Az irgalom fontosabb az igazságnál

Zöldy Pállal, a Férfisátrak koordinátorával beszélgettünk legújabb, Körkérdés című rovatunkban, amelyben ugyanazt a 15 kérdést tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak.

1. Mi volt a legnagyobb gyerekkori butaság, amit csinált?

Egyszer négyéves koromban felébredtem egy ebéd utáni alvásból és senkit sem találtam a lakásban. Láttam, hogy a családtagjaim kint ülnek a teraszon és beszélgetnek, de én nem értem fel az ajtó kilincsét és ettől pánikba estem. Kihoztam a piszkavasat és kitörtem az ablakot.

2. Mi a legfontosabb életbölcsesség, amit az édesapjától tanult?

Isten tenyerén élünk. Apám orvos volt, és egyszer megkérdeztem tőle: nem érzi magát rosszul a haldoklókkal és a menthetetlen betegekkel szemben? Mire ő nagyon nyugodtan így válaszolt: az orvosnak három feladata van: fájdalmat csillapít, gyógyít és vigasztal, s az utolsó a legfontosabb.

3. Mi a legfontosabb üzenet, amit mindenképpen szeretne átadni a gyermekeinek?

Semmit nem látsz, amit Isten nem lát. Az irgalom fontosabb az igazságnál. Bármit teszel vagy gondolsz – amikor haragszol valakire, amikor neked van igazad, nem a másiknak –, mindig gondolj arra: Isten ezt is látja, és Ő az irgalom szemével lát.

4. Ön szerint jó a koedukáció vagy érdemes lenne bizonyos életkorban a lányokat és a fiúkat külön oktatni?

A gyerekek kis korban nagyon jól elvannak egymással, ahogy a családban is. Később – kisiskolás kortól egészen 18 éves korig – viszont nagyon fontos lenne külön nevelni őket, hiszen annyira más a fejlődési ritmusuk, más az érdeklődési körük. Ettől még találkoznak egymással az iskolán kívül. Én fiúiskolába jártam és nagyon jó volt. Amikor találkoztam olyanokkal, akik koedukált iskolába jártak, megtapasztaltam, hogy ott mennyi háttérzaj a csajok miatt.

5. El tud képzelni olyan helyzetet, amikor jogos lehet az erőszak?

Ritkán fegyelmeztem erővel, és utólag mindig rájöttem: nem kellett volna. Az ember indulatában képes erőszakot alkalmazni, de nagyon fontos, hogy utólag tudjon bocsánatot kérni.

6. Milyen típusú munkamegosztást tart ideálisnak férj és feleség, férfi és nő között?

A legfontosabb, hogy ők ketten egyezzenek meg erről. Lehet egy nőnek is nagyon jó műszaki érzéke, és lehet egy férfi is nagyon ügyes a konyhában, akkor meg minek szerencsétlenkedjen a másik ugyanazzal, minek várnánk el tőle, hogy ő csinálja, csak azért mert ő a férfi vagy a nő?

7. Szokott-e rendszeresen házimunkát végezni, és ha igen, mit?

Bármit, ami felmerül. Takarítás, főzés, mosás. Főzni nagyon szeretek. Az ablakpucolást utálom, mert az ablak sarkát sosem tudom úgy kipucolni, mint bármelyik nő.

8. Mennyire érzi a saját életében problémának, hogy túl sokat dolgozik?

Egyszer elvállaltam három lelkigyakorlat vezetését három egymás utáni hétvégére. Az első után annyira elfáradtam és olyan dühös lettem magamra, hogy majdnem visszafordultam. Aztán egyszer csak rájöttem: a résztvevőknek kell dolgozniuk, nekem csak moderálni kell őket. Ezzel a tudattal mentem oda, és nagyon jól sikerült, mert nagyon örültek, hogy hagytam nekik teret. A következő hétvégének már így fogtam neki és azóta mindig így állok hozzá, hiszen bejött. De ehhez kellett az az erős nyomás, ami megváltoztatott.

9. Egyetért-e azzal, hogy a nehéz helyzetekben jobb, ha egy férfi nem sír, szerencsésebb, ha megőrzi a hidegvérét?

Szerintem a kettő egymásnak nem alternatívája. A férfi őrizze meg a hidegvérét, maradjon nyugodt, de ha kell, sírjon. Ne vegyük el a sírást a férfiaktól, mert attól kapnak infarktust.

10. Ön szerint, mi a házasság értelme, célja?

Egy párkapcsolat akkor válik házassággá, amikor kereteket akarunk adni valaminek, amit ebbe bele akarunk vállalni. Ehhez az kell, hogy stabil sarkai és oldalai legyenek. A gyerekek biztonságos felnevelése, az élet apró modelljeinek átadása, az önismeret első lépései mind a házasságon belül felépülő családban tudnak megvalósulni. Ugyanakkor jó pár olyan „papír” nélkül is jól működő kapcsolatot láttam: hűségesek és egységben vannak. A házasság egy társadalmi pecsét.

11. Ha újra kezdhetné az életét, mindent ugyanúgy csinálna?

Ha újrakezdhetném, antropológus szeretnék lenni. Nagyon érdekelnek az emberek, de annak idején nem tudtam, hogy van ilyen képzés. De ettől még lényegében ugyanilyen életet élnék.

12. Van szükség ma hősökre, és ha igen, milyenekre?

Igen, szükség volna, hogy legyenek az életünkben hősök, és lehetőleg mi magunk legyünk azok. A gyerekekkel sokszor írattam erről dolgozatot, ilyen válaszok közül választhattak: igen; régen volt, de most nincs; van egy hős barátom; nekem van egy hőstettem. Mindenféle válaszok születtek.

13. Van olyan gyerekkori álma, ami teljesült?

Minden álmom megvalósult. Amikor gyerekként álmodoztam, mindig tudtam, hogy azok álmok. Várkapitány, huszárkapitány akartam lenni. Tudtam, hogy nem lehetek, mégis jó volt ilyet álmodni. És végül is az lettem: fantasztikus „seregem” van, akik tudják és végzik a dolgukat.

14. Ha bárkivel találkozhatna – legyen szó akár élő, vagy nem élő személyről – ki lenne az?

Nincs ilyen személy. Szerintem minden emberben van valami újszerű és valami otthonos. Bárkivel találkozom, én ezt a kettőt keresem benne, és általában megtalálom.

15. Mit jelent az ön számára az, hogy „szent”?

Az a szent, ami szakrális. A jelenvaló világot felemelni egy másik szintre. Amikor valamiből többet csinálok, mint ami eredetileg volt. Mindent szentté lehet és kell tenni – a krumplipucolást és a portörlést is; s erre csak mi, emberek vagyunk képesek, mert Isten orrunkba fújta a lelket.

NÉVJEGY:

  • Debrecenben született, 1954.06.12-én.
  • Könyvtárosi, szociálpedagógusi és drámapedagógusi végzettséget szerzett
  • Volt könyvtárvezető 10 évig, majd szociális otthonokat igazgatott, 6 éven keresztül pedig a Duna tv Élő forrás című műsorának szerkesztő-műsorvezetője volt
  • A 2000-ben létrejött Férfisátrak koordinátora, amelyekből ma már 20 működik az országban
  • Családos, három felnőtt gyermeke és hét unokája van.

Az interjút készítette: Antal-Ferencz Ildikó

*

Írjátok meg, kire lennétek kíváncsiak Körkérdés rovatunkban!

Körkérdés rovatunkban ugyanazt a 15 kérdést tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak. Nem csak egyfajta véleményre vagyunk kíváncsiak, hanem éppen hogy nagyon sokfélére, ezért igyekszünk a társadalmi, politikai, kulturális élet széles spektrumáról megszólítani válaszadókat. Mivel a legkülönfélébb válaszokra számítunk, ezért a rovatban megjelenő vélemények nem feltétlenül fogják tükrözni a Férfiak Klubja álláspontját, de tulajdonosukról nagyon sokat elárulnak majd.

Írjátok meg itt hozzászólásban vagy az info@ferfiakklubja.hu e-mail címre, kire lennétek kíváncsiak új, Körkérdés című rovatunkban!

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk