Mondj, amit gondolsz, tégy, amit mondasz, és ne félj megkérdőjelezni önmagad! – interjú Puzsér Róberttel

Puzsér Róbert műsorvezetővel, szerkesztővel, kritikussal, újságíróval – végzettsége szerint magyar–történelem szakos tanárral – beszélgettünk Körkérdés című rovatunkban, melyben ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak.

Mi volt a legnagyobb gyerekkori butaság, amit csinált?

Elhittem az MDF-nek, hogy a nyugodt erő polgári társadalmat teremt, aztán elhittem az SZDSZ-nek, hogy a szürkeállomány pártja szabad Magyarországot hoz. Továbbá emlékszem néhány esetre, amikor tonikkal öntöttem fel a fehérbort. Nagyon mélyről indultam.

Mi a legfontosabb életbölcsesség, amit az édesapjától tanult?

Apám feltétel nélkül szeretett – úgy, ahogy az anyák közül is csak kevesen tudnak. Az emberek zöme nem képes így szeretni, de aki igen, annak olyan könnyű, mint a lélegzetvétel. Én is erre törekszem, de úgy érzem, apám szeretetének nívóját nem bírom megközelíteni.

Mi a legfontosabb üzenet, amit mindenképpen szeretne átadni a gyermekeinek?

Mondják, amit gondolnak, tegyék, amit mondanak, és sose féljenek megkérdőjelezni önmagukat! Ízlést, önbecsülést és lelkiismeretet akarok sugározni feléjük, és abban bízom, hogy az erényeimből és a hibáimból is jó következtetéseket vonnak majd le – de a legfontosabb, hogy ezek az ő döntéseik legyenek.

Ön szerint jó a koedukáció, vagy érdemes lenne bizonyos életkorban a lányokat és a fiúkat külön oktatni?

Úgy gondolom, hogy az egészséges psziché és a szociális kompetenciák kifejlődésének egyaránt jót tesz a nemek közti rendszeres érintkezés. Az oktatás alacsony hatékonyságának megoldását sokkal kisebb létszámú osztályokban folyó oktatás jelentené, ahol a pedagógus jobban tud figyelni az egyéni igényekre és képességekre. A lányok nagyrészt gyorsabban érnek és fegyelmezettebbek, ezért az iskolában jobban teljesítenek, úgyhogy a tananyag mennyisége és leadásának tempója az ő adottságaikhoz igazodik. Csakhogy az oktatás értelme épp nem az uniformizálás, a nagy átlag kiszolgálása és az egyenember legyártása lenne, hanem az egyedi felkutatása, a tehetség táplálása és csiszolása. Nos, ez az, amitől a magyar oktatási rendszer fényévekre van.

El tud képzelni olyan helyzetet, amikor jogos lehet az erőszak?

Ehhez nem kell nagy fantázia: az önvédelmi helyzet ilyen, továbbá a terrorizáltak életének megvédése ilyen. Valaha pacifista voltam, úgy gondoltam, nem létezik jó háború. Ma már nem így látom. A NATO 1995-ös hadművelete, mely véget vetett a szerbek etnikai mészárlássorozatának, helyes és jó háború volt.

Egyetért-e azzal, hogy a nehéz helyzetekben jobb, ha egy férfi nem sír, szerencsésebb, ha megőrzi a hidegvérét?

Ez nőkre is igaz. Jobb, ha feszült helyzetben nők és férfiak egyaránt megőrzik a hidegvérüket. Ugyanakkor nyilvánvalóan probléma, hogy a társadalom elvárja a férfiaktól, hogy ne mutassanak gyengeséget, és elvárja a nőktől, hogy ne mutassanak keménységet – egyik úgymond nem férfias, másik úgymond nem nőies. El kell ismernem, hogy e tekintetben a feministáknak igazuk van: ezek valóban rossz és szexista reflexek. A lelki egészségnek igenis része, hogy az ember a pszichéjét időről időre könnyekkel mossa át. Az a férfi nyilvánvalóan defektes, aki nem tud sírni, ahogy az a nő is, aki minden kritikus helyzetben sírógörcsöt kap. Ugyanakkor sem a férfiak, sem a nők zöme nem ilyen. A különbségek nem ebből adódnak.

Milyen típusú munkamegosztást tart ideálisnak férj és feleség, férfi és nő között?

Azt a típusú munkamegosztást, amiben két felnőtt ember megállapodik. Azt tartom ideálisnak, ha sem az állam, sem az állampolgárok, sem a szociológia-tanszékek nem veszik maguknak a bátorságot, hogy a párok nappalijában és konyhájában turkálva a szerintük helyes munkamegosztás teljesülését méricskéljék. Ahhoz, hogy egy pár kölcsönösen jó kompromisszumokat tudjon kötni, mindkét fél szeretettel, empátiával, autonómiával, érzelmi érettséggel, a nemet mondás képességével és saját igényeinek alapos ismeretével kell, hogy rendelkezzen. A rossz kapcsolatok nem abból adódnak, hogy feminista szociális munkások nem szabják meg elég pontosan a házirendet, a munkamegosztás kellő arányait meg a közösülések gyakoriságát és jellegét, hanem mindig egy vagy több fenti tényező hiányából következnek. Az iskola, a kultúra és a család feladata volna, hogy mindezt tudatosítsa a fiatalokban, és hogy önismeretre, legalább önmagukkal szemben tanúsított őszinteségre szoktassa őket. Sajnos az iskola ehelyett lehetőleg tudósokat próbál nevelni a kölykökből, de legalább megtörni igyekszik őket, a kultúra élményre és izgalomra szocializálja a következő nemzedékek tagjait, a degenerált családi minták pedig leginkább újratermelik az utódokban a szülők diszfunkcióit. A rosszul működő párkapcsolatok állandósuló válságának és a családok menetrendszerű szétzuhanásának oka elsősorban a hibás értékrendben és a szupermarket-élményszocializáció érzelmi kapcsolatokat elsekélyesítő hatásában keresendő.

Szokott-e rendszeresen házimunkát végezni, és ha igen, mit?

Nincs pofám azt mondani, hogy mosok, mert azt a mosógép végzi. Nincs pofám azt mondani, hogy mosogatok, mert azt a mosogatógép végzi. Nincs pofám azt mondani, hogy bevásárolok, mert azt meg szeretem.

Mennyire érzi a saját életében problémának, hogy túl sokat dolgozik?

A kényszeresség, és főleg a megfelelési kényszer életem egyik legfőbb problémája. Órákon át tudok bíbelődni egy szöveg felett, és bizonyára nehéz elképzelni rólam, de privát helyzetekben képtelen vagyok bárkinek is nemet mondani. Nehezen tudok kikapcsolódni, mert mindig egy határidő vagy egy könnyelműen tett ígéret nyomaszt. Évtizedek óta dolgozom ezen terápiás keretek között, apró lépésekben haladok.

Ön szerint mi a házasság értelme, célja?

Az emberiség története során a házasság értelme és célja szinte mindig gyermekek nemzése és felnevelése volt, ma azonban ez már nem egyértelmű. Jelen körülmények közt a házasságnak nincs általánosan megnevezhető értelme és célja. Más és más Kurt és Courtney, Andy és Timi, Brad és Angelina, vagy Ferenc és Klára szerelme. Csak annyi a közös bennük, hogy rejtélyes és romantikus, vagy racionális és prózai okokból bizonyos emberek életük során egymás felé fordulnak.

Ha újra kezdhetné az életét, mindent ugyanúgy csinálna?

Mindent máshogy. Ez az élet jó és rossz döntésekkel, de félig már megvolt – ha új lehetőséget kapnék, nem egy remake legyártására törekednék, hanem valami újat kezdenék magammal. Az egyetlen kérdés, hogy az én hibáimmal és erényeimmel tudnék-e bármit másképp csinálni.

Van szükség ma hősökre, és ha igen, milyenekre?

A népléleknek nyilvánvalóan szüksége van hősökre. Meg is kapták Orbánt és Gyurcsányt. A gyerekek kicsivel jobban jártak: megkapták a Pókembert és a Denevérembert. Ezek a posztmodern kor hősei, holott a magyar társadalom összeomlana azok nélkül az orvosok, ápolók, pedagógusok és szociális munkások nélkül, akik a gyalázatos körülmények és fizetések ellenére működésben tartják az országot. A korszellemnek azonban nincs szüksége hús-vér hősökre – ez a megúszás kora: mindenki elhárítja a felelősséget bármiért. A hősök kihaltak, mert a civilizáció nagy és fontos ügye az élményszerzés, a fogyasztás és a beleszarás lett – ezt a létállapotot pedig a legcsekélyebb hősiesség is megzavarná.

Ajánló: „A hősök akkor jelennek meg, amikor a történelmi idők a felszínre hívják őket” – interjú Kassai Lajossal

Van olyan gyerekkori álma, ami teljesült?

A szenvedélyemnek élek, és meg is élek belőle. Lehet, hogy csak nem mertem elég nagyot álmodni, de számos vágyam túl is teljesült. Persze még nem jártam az űrben, és nem láttam a magyar futballválogatottat világbajnoki döntőt nyerni – de minden kívánság nem teljesülhet.

Ha bárkivel találkozhatna – legyen szó akár élő, vagy nem élő személyről – ki lenne az?

Jézus Krisztus.

Mit jelent önnek a „szent”?

Profán és szent: a világ színe és fonákja. A valóság profán – az igazság szent. Ami születik, és elmúlik: profán – ami időtlenül állandó: szent. A létező profán – a létezés szent.

Mennyire változott meg az élete a koronavírus-járvány hatására?

A járvány kitörése óta természetesen leszűkültek a napi kontaktusaim, amit nem viselek könnyen, de ez a helyzet ezzel jár. A nyilvános fellépéseimet le kellett mondanom, ami anyagilag és érzelmileg is megterhel, de úgy hiszem, hogy a magyarok zömének helyzete sokkal nehezebbé vált, mint az enyém. Remélem, hamarosan elül a járvány, és a show folytatódik – ugyanakkor azt is remélem, hogy az emberiség tanul majd a rá váró válságból, és nem hajszolja tovább a túlterhelést, mert ha a globális tőke a jövőben is az eddig tapasztalt ütemben növekszik, a sérülékeny világgazdaság újabb összeomlása elkerülhetetlen lesz.

NÉVJEGY

  • Magyar-történelem szakos tanár; műsorvezető, szerkesztő, kritikus, újságíró.
  • Budapesten született 1974. október 24-én.
  • Magyar-történelem szakon végzett a Károli Gáspár Református Egyetemen, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt drámapedagógus szakon, levelező tagozaton.
  • Az ezredforduló óta rendszeresen közöl cikkeket az online és nyomtatott médiában egyaránt.
  • Tévéműsorai: Gang (M1, 2004-2005, állandó vendég); Na, mi újság? (Budapest TV, 2007–2008, szerkesztő-műsorvezető); Lapzárta (Hír TV, 2007-2008, rendszeres vendég); Szigorúan Ellenőrzött Mondatok (Echo TV, 2008, szerkesztő-műsorvezető); Csillag Születik (RTL Klub, 2012, zsűritag); Ki Mit Tube (internetes tehetségkutató műsor, 2014–2015, zsűritag); Aranylövés Puzsérral (Sportklub, 2015, műsorvezető); Szelfi (RTL II., 2015, szereplő); Szabadfogás (Hír TV, 2015–2018, szereplő); Sznobjektív (Hír TV, 2016–2018, műsorvezető).
  • Rádióműsorai: Szélsőközép (Budapest Rádió, 2005-2006; Radiocafé98.6, 2008, Szélsőközép Online, 2016, szerkesztő-műsorvezető); Demokrácia Rt. (Budapest Rádió/Pont FM 88.1, 2006–2007, szerkesztő-műsorvezető); Apokalipszis Rt. (Pont FM 88.1, 2007, szerkesztő-műsorvezető); A hét mesterlövésze (Radiocafé 98.6, 2009–2011, szerkesztő-műsorvezető); Önkényes Mérvadó (Jazzy Rádió, 2015–2017, műsorvezető); A jó, a Rossz és a Nézhetetlen (Jazzy Rádió, 2017-2018, műsorvezető).
  • Könyvei: Forrás (spirituális), Scolar Kiadó, 2008; Szélsőközép – A könyv (társadalomkritika), Konkrét Könyvek, 2012,; A Hét Mesterlövésze 1 – Az 50 legjobb film (filmkritika dialógusokban), Scolar Kiadó, 2012; A Hét Mesterlövésze 2 – Az 50 legjobb film (filmkritika dialógusokban), Scolar Kiadó, 2013; A zsidók szégyene (Farkas Attila Mártonnal közösen), Konkrét könyvek, 2014; Apu azért iszik, mert te sírsz! (Farkas Attila Mártonnal közösen), Holnap Kiadó, 2016.
  • Párkapcsolatban él, egy gyereke van.

Az interjút készítette: Antal-Ferencz Ildikó

*

Kattints ide: Körkérdés rovat! Nézd meg, kikkel készítettünk interjút, ajánljuk, hogy olvasd el, és ha tetszett, kérjük, oszd meg másokkal is! 
További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útjaAz FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetekKörkérdés (interjúk), Férfiegészség.

*

Írják meg, kire lennének kíváncsiak Körkérdés rovatunkban!

Körkérdés rovatunkban ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak. Nem csak egyfajta véleményre vagyunk kíváncsiak, hanem éppen hogy nagyon sokfélére, ezért igyekszünk a társadalmi, politikai, kulturális élet széles spektrumáról megszólítani válaszadókat. Mivel a legkülönfélébb válaszokra számítunk, ezért a rovatban megjelenő vélemények nem feltétlenül fogják tükrözni a Férfiak Klubja álláspontját, de tulajdonosukról nagyon sokat elárulnak majd.

Írják meg itt hozzászólásban vagy az info@ferfiakklubja.hu e-mail címre, kire lennének kíváncsiak új, Körkérdés című rovatunkban!

Fotó: Magyar: Puzsér Róbert / CC BY-SA

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk