Boldogság, öröm

VITAINDÍTÓ GONDOLATOK
A boldogság és az öröm távoli rokonok. Absztrakt ideák! Illékonyak! Halmazállapotuk délibáb!
Az öröm olyan euforikus érzés, aminek konkrét oka van. Kis ideig tart. Amint megszokjuk, elmúlik!
A megvásárolható örömök hajszolása ezért is vezethet függőséghez!
Nem mindegy, hogy vásárolunk, vagy barátokat látunk-e vendégül.
A boldogság olyan eufórikus érzés, amit általános és pozitív belső helyzetértékelésünk táplál.
A boldogság olyan eufória, ami minden addigit magába foglalóan összesíti a pillanatnyi érzésünket!
A boldogság akkor jön, amikor a pillanatnyi jóérzéseink felülkerekednek a rosszakon, és ez tudatosul.
Amikor a pillanatnyi jóérzéseink felülkerekednek a rosszakon, de nem tudatosul, az lehet a nyugalom.
A boldogság nem az jelenti, hogy minden rendben, hanem azt, hogy pillanatnyi értékelésünk pozitív.
A boldogság szárnyakat ad. Regenerációs lehetőség a test és a lélek számára.
A boldogság táplálja az önbizalmunkat, önbecsülésünket, önértékelésünket.
A boldogság pillanatnyi érzése energiával lát el a következő küzdelmes időszakra!
A boldogság olyan, mint egy atom-akkutöltő: 10 perc alatt feltölt három hónapra!
A boldogság érzése nagyon kényes, illékony! Hamar eltűnik!
A boldogság érzése a töltődés miatt mindenkinek kell! Állandóan töltőn lenni viszont nem lehet!
A szabadság is csak a korlátokhoz képest értelmezhető, ha ezek nem lennének, szabadok sem lehetnénk.
A boldogságot el kell veszíteni, hogy újra megtalálhassuk. Az örök boldogság sivárságába belehalnánk.
A boldogság olyan, mint a kábítószer. Ha megszokjuk, és nem tudjuk emelni az adagot, meghalunk!
A boldogság tűnékenysége hoz színt az életünkbe!
Az a szerencsénk, hogy nem lehetünk állandóan boldogok. Mert utána már a szentté avatás következik.
Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk