Egyre több férfi modern Szent József?

A hétköznapok hősei köztünk járnak, ők a feladatukat csendben és tisztességgel ellátó férjek és apák. És vannak, akik nehezített pályán indulnak, mint egykor Szent József is…

Nem sokkal ezelőtt írtunk arról, hogy mekkora fordulatot jelentett az emberiség történelmében, amikor 10,000 évvel ezelőtt felfedezték a patriarchátust, azaz az olyan családot, amelyben egyértelműen megállapítható és garantálható volt az apa személye. Megfigyelték, hogy a férfiak ilyen esetekben nagy erőfeszítésekre és komoly áldozatok meghozatalára képesek. Ez persze – elsősorban a nők – szexuális lehetőségeinek a korlátozásával járt, a házasságtörést és a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat nagyon súlyosan, gyakran halállal büntették.

A Férfiak Klubja érték-megközelítése abszolút világi. Kerüljük a vallási megközeltést, de a körülöttünk zajló jelenségek megértését sokszor segítik a kultúránkat megalapozó analógiák. Érdemes most így, karácsonykor, megpróbálni magunkat a kétezer évvel ezelőtti József, az ács helyébe képzelni. Van egy jegyese, aki gyereket vár, de nem tőle. Botrányt csinálhatna és elűzhetné Máriát, akire így a biztos halál várna, az akkori szokások szerint minden bizonnyal megköveznék. Ehelyett József először csendben akarja elbocsátani Máriát, végül úgy dönt, hogy még csak ezt sem teszi és felnevelte azt az embert, akiből a világ mai legnagyobb vallásának az alapítója lett. Hogy mit hitt, kitől van a gyerek, nem tudhatjuk, de egészen biztosan volt benne kétely Mária „Angyali üdvözlet” történetével kapcsolatban, legalább is eleinte.

Ha jobban belegondolunk - ma rengeteg Szent József él közöttünk. A házasságok fele felbomlik, a született gyerek(ek) általában az anyánál maradnak, aki gyakran újra férjhez megy. Sok férfitársunk van ma abban a helyzetben, hogy más férfi gyerekét kell felnevelnie tisztességgel. Dolgoznak, hajtanak, a saját erőforrásaikat apasztják, hogy egy másik férfi genetikai sikerét segítsék elő. Evolúciós értelemben ugyanis az számít sikeresnek, aki meglátja a saját unokáit. Nem szokás erről beszélni, igazi tabu téma, pedig egy férfi részéről óriási teljesítmény elfogadni egy másik férfi utódait. A legtöbb esetben nem megy magától, keményen meg kell dolgozni érte. Az evolúciós érdek is ellene dolgozik. Az állatvilágban igen gyakori, hogy amikor egy csapatban új alfahím veszi át a vezető szerepet, az előző utódait mind kiirtja. A statisztikák is azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik nem a biológiai apjukkal vagy anyjukkal élnek együtt, sokkal nagyobb mértékben vannak kitéve fizikai vagy pszichés bántalmazásnak, mint a biológia szüleikkel felnövő társaik.

Elfogadni és felnevelni egy másik férfi gyerekét embert próbáló feladat. Csak az elismerés és a megbecsülés hangján szólhatunk a mai Szentjózsefekről, akik tisztességgel, becsülettel és szeretettel teszik ezt. Ferenc pápa egyenesen az apák és nevelők példaképévé tette Szent Józsefet, akiről a következőket mondta: „megérdemli hálánkat és tiszteletünket azért, amiért és ahogyan megőrizte számunkra a Szent Szüzet és Fiát, Jézust. József jellegzetessége, hogy nevelő, őrző. Ez az ő nagy küldetése.”


Neo

Fotók: Selbe Lynn via Foter.com / CC BY-NC-ND Mr. Ducke via Foter.com / CC BY-NC

@Tuncay via Foter.com / CC BY

Küldés
Hozzászólások (1)
  • ...

    Sike Sara Bernadett

    2016. január 09 16:23
    Ez tényleg így van, le a kalappal, aki ezt megteszi. A nevelőapám ilyen ember. Ehhez képest van, aki a saját gyerekét sem szívesen neveli, csak látszatot akar fenntartani. Az alábbi videó a személyes példám ehhez: https://youtu.be/riXWmkcRaV8 Várom a véleményeket, a kritikát is :))
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk