A férfi hagyományos vezető szerepe fellazult, mert nem a nyers erő szabja meg a sikert – interjú Náray-Szabó Gáborral

Náray-Szabó Gábor magyar kémikussal, egyetemi tanárral, az elméleti kémia és a szerkezeti biológia neves kutatójával beszélgettünk Körkérdés című rovatunkban, melyben ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak.

Mi volt a legnagyobb gyerekkori butaság, amit csinált?

Négy éves koromban imponálni akartam a nagyobb gyerekeknek, és megettem egy marék keserű mandulát. Ciánmérgezést kaptam, amibe kis híján belehaltam.

Mi a legfontosabb életbölcsesség, amit az édesapjától tanult?

Légy hű önmagadhoz! A családban, a munkahelyen, a barátok között, a közéletben… és a börtönben is, ahová a Magyar Testvéri Közösség koncepciós perének elítéltjeként került.

Mi a legfontosabb üzenet, amit mindenképpen szeretne átadni a fiának, lányának, a jövő generációnak?

Őrizzék a keresztény, nemzeti kultúrát, ne engedjék, hogy ezt dekonstruálják, a gyerekeiket érzékenyítsék az evolúcióból következő, elemi természeti törvények megszegésére.

Ön szerint jó a koedukáció vagy érdemes lenne bizonyos életkorban a lányokat és a fiúkat külön oktatni?

Alsó tagozatban külön oktatnám a gyerekeket, mert a lányok ebben a korban fejlettebbek minden tekintetben, ezért a fiúk lemaradhatnak és elbizonytalanodhatnak.

El tud képzelni olyan helyzetet, amikor jogos lehet az erőszak?

A fizikai erőszak csak önvédelem esetén lehet jogos. A kicsiny gyermekkorban, veszély fenyegetése esetén egy atyai vagy anyai pofon többet érhet, mint bármely szó. Ilyen pofont hamar elfelejt a gyerek, az érzelmi zsarolást viszont nem.

Egyetért-e azzal, hogy a nehéz helyzetekben jobb, ha egy férfi nem sír, szerencsésebb, ha megőrzi a hidegvérét?

Ha meghatódom, meg-megjelenik egy könnycsepp a szemem sarkában. Nem sírok viszont kicsi gyerekkorom óta, akkor sem, ha fáj valami, ha kényszerítenek, vagy ha nem sikerül valami. Felnőtt koromban csak akkor sírtam, amikor meghalt a két éves kisfiam.

Milyen típusú munkamegosztást tart ideálisnak férj és feleség, férfi és nő között?

Amilyen a habitusuknak megfelel. Az erőteljesebb személyiség jelöli ki az irányt, a másik követi, de az előbbi felelősséggel tartozik a párjáért. A gyerekek nevelését az első három évben az édesanya irányítja, ebben a férje legfeljebb segítheti. A férfi hagyományos vezető szerepe fellazult, mert nem a nyers erő szabja meg a sikert, a nők érzelmi vonatkozásban erősebbek, ezért sikeresebbek is lehetnek. Nem szégyen tisztába tenni a csecsemőt, sétáltatni, óvodába, iskolába vinni a kicsiket. Fontos, hogy egyforma erősen jelenjen meg a családban a férfi és a női karakter.

Szokott-e rendszeresen házimunkát végezni, és ha igen, mit?

Nem annyit, mint kéne, de bevásárolok – egyedül vagy a feleségemmel –, porszívózok, leviszem a szemetet, ágyazok, rendet rakok, terítek, stb. Képes vagyok ham and eggset is készíteni!

Mennyire érzi a saját életében problémának, hogy túl sokat dolgozik?

Soha nem éreztem így, szeretek olyasmivel foglalkozni, ami érdekel.

Ön szerint mi a házasság értelme, célja?

Gyermekek nemzése, felnevelése – ez nehezebb –, támasz nyújtása a másiknak, elfogadása a másiktól. Gyermekei révén éli túl az egyén a halált.

Ha újra kezdhetné az életét, mindent ugyanúgy csinálna?

Apróságokat leszámítva, igen.

Van szükség ma hősökre, és ha igen, milyenekre?

Van szükség rájuk! Ők azok, akik a saját érdekeiket, akár az életüket alárendelik a közösségnek. Ma már ez csak ritkán jár életük feláldozásával, de ezerféle más áldozat is létezik, ezeket fel kell tárni, meg kell nevezni, és méltó módon meg kell jutalmazni.

Van olyan gyerekkori álma, ami teljesült?

Három éves koromban édesanyám elbeszélése szerint hátra tett kézzel föl-alá jártam a szobában és nagy mellénnyel ismételgettem: „Pjofesszoj új, méltószágosz új.” Nos, én is egyetemi tanár lettem, mint édesapám.

Ha bárkivel találkozhatna – legyen szó akár élő, vagy nem élő személyről – ki lenne az?

Pierre Teilhard de Chardin francia jezsuita szerzetes, aki összebékítette az evolúció elméletét a keresztény tanítással. Molnár Tamás keresztény gondolkodó, akitől megkérdezném, hogyan látja a nyugati civilizáció jövőjét. Madách Imre, akitől megkérdezném, hogyan láthatta már százhatvan éve a csak később megvalósuló kulturális romlást – londoni szín, falanszter.

Mit jelent önnek az, hogy „szent”?

Isten köréhez tartozó. Nem lenne szabad használni a jelzőt a mindennapi életben, különösen nem például a magántulajdon és más profán fogalmak esetében.

NÉVJEGY – magyar kémikus, egyetemi tanár, az elméleti kémia és a szerkezeti biológia neves kutatója.

  • Budapesten született 1943. március 11-én.
  • Egyetemi tanulmányait a Veszprémi Vegyipari Egyetemen kezdte 1961-ben, majd 1963-ban átkerült az ELTE Természettudományi Karának vegyész szakára. Diplomájának megszerzése után a Chinoin gyógyszergyárban kezdett el dolgozni, 1978-ban a Chinoin tudományos információs osztályának vezetőjévé nevezték ki, amely osztályt 1990-ig igazgatott. A rendszerváltás után a Bionavion Biokémiai Kutatás-Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója volt 1991-ig. Ezután az ELTE Természettudományi Karának elméleti kémia laboratóriumába került, ahol 1992-ben kapott egyetemi tanári megbízást.
  • 1981-ben választották a Magyar Kémikusok Egyesületének elnökségi tagjává és titkárjává. 1983-ban az egyesület főtitkára, 1990-ben elnöke lett 1997-ig. Ezenkívül 1990 és 1994 között a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) elnöke volt. 1994 és 1998 között az MTESZ elnökségének tagja volt, amelybe 2002-ben tért vissza.
  • 1987 és 1990 között az Európai Kémikus Egyesületek Szövetsége (FECS; Federation of European Chemical Societies) főtitkára, 2002-től 2005-ig annak elnöke volt. 1982 és 1999 között az Elméleti Szerveskémikusok Világszövetsége elnökségi tagjaként is dolgozott.
  • 1973-ban védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1983-ban a kémiai tudományok akadémiai doktori értekezését. A Fizikai-Kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottság tagja lett. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban rendes tagjává választotta. 1996 és 1999 között a főtitkár-helyetteseként dolgozott, 2006-ban kinevezték az MTA Könyvtára főigazgatójává. Emellett 1994-ben a párizsi Művészeti és Tudományos Akadémia, 2002-ben a Szent István Akadémia rendes tagjává is megválasztották.
  • 2000-ben az Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjévé nevezték ki, majd 2001 és 2002 között a minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárjaként Az 1995-ben alakult konzervatív Professzorok Batthyány Körének tagja, majd 2003 és 2009 között elnöke volt. 2005-ben a Nemzeti Konzultációs Testület tagja volt annak feloszlásáig. A 2008-ban létrehozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagja.
  • Kutatási területe: elméleti kémia, számítógépes molekulatervezés, szerkezeti biológia és az elektrosztatikus enzimkatalízis elmélete (amelynek egyik kidolgozója volt). Új módszert fejlesztett ki igen nagy molekulák elektrosztatikus potenciáltérképének kiszámítására. Egyik kidolgozója volt az úgynevezett Fragment Self Consistent Field-módszernek, amelyet az enzimreakciók és a kristályhibák leírására alkalmazott. Új típusú matematikai képletet javasolt különböző molekulák kvantitatív (mennyiségi) összehasonlítására. Munkatársaival megalapította Magyarország első fehérje-krisztallográfiai laboratóriumát, amelyben számos fehérje térszerkezetét határozták meg.
  • Legfontosabb munkák: több mint 250 tudományos közlemény, ebből öt tudományos és négy egyéb könyv szerzője vagy szerkesztője.
  • Legfontosabb díjak: MTESZ díj (1990); Temesvári Nyugati Tudományegyetem tiszteletbeli doktora (1996); Than Károly Emlékérem, Magyar Kémikusok Egyesülete (1997); Bioscience díj az év legjobb magyar molekuláris biológiai közleményéért (1998); Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díj (1998); Máltai Lovagrend ezüstérme (1999); Pro Universitate et Scientia, Magyar Professzorok Világtanácsa (2003); MTESZ gyémántjubileumi érme (2008); a Magyar Érdemrend középkeresztje (2012); Újbuda díszpolgára (2016).
  • Nős, két felnőtt gyereke és hat unokája van.

Antal-Ferencz Ildikó

 

Antal-Ferencz Ildikó újságíró, három gyermek édesanyja. Írásainak fő témája a család, de sok más is érdekli: interjúk közismert emberekkel, beszámolók kulturális eseményekről és jótékonysági ügyekről, riportok közéleti témákról (élet- és gyermekvédelem, oktatás, hit, fogyatékossággal élők). Blogot ír Ígyírokén címmel, több interjúkötetbe írt szerzőként, rádióműsorokat szerkesztett és vezetett, valamint házigazdaként kerekasztal-beszélgetéseket és konferenciákat.

*

Írjátok meg, kire lennétek kíváncsiak Körkérdés rovatunkban!

Körkérdés rovatunkban ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak. Nem csak egyfajta véleményre vagyunk kíváncsiak, hanem éppen hogy nagyon sokfélére, ezért igyekszünk a társadalmi, politikai, kulturális élet széles spektrumáról megszólítani válaszadókat. Mivel a legkülönfélébb válaszokra számítunk, ezért a rovatban megjelenő vélemények nem feltétlenül fogják tükrözni a Férfiak Klubja álláspontját, de tulajdonosukról nagyon sokat elárulnak majd.

Írjátok meg itt hozzászólásban vagy az info@ferfiakklubja.hu e-mail címre, kire lennétek kíváncsiak új, Körkérdés című rovatunkban!

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk