„Minket senki nem tanított meg arra, hogyan bánjunk az érzelmeinkkel” – interjú Meskó Zsolttal

Meskó Zsolt rendezővel, forgatókönyvíróval, íróval, a Passió 2020 – Európa legnagyobb közösségi passiójátékának rendezőjével beszélgettünk Körkérdés című rovatunkban, amelyben ugyanazt a 15 kérdést tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak.

Mi volt a legnagyobb gyerekkori butaság, amit csinált?

Elemeltem tízévesen a templomunk sekrestyéjéből egy ministránstársam kvízkártyakészletét. Évekig próbáltam visszaadni neki, de soha nem volt kellő bátorságom hozzá. Ez annyira nyomasztott, hogy évtizedekig felébredtem éjszakánként erre gondolva.

Mi a legfontosabb életbölcsesség, amit az édesapjától tanult?

Amikor kilencéves voltam, elvitt október 6-án a Batthyány-örökmécseshez, gyertyát gyújtottunk és közben elmondta a tizenhárom aradi vértanú nevét és történetét. Megkérdeztem tőle, ezt honnan tudja. Az volt a válasza: „Amikor ennyi idős voltam, mint te, már tudtam.” Miután hazamentünk, első dolgom volt, hogy megtanuljam a tizenhárom aradi vértanú nevét, hiszen egy ennyi idős fiúnak ezt már illik tudni. Ezt később példaadó tanítási elvnek tartottam.

Mi a legfontosabb üzenet, amit mindenképpen szeretne átadni a gyerekeinek?

Már írom ebben a témában a regényemet. Őszinte párbeszéd; ne rejtsenek el magukban semmit és ne nyomják el az érzéseiket. Minket senki nem tanított arra, hogy a lélek, a test, a szellem csak harmóniában, szép magyar szóval egészségben működik. Nem tanítottak arra, hogyan bánjunk az érzelmeinkkel, hogyan oldjunk meg lelki válságokat, hogyan kezeljünk emberi kapcsolatokat, hogyan álljunk ki önmagunkért, közösségünkért. A jelen iskolájának ezt tudnia kell, nem elég baltával tényanyagot verni a gyerekek fejébe, attól nem emberek lesznek, hanem érzelmi intelligencia nélküli, önmagukat kereső tévelygők.

Ön szerint jó a koedukáció vagy érdemes lenne bizonyos életkorban a lányokat és a fiúkat külön oktatni?

A koedukáció jó. Valóban hat és tizenkét év között eltérő módon fejlődnek a fiúk és a lányok, és beiktatnék az oktatásba olyan részeket, amikor egy-egy időszakra a lányok a lányokkal, a fiúk a fiúkkal tanulnának.

El tud képzelni olyan helyzetet, amikor jogos lehet az erőszak?

Igen. A jog nyelvén ez a jogos önvédelem. Bonhoeffer német teológus gondolata szerint, ha egy őrült buszvezető arra készül, hogy belehajtson a tömegbe százak halálát okozva, akkor nekem felelősségem lelőni őt, így megmentve százak életét. Remélem, jól idéztem...

Egyetért-e azzal, hogy a nehéz helyzetekben jobb, ha egy férfi nem sír, szerencsésebb, ha megőrzi a hidegvérét?

Nehéz helyzete válogatja. Néha jobb egy forró könnycsepp, mint a hidegvér, de ahol például emberéletek, egy közösség sorsa forog kockán, ott hidegvér, a szív okossága, a szellem bölcsessége és az Istennel való kommunikáció szükséges.

Milyen típusú munkamegosztást tart ideálisnak férj és feleség, férfi és nő között?

Olyat, amit a feleségem ideálisnak tart. Ehhez a mércéhez még igyekszem felnőni.

Szokott-e rendszeresen házimunkát végezni, és ha igen, mit?

A rendszertelen házimunka bajnoka vagyok. Nehéz családi örökségemre fogom ezt a helyzetet. Nagyapámtól és édesapámtól nemigen láttam ezen a téren aktivitást, de a feleségem szerint az ő szintjüket néha már meghaladtam... néha pedig nem.

Mennyire érzi a saját életében problémának, hogy túl sokat dolgozik?

Nagyon.

Ön szerint mi a házasság értelme, célja?

A feleségemet kell megkérdeznem... Azt tapasztaltam, hogy van bennünk valami végtelennek tűnő hiány, amit csak az Isten szeretete tölthet be. Itt, a földön az isteni szeretet emberi kapcsolatokban nyilvánul meg. Ezt a végtelennek tűnő hiányt a férfinak egy nő, a nőnek egy férfi töltheti be, törekvésük szerint a legteljesebb szeretetátadásban. Aztán a családi örökségünk, a jelenünk gubancai, a jövőnk kérdései összekuszálják ezt a szép tervet. Az már a házasság másik célja, hogy mindezen körülmények között mégis csak megszülessen valami isteni fényben ragyogó földi harmónia.

Ha újra kezdhetné az életét, mindent ugyanúgy csinálna?

Bölcs mesterem arra tanított, hogy a ha-val kezdődő kérdések nem visznek előre az életben.

Van szükség ma hősökre, és ha igen, milyenekre?

Igen. Hús-vér hősökre a virtuálisak helyett. A hősnek legyen értékrendje. Kérdés, honnan szerzi ezt. A ma iskolájából nehezen. Szülők, nagyszülőktől össze lehet még gereblyézni. Egyre kevesebb a mester. Jézus tanítása ezen a téren örök. Hozzá lehet alakítani az értékrendet.

Van olyan gyerekkori álma, ami teljesült?

Igen. Különös módon arra vágytam, hogy egyszer én rendezhessem a március 15-ei ünnepséget a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Sikerült, több ízben is.

Ha bárkivel találkozhatna – legyen szó akár élő, vagy nem élő személyről – ki lenne az?

Több olyan emberrel találkoznék szívesen – például vezető magyar politikusok –, akiktől megkérdezném, miért csinálják azt, amit csinálnak. De ezek a beszélgetések csak a kíváncsiságomat elégítenék ki. Olyanokkal viszont szívesen találkoznék, akik által talán jobban megérthetném földi létünk titkait. Bár azt hiszem, ha nem is fizikai valóságukban, de már mindegyikükkel találkoztam valamilyen formában: Jézus, Szent Ferenc, Szent Erzsébet.

Mit jelent önnek az, hogy „szent”?

Minden, ami a teremtett világunk részre. Nem hiszek a szent és a profán eleve elrendeltetett szétválasztásában. Minden szent, csupán az válik profánná, amire nem szentként tekintünk. Talán valahol itt bujkál a bűn fogalmunk kulcsa is. Amikor elfordítom a tekintetem Istentől, tudatosan elfordulok a szenttől, akkor zuhanok első körben a profánba, és ha meg is tagadom az elfordulás után, akkor hullok alá a bűnbe. Jézus jó híre az, hogy a szentnek olyan erős a vonzása, hogy fel tud emelni erről a legmélyebb pontról is.

NÉVJEGY

  • Rendező, forgatókönyv író, író; a Passió 2020 – Európa legnagyobb közösségi passiójátékának rendezője
  • 1967-ben született Budapesten.
  • Tanulmányok: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Színház- és Filmművészeti Egyetem Producer Szak, Sapientia Hittudományi Főiskola Hittantanár – Nevelő Szak.
  • Legfontosabb munkái:
    • Filmek: Tűztánc 2008 (rendező, 2008), Fiúk a házból (rendező, 2003), Szent Iván napja (rendező, forgatókönyvíró, 2002), Somlói galuska – kis pesti filmmese 15 percben (producer, rendező, forgatókönyvíró, 2002), A fehér alsó (producer, rendező, forgatókönyvíró, 2000), A Morel fiú (producer, forgatókönyvíró, 1999) Budapest Főváros Önkormányzata Karácsony Estje a Vígszínházban (rendező, 1997), Waterloo (rendező, 1995), Félix (rendező, 1995).
    • Színház: Andalúz fiesta (rendező 2017), Szerelmem, Sárdy (író, 2015), Radnóti – Álmok (rendező, díszlet, 2014), Magyar népmesék (rendező, 2013), Radnóti (rendező, 2013), A fából faragott királyfi / A csodálatos mandarin (díszlet, 2013), Makrancos Kata (rendező, író, díszlet, 2013), Toldi (rendező, 2012), Liliomfi (rendező, 2012).
  • Legfontosabb díjai: Tóth Mária a feleségem, Meskó Boróka Janka és Meskó Blanka Róza a lányaim.
  • Nős, két gyermek édesapja.

Az interjút készítette: Antal-Ferencz Ildikó

*

Írjátok meg, kire lennétek kíváncsiak Körkérdés rovatunkban!

Körkérdés rovatunkban ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak. Nem csak egyfajta véleményre vagyunk kíváncsiak, hanem éppen hogy nagyon sokfélére, ezért igyekszünk a társadalmi, politikai, kulturális élet széles spektrumáról megszólítani válaszadókat. Mivel a legkülönfélébb válaszokra számítunk, ezért a rovatban megjelenő vélemények nem feltétlenül fogják tükrözni a Férfiak Klubja álláspontját, de tulajdonosukról nagyon sokat elárulnak majd.

Írjátok meg itt hozzászólásban vagy az info@ferfiakklubja.hu e-mail címre, kire lennétek kíváncsiak új, Körkérdés című rovatunkban!

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk