, szórni a szerelem bőségét, mert akkor mindketten kapnak is. De mindannyian egyedi életúttal rendelkezünk, és múltunk, életeseményeink jelenünk minden területére hatással vannak, így a párkapcsolatunkra is.

A bizalom, a türelem és a kommunikáció táplálja, fejleszti leginkább a kapcsolatokat, és nem a tökéletességre törekvés a lényeg, hiszen tökéletes közös élet még a romantikus komédiákban sem létezik. Hanem az, hogy a problémákat nyugodtan meg tudjuk beszélni, a félelmeinket kinyilatkoztassuk, és ebben a folyamatban tudjunk támogatást kérni és kapni.  Súlyos krízisekből, múltban szerzett lelki sebeinkből is fel tudunk állni együtt, ha szeretjük egymást, ha egymás mellett a döntést valóban meghoztuk, és nincs más út számunkra, mint az, amelyen együtt haladunk. Képesek vagyunk felülemelkedni bármin az életben, ha előnyünkre fordítjuk mindazt, ami történt. A legrosszabb, amit a vészterhes időkben tehetünk, ha rálegyintünk, beletörődünk, passzívan belecsontosodunk ebbe az állapotba, pedig egyetlen apró változás már hatással lehetne megannyi másra, egyik változás húzná maga után a többit, csak el kellene kezdeni cselekedni. 

Ahol közöny van, ott beáll a csend, ott elfogynak a szavak. A párkapcsolatok legádázabb ellensége a csend, a megfagyott, dermedt, üres kommunikáció. A konstruktív, építő veszekedés kiszellőzteti a kapcsolatot, életet, friss levegőt visz bele. Ne félj a vitáktól! Az érvek ütköztetése nem halálos, és nem ördögtől való ártalom, sőt ha kulturált hangnemben, érett személyiségek között zajlik, még pozitív értelemben lehengerlő is.

A megoldatlan, kezeletlen, rákos sejtként burjánzó problémák, és a gyermekded, ügyetlen konfliktuskezelés vezetnek minden kötelék hanyatlásához.0

Vannak, akik remegve hangoztatják kapcsolatuk érinthetetlenségét, mert a vita annak a jele lehet, hogy nem boldogok egymással. Van azonban különbség a destruktív, egymás vérét szívó veszekedés és a konstruktív, építő, negatív érzelmeinket megosztó, és megoldást kereső vita között. Az utóbbinál a másik ember még fontos, szeretjük, kell nekünk, és ki akarjuk javítani a hibát. A segítségre, az együttműködésére vágyunk, mert a kapcsolatunk életjelet ad, és friss oxigénre, vérátömlesztésre vár. Minden konstruktív veszekedés alapja a szerelem, a törődés, a figyelem, és a harmónia iránti vágy, mert még számít, mert még fontos. Ne akarjunk lélektani fölényre szert tenni, ne ez legyen a cél! Ha örömet okozott nekem a társam, akkor erről ő is tudjon. Ha bánatot, dühöt, féltékenységet, frusztrációt okozott, akkor arról is szóljak neki. De nem mindegy, hogyan kommunikáljuk az érzelmeket!

A cikk még nem ért véget, felhívásunk után folytatódik: szeretettel várjuk a férfiakat, nőket Bedő Imre Férfiak Klubja-alapító, író Ünnepek a kapcsolatokban – kapcsolatok az ünnepekben című előadására, a nagy sikerű Ötvösműhely rendezvény-sorozat idei utolsó alkalmára. Férfiasan, racionálisan, rengeteg felismerést és kapaszkodókat nyújtva ás a témák mélyére, biztos alapot nyújtva férfiaknak, nőknek, kapcsolatoknak, melyek ezáltal széttéphetetlen férfi-nő szövetséggé erősödnek. Ötvösműhely – a férfiak és nők őszinte párbeszédének helye, ahol stabil közösségként egy értékrend mentén gondolkodunk. Legyél és maradj a részese (kattints a képre):

Popper Péter azt írja, hogy addig él egy kapcsolat, ameddig a felek úton annak. Együtt fejlődnek, haladnak, és hogy nem haladnak folyton „szívverésnyire pontos együtemben”, mégis érzékelik, ha egyikük lemaradt, és bevárják egymást. Azzal egészíteném ki, hogy

addig él egy kapcsolat, ameddig megvallatjuk, és megnyitjuk egymást.

Ameddig vakon megbízom mindenben, amit a társam felém nyújt, nincs gyanakvás bennem, és nincs félelem. Az „úton vagyunk”, a „tartunk valahová” érzése biztonságot ad. A kapcsolatok esszenciáját ez a fajta „úton levés”, közös fejlődés, és a másik jelképes bevárása adja. Néha úgy érzed, hogy nagyon nehéz, szinte lehetetlen? Mert túl sok gyógyulatlan sebet, feldolgozatlan életeseményt hozott a társad a kapcsolatba; az önszeretet, önbizalom hiányát, kötődési problémákat, kompromisszum-képtelenséget, érzelmi éretlenséget, és még sorolhatnám? Aki szeret, és meghozta a döntést, az bevárja a másikat, és együtt gyógyítják, javítják a sérült kötelék szálait. Elárulni, elhagyni egymást, sérelmeket felemlegetni, elvárni a gondolatolvasást, csomagolni, és fejvesztve menekülni a helyszínről bárki tud, ahhoz nem kell nagy kurázsi. De egymás szemébe nézve valóban beszélgetni, és nem sarat dobálni, egyoldalú szónoklatok során sérelmeket ismételgetni, hanem romboló életeseményeink, tragédiáink, kibírhatatlannak tűnő „viharaink” idején a bajban összekapaszkodni, és együtt tartani azt a tépett esernyőt: ez a szeretetteljes, valódi elkötelezettség lényege.

Végezetül szeretettel ajánlom Victor Hugo gondolatait, aki gyönyörűen fogalmazza meg Férfi és Nő örök kapcsolódásának lényegét. Ezekkel a sorokkal kívánok örömteli adventi időszakot!

„A Férfi a legtökéletesebb teremtmény.

A Nő a legmagasztosabb eszmény.

A Férfi helye a trón, a nőé az oltár.

A trón magasba emel, az oltár megszentel.

A Férfi az ész, a Nő a szív.

Az ész tápláléka a fény, a szívé a szeretet.

A fény termelékennyé tesz, a szeretet életet ad.

A Férfi ereje elméjében rejtőzik, a Nőt könnyei teszik legyőzhetetlenné.

Az elme bebizonyít, a könnyek meglágyítják a lelket.

A Férfi bármely hőstettre képes, a Nő bármely áldozatra.

A hőstett nemessé teszi a lelket, az áldott isteni tisztasággal ruházza fel azt.

A Férfié a hatalom, a nőé az érzelem.

A hatalom forrása az Erő, az érzelemé az Igazság.

A Férfi vágya a legvégső győzelem, a Nőé a legmagasabb erény.

A győzelem hatalmat ad, az erény istenivé tesz.

A Férfi törvénykönyv, a Nő szentírás.

A törvény irányt szab, a szentírás elvezet a tökéletességhez.

A Férfi gondolkodik, a Nő érez.

A gondolkodás feltétele a tökéletes elme, a megérzésé a szentség fénykoszorúja.

A Férfi: óceán, a Nő pedig tó.

Az óceánt gyöngyei teszik ékessé, a tavat a költészet fénye árasztja el.

A Férfi merészen repülő sas. A Nő szépen éneklő pacsirta.

Repülni annyi, mint uralni a teret, énekelni annyi, mint meghódítani a szívet.

A Férfi templom, a Nő a szentély.

A templom előtt letesszük a fejrevalónk, a szentély előtt térdet hajtunk.

A férfi helye ott van, hol véget ér a Föld, a Nőé pedig ott, ahol kezdődik az Ég.”

Király Eszter

Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!

Király Eszter párkapcsolati tréner, képzésben mentálhigiénés szakember, író, tanár, a Meddig tart a kapcsolatunk? című könyv szerzője, három gyermek édesanyja. Írásainak, előadásainak témakörei a harmonikus és stabil párkapcsolat, a család, a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékek megőrzése. Elhivatott segítője a pároknak, mottója: Két ember egy időre elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de hogy visszatalálnak-e egymáshoz, az legtöbbször döntés kérdése.”

Fotók: StockSnap via Pixabay.com

eleanor lonardo on Foter.com / CC BY-NC-ND

Küldés
Hozzászólások (1)
  • ...

    Ildy0310

    2017. december 09 09:33
    Minden bizonnyal vannak emberek, akik akarnak változni, de elakadnak. Ha valóban szeretnénk továbblépni, akkor a Biblia igazságaihoz fordulunk, mely egyszerű, ám erőteljes igazságaiból merítve nyújt gyakorlati útmutatást konkrét változásokhoz, és összekapcsol azzal az erővel, amelynek segítségével ténylegesen megvalósíthatjuk a régóta áhított változásokat. Biblia azt mondja: Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. (Ézs 40,29)
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk