„Nem csak az létezik, ami az érzékeinkkel felfogható” – interjú Dörner Györggyel

Dörner Györggyel, az Újszínház főigazgatójával, érdemes és kiváló színművésszel és szinkronszínésszel beszélgettünk Körkérdés című rovatunkban, amelyben ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak.

Mi volt a legnagyobb gyerekkori butaság, amit csinált?

Ami hirtelen eszembe jut: este falánk voltam és éjszakai hányás lett belőle. De ilyen felnőttekkel is előfordul.

Mi a legfontosabb életbölcsesség, amit az édesapjától tanult?

Nem szószátyár ember édesapám, tőle megtanultam hallgatni, és azt gondolom, ennél nagyobb bölcsességet nem is tudott volna átadni nekem. Nagyapám szintén ilyen volt.

Mi a legfontosabb üzenet, amit mindenképpen szeretne átadni a jövő generációnak?

Rengeteg fontos üzenet van, de ami most hirtelen eszembe jut: ne képzeljük magunkat, és általában az embereket a világ közepének. Vannak rajtunk kívül más dimenziók is, amiket esetleg nem érzékelünk, mert elégtelenek vagyunk hozzá, mert eleve így teremtettünk. Ne gondoljuk, hogy csak az létezik, ami az érzékeinkkel felfogható. Ha megbarátkozunk azzal, hogy vannak más dimenziók is – például egy denevér hallása ott kezdődik, ahol a mienk befejeződik –, akkor sokkal teljesebb életet élhetünk és megengedőbbek, elfogadóbbak lehetünk másokkal szemben is.

Ön szerint jó a koedukáció vagy érdemes lenne bizonyos életkorban a lányokat és a fiúkat külön oktatni?

Én koedukált iskolába jártam és jó volt. Mások nem ilyenbe jártak, és nekik meg az volt jó. Ezt megítélni nem az iskolások dolga és nem is az enyém. Meggyőződésem, hogy mindkét fajta nevelésnek van előnye és hátránya.

El tud képzelni olyan helyzetet, amikor jogos lehet az erőszak?

Igen. Az erőszak az ember sajátja, az Isten ilyennek teremtette. Káin megölte Ábelt, nyilván nem véletlen, hogy így kezdődött az emberiség történelme. A görögök azt mondták: a béke két háború közötti állapot. Szerintem nincs módszer arra, hogy az erőszakot kiküszöböljük, de törekednünk kell rá, hogy minél kevesebb legyen belőle az életünkben.

Interjúajánló: A sikercelebek kárt okoznak – interjú Eperjes Károllyal
További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útjaAz FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetekKörkérdés (interjúk), Férfiegészség.

Egyetért-e azzal, hogy a nehéz helyzetekben jobb, ha egy férfi nem sír, szerencsésebb, ha megőrzi a hidegvérét?

A sírás és a hidegvér egymásnak nem ellentmondóak. A hidegvérét az is meg tudja őrizni, akinek potyognak a könnyei. De szerencsésebb, ha egy férfi nem sír, ha képes azt elfojtani.

Milyen típusú munkamegosztást tart ideálisnak férj és feleség, férfi és nő között?

Amiben megállapodtak, nincs a férfi és női nemre eleve előírt munkamegosztás.

Szokott-e rendszeresen házimunkát végezni, és ha igen, mit?

Nem, de bevásárolni és fát vágni szeretek.

Mennyire érzi a saját életében problémának, hogy túl sokat dolgozik?

Közben nem érzem, csak az utána megjelenő fáradtságon tudom lemérni a túl sok munkavégzést. Olyankor elhatározom, hogy legközelebb kevesebbet fogok dolgozni, de nem tudom tartani, tudniillik élvezem. De ez nem igazán komoly probléma, aki fáradt, aludjon, az alvás jót tesz.

Ön szerint mi a házasság értelme, célja?

Aki ezen elgondolkodik, az gyakorlatilag olyasmin gondolkodik, hogy a paprikafüzér mitől füzér: a cérnától vagy a paprikától. Persze gondolkodás közben sok érdekes dolognak juthat a nyomára, de én soha nem gondolkodtam ezen, mert nekem annyira természetes volt. A saját házasságomnak értelme a szeretet és a szerelem, formája pedig az, ami a Teremtés óta létezik. És persze a felelősség. Körmönfont módon jogilag felelőssé lehet tenni nem házastárs feleket is, de a házasság egyértelművé teszi az egymás iránti felelősséget. A házasságokat érintő, korunkra jellemző támadások a felelősség alóli menekülést jelentik.

Interjúajánló: „A művész egy fokkal érzelmesebb és érzékenyebb, mint az átlagember” – interjú Kautzky Armanddal
Kattints ide: Körkérdés rovat! Nézd meg, kikkel készítettünk interjút, ajánljuk, hogy olvasd el, és ha tetszett, kérjük, oszd meg másokkal is!

Ha újra kezdhetné az életét, mindent ugyanúgy csinálna?

Ezt nem tudom megmondani. Lehet, hogy kicsit több sót tennék a rántottára egy adott napon, de egyébként fogalmam sincs, mit csinálnék másképp.

Van szükség ma hősökre, és ha igen, milyenekre?

Van, és olyanokra, akik a mi hőseink, azaz magyar hősök. Valaki attól lesz hős, hogy a saját nemzetén, közösségén belül a legjobbak közül való. Ezt bárki meg tudja ítélni egy nemzet, különösen egy kisebb közösség tagjaként. Egy faluban mindenki ismer mindenkit és tudja, ki a legkülönb ember. Egy városban viszont senki nem ismer senkit, ott a hősöket keresni kell, utánuk kell menni. Ezért ajánlom a városi embernek, menjenek falura. A dezinformáció korában viszont a hősiesség nem kívánatos. Komoly érdekek működnek a hősök eltitkolására, de épp a hősiesség az, ami előre vihet, mert a hős jobb, mint a környezete.

Van olyan gyerekkori álma, ami teljesült?

Rengeteg mindent megadatott, amire vágytam; ez személyekhez fűződik, nem tárgyakhoz, úgyhogy többet nem szeretnék elárulni róluk.

Ha bárkivel találkozhatna – legyen szó akár élő, vagy nem élő személyről – ki lenne az?

Nem élő személyekkel előbb-utóbb találkozni fogok, az élők között pedig akikkel szeretnék, azokkal kapcsolatban vagyok, találkozunk. Mondjuk, a Keresztény Színházi Fesztiválra szívesen meghívnám Alain Delont, Gerard Depardieu-t, Jean-Paul Belmondót, Mel Gibsont, de ez nagyon nehezen lenne kivitelezhető, ezért inkább nem kívánok ilyesmit.

Mit jelent önnek az, hogy „szent”?

Ez egyértelmű, nem kell magyarázni. Aki az oltáriszentséget magához veszi a mise végén, egy kicsit szentté válik, közelebb kerül a szentekhez. Más vallásúak pedig a maguk módján járnak be hasonló utat, de szerintem a szent a más vallásúaknak is ugyanazt jelenti.

Mennyire változott meg az élete a koronavírus-járvány hatására?

Az otthoni életem szinte semennyire, a munkám viszont teljesen, hiszen magát a dolgot nem tudom csinálni, nem működik a színház. De az egészség mindennél fontosabb.

NÉVJEGY

  • Az Újszínház főigazgatója, érdemes és kiváló színművész és szinkronszínész.
  • Budapesten született 1953. december 9-én
  • 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a Nemzeti Színház tagjaként kezdte meg pályafutását. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja, 1988-tól a Radnóti Miklós Színház társulatának a tagja. 1989-től szabadfoglalkozású művész. Játszott a veszprémi Petőfi Színház, a Komédium, a Várszínház, a tatabányai Jászai Mari Színház, a kecskeméti Katona József Színház és a Pesti Magyar Színház előadásaiban.
  • Színpadi alakításai mellett számos mozi- és televíziós filmben szerepelt. Sokat szinkronizál, jellemzően Bruce Willis, Mel Gibson, Eddie Murphy, Michael Douglas és Kirk Douglas ifjúkori szerepeihez kölcsönzi a hangját.
  • 2012. február 1-jétől az Új Színház igazgatója.
  • Díjak: Rajz János-díj (1981), Érdemes művész (1999); Kiváló művész (2017)
  • Nős, felesége Kuthy Zsuzsanna.

Az interjút készítette: Antal-Ferencz Ildikó

*

Írják meg, kire lennének kíváncsiak Körkérdés rovatunkban!

Körkérdés rovatunkban ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak. Nem csak egyfajta véleményre vagyunk kíváncsiak, hanem éppen hogy nagyon sokfélére, ezért igyekszünk a társadalmi, politikai, kulturális élet széles spektrumáról megszólítani válaszadókat. Mivel a legkülönfélébb válaszokra számítunk, ezért a rovatban megjelenő vélemények nem feltétlenül fogják tükrözni a Férfiak Klubja álláspontját, de tulajdonosukról nagyon sokat elárulnak majd.

Írják meg itt hozzászólásban vagy az info@ferfiakklubja.hu e-mail címre, kire lennének kíváncsiak új, Körkérdés című rovatunkban!

Fotók: ujszinhaz.hu

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk