Ha valaki nem képes jól kifejezni, vagy egyáltalán nem fejezi ki érzéseit, akkor nehéz vele empatizálni

Ahol nincs empátia, támogató együttérzés, értő hallgatás, a másik lelkiállapota iránti érzékenység, ott meg nem értettnek érezzük magunkat, ott lassan bezárkózunk egymás előtt, végül beáll a csend, és a társas magány felé sodródik az egykor eleven, meglepetésekkel teli kapcsolat. Az empátia, az értő figyelem hozza el leginkább az érzelmi biztonságot, amelyre kapcsolatainkban oly sóváran vágyunk. Akire figyelnek, akit végighallgatnak, akinek szempontjait befogadják, az érzi, hogy ő számít, hogy szerethető, alkalmas, törődnek vele, és tudja, hogy a társa megérti, elfogadja, és jöhet bármi, érzelmileg támogatja.

Ha azonban valaki nem képes jól kifejezni, vagy egyáltalán nem fejezi ki érzéseit, akkor nehéz vele empatizálni. Ha valaki „nem engedheti meg magának”, hogy elgyengüljön, lebontsa érzelmi falait, gyengeséget, szomorúságot mutasson, akkor nem engedi meg azt sem, hogy együtt érezzenek vele.

Ha megosztunk egy érzelmet, akkor elmélyítjük a bizalmat. Ha pedig nem engeded a szívedbe a másik embert, eltávolodsz tőle. Aki semmit nem mond a másiknak legbensőbb gondolatairól, félelmeiről, vívódásairól, vágyairól, negatív, vagy pozitív érzéseiről, szakadékot von a kapcsolatban. Ha nem beszélünk, az hosszú távon kétséget, bizonytalanságot, gyanút, szorongást kelt. Boldogok lehetnénk együtt, de mégis elköszönünk egymástól a rossz kommunikáció miatt.

Sajnos ma sokan attól félnek, hogy ha leveszik álarcukat, lebontják falaikat, és megmutatják valódi énjüket, félelmeiket, akkor sebezhetővé, sérülékennyé, kihasználhatóvá válnak. Az érzelmi intelligencia lényege, hogy fel tudjuk ismerni, ki merjük mutatni, meg tudjuk élni a bennünk zajló érzelmi folyamatokat, és ezekért felelősséget tudunk vállalni. Egy érett ember meg tudja mutatni sebezhetőségét, mert a tiszta, viszonzott érzelmek felé ez az egyetlen út vezet. Ők nagyobb eséllyel élnek bensőséges, jól működő kapcsolatban, de teljes mértékben el tudják fogadni, hogy sérülhetnek is. Sebezhetőnek érezni magunkat annyi, mint élni, megélni az érzéseinket, és elhinni magunkról, hogy pontosan elég, amit nyújtani tudunk.

Egy érzelmileg elérhető, válaszkész társ esélyt ad, hogy mellette jobb emberré váljak. Ő az, aki mindig valós, tiszta képet mutat rólam. Tükröt tart, amelyben olyannak látom önmagam, amilyen vagyok, a tükör tisztasága pedig a kölcsönös őszinteségünk és odaadásunk függvénye, mennyire fordulunk valóban egymás felé, van-e igazi, egymás szemébe tekintő, odaforduló kommunikációnk, ami empátia nélkül nem lehetséges.

Az őszinte, önfeltáró kommunikációhoz valójában négy szint vezet.

A sablonok szintjén felszínes, érzelmileg távoli, udvarias közlések zajlanak, a kérdések hátterében nincs valódi érdeklődés és figyelem. Hogy vagy? Meg sem várjuk a választ, már daráljuk, hogy mekkora sor állt a benzinkútnál. Akik így kommunikálnak, egymást távolinak, érzelmileg elérhetetlennek, kapcsolatukat kiüresedettnek érzik.

A tények szintjén is érzelmi távolságtartás történik, tájékoztatjuk egymást munkával, gyerekek körüli teendőkkel kapcsolatban. Az ilyen beszélgetésekben nincs érzelmi töltet és nincs figyelem.

A véleményközlés szintjén megismerhetjük a másik szempontjait, kitűzött személyes céljait, vágyait, munkával kapcsolatos aggodalmait. Ez az intim, érzelmi kommunikáció első lépcsőfoka. Már figyelünk a másik reakcióira, de nagy a konfliktusveszély, hiszen eltérő a nézőpontunk, nem érthetünk mindenben egyet, nem lehetünk ugyanazon a véleményen. A legtöbben, ha elutasítást, véleménykülönbséget tapasztalnak a másik részéről, újra bezárkóznak, gyorsan visszalépnek az első két szintre, és sajnos itt meg is reked a kommunikációjuk.

Az érzelmek szintjén nyílt, őszinte, mély beszélgetések folynak, de ehhez biztonságban kell érezni magunkat. Ezen a szinten még félünk az elutasítástól, az elfogadás hiányától, ráadásul  érzelmeinket nehéz felismerni, definiálni, nem mindig vagyunk tökéletesen tisztában belső világunkkal, ezért sokszor nem megfelelően tárjuk azokat a másik elé.

Az intim kommunikáció szintje az érzelmi révbeérés állapota kapcsolatainkban. Nincs helye az ítélkezésnek, a legmélyebb félelmeinket, vívódásainkat vagyunk képesek megosztani, van bátorságunk vállalni önmagunkat, kudarcainkkal, gyengeségeinkkel együtt, mert tudjuk, hogy feltétlen elfogadásra számíthatunk. Lehetünk erősek, de néha nyugodtan elgyengülhetünk, kimutathatjuk bizonytalanságunkat, hogy most szükségünk van a másik erejére. Ha ezt a szintet nem érjük el, idegenek maradunk egymás számára. A szex lesz az egyetlen, ahol ideig-óráig kapcsolódni tudunk, de mint tudjuk, a szenvedélyre épített kapcsolat homokra épül, egyetlen vihar, krízis, vészterhes időszak lerombolja. Az igazi kapcsolatoknak, a szövetségnek a lelki intimitás a sziklaszilárd alapja.

Király Eszter

Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!

Király Eszter író, mentálhigiénés szakember, a Meddig tart a kapcsolatunk? sikerkönyv és A kapcsolat, amiért megéri című új könyv szerzője, három gyermek édesanyja. Írásainak, előadásainak témakörei a harmonikus és stabil párkapcsolat, a család, a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékek megőrzése. Elhivatott segítője a pároknak, mottója: Két ember egy időre elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de hogy visszatalálnak-e egymáshoz, az legtöbbször döntés kérdése.”

Fotó: Woman photo created by freepik - www.freepik.com

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk