A reménycsempész: változni sohasem késő

Clint Eastwood idén tölti be a kilencvenet, és a viszonylag későn – tévében 29 évesen, mozifilmekben 34 esztendősen – indult színész- és rendezőkarrierje alatt olyan zseniális művekkel ajándékozott meg minket, mint a Nincs bocsánat, a Tökéletes világ, A szív hídjai, a Millió dolláros bébi vagy a Gran Torino. A felsoroltakat mind hatvan felett készítette, mindben szerepelt is, és a csak rendezőként jegyzett alkotásairól is külön ódákat zenghetnénk. Amilyen sikeres volt azonban a karrierje, olyan zűrös a magánélete. A csempész című filmje egyelőre az utolsó, amelyben ő a főhős – szó szerint is.

Egy 90 éves virágtermesztő és háborús veterán, Earl Stone (Clint Eastwood) pénzügyi nehézségekkel küzd és a családjától is elidegenedik. Hamarosan mindenki elpártol tőle, az üzlete is becsődöl. Mivel nincs pénze és – saját hibájából – a családjára sem számíthat, elfogad egy rendhagyó ajánlatot: kábítószert kezd el szállítani az autójával Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között. Lebukása csak idő kérdése, az idővel azonban egy másik szempontból is versenyt fut: szeretné mielőbb rendezni a viszonyát a családjával, mert attól tart, túl későn jött rá, hogy a feleségének és a lányának is sebeket okozott. Nem egyszer, nem néhányszor, hanem egész korábbi életvitelével, életszemléletével.

A csempész fenti történetét valós események inspirálták, s kézenfekvő volt, hogy a főszerepet – korábbi fogadkozásai ellenére, melyek szerint nem áll többet a kamera elé, csak mögé – maga a veterán mester játssza el. Mesterfogás volt tőle az is, hogy a filmben a lánya szerepét valóban a lányára, Alison Eastwoodra bízta, akivel az életben éppúgy nem volt felhőtlen a viszonya – sőt –, mint a filmbeli karakternek a sajátjával. Eastwood ugyan „csak” kétszer nősült, de öt különböző hölgytől hét gyermeke született, az egyikük Alison. Ha ennél többet nem árulunk el, az is elég ahhoz, hogy megértsük: ebben a kései munkájában a színész-rendező saját múltjával és hibáival néz szembe.

A film legfontosabb üzenete az, hogy soha semmi nem lehet fontosabb egy férfinak a családjánál. A második legfontosabb pedig, hogy aki erre későn jön rá, az sem biztos, hogy túl későn teszi. Hiszen változni kilencvenévesen sem lehetetlen és nem is haszontalan, beismerni a hibáinkat, bocsánatot kérni értük nemes gesztus, férfias cselekedet, ha már nem „ébredtünk” időben. Úgy esett, hogy Clint Eastwood, aki a hivatásában több generáció példaképe lett, privát esendőségeiért most vezekel. Jól tette, hogy mindezt vászonra vitte, mert egyrészt tanulhatunk a sztoriból, másrészt elgondolkodtató alakításával reményt csempészett a mindennapjainkba. Így tisztázta magát – az egykori Piszkos Harry.

Dr. Szász Adrián

Cikkajánló: Gyermekeink nélkül – a gyermekeinkért?
Ajánljuk a Kultúrát apától rovatunk további cikkeit. Ha tetszett, oszd meg! Kattints a következő rovatcímekre, ha más cikkeket is szívesen olvasnál honlapunkonA férfi útjaAz FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetekKörkérdés (interjúk), Férfiegészség.

Fotó: mozipremierek.hu

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk