Az érzelmeinek és a félelmeinek kiszolgáltatott férfi könnyen nevetségessé válhat – interjú Gájer László atyával

Gájer László katolikus pappal, tanszékvezető egyetemi tanárral beszélgettünk Körkérdés című rovatunkban, melyben ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak.

Mi volt a legnagyobb gyerekkori butaság, amit csinált?

Egy barátommal egyszer kicsempésztük az édesapám légpuskáját és kimentünk a szabadba lőni. Nem lett baj belőle, de ma már tudom, hogy komoly balesetet is okozhattunk volna.

A legmeggondolatlanabb döntésem azonban azt hiszem az volt, hogy római katolikus pap lettem, és jelentkeztem a szemináriumba 18 évesen. Kicsit viccesen mondom ezt, de egy 18 éves fiú aligha tudhatta annak a döntésnek a súlyát, amelyet meghozott. Ahogy Jeremiás próféta mondta: „Rászedtél Uram, és én hagytam, hogy rászedj.” E döntésem következtében azonban eddig egy rendkívül gazdag életem volt.

Mi a legfontosabb életbölcsesség, amit az édesapjától tanult?

Talán az, hogy nem kell mindig és mindenáron lépést tartani a rohanó világgal, még akkor sem, ha lemaradunk tőle.

Mi a legfontosabb üzenet, amit mindenképpen szeretne átadni a jövő generációnak?

Az élet legmélyebben megélhető rétege a hit. Ez természetesen a személyes Istenhez vezet. A hit a lélek olyan képessége, amely minden más létező fölé emel bennünket. Időtlen távlatokat nyit meg számunkra. Én egész életemet a hit magamban való elmélyítésének és továbbadásának szenteltem. Ez az üzenet teljesen megbabonázott, és alapvetően határozta meg a gondolkodásomat.

Ön szerint jó a koedukáció vagy érdemes lenne bizonyos életkorban a lányokat és a fiúkat külön oktatni?

Nálunk jó egyházi gyakorlat van a fiú- és a lányiskolák működtetésére. Sok szempontból jónak tartom ezt a gyakorlatot, és kívánatosnak tartom annak megőrzését a jövőben is. Mivel pedig számtalan koedukált iskola áll rendelkezésre – aki végképp berzenkedik a külön oktatástól –, annak lehetősége van ilyen intézetbe menni.

El tud képzelni olyan helyzetet, amikor jogos lehet az erőszak?

Az úgynevezett igazságos háborúnak nagy etikai hagyománya van a katolikus gondolkodásban. Az erőszak abban az esetben ugyanis megengedett, ha a nagyobb rossz legyőzése vagy elkerülése érdekében történik. Az önvédelem is olyan helyzet, amelyben adott esetben erőszakot kell alkalmaznunk.

Az utóbbi időkig a halálbüntetésnek is megvolt a megfelelős és arányos oka bizonyos kultúrákban, azonban a legutóbbi pápák hangsúlyozzák, hogy keresztények ne forduljanak a halálbüntetés gyakorlatához.

Az erőszak tehát egyes szélsőséges erkölcsi helyzetekben lehet jogos. Mégis szót szeretnék emelni a béke kultúrája mellett. Hinnünk kell abban, hogy a béke lehetséges, és nem pusztán naiv emberek ábrándja. A mi utunk a béke, és az erőszak elkerülése.

Egyetért-e azzal, hogy a nehéz helyzetekben jobb, ha egy férfi nem sír, szerencsésebb, ha megőrzi a hidegvérét?

Egyetértek vele. De nekem ez nem megy. Törékeny lelkű ember vagyok, és néha sírok is. De persze jó lenne mindig erősnek és higgadtnak maradni. Ezzel együtt nem gondolnám, hogy egy férfinak mindig keménynek kell maradnia. Dávid király egyszer örömteli elragadtatásában táncolt Isten előtt: elragadták az érzelmei. Jézus pedig sírt, amikor barátja, Lázár meghalt. Az érzelmek nem idegenek a szent férfiaktól. Az érzelmeinek és a félelmeinek kiszolgáltatott férfi azonban könnyen nevetségessé válhat. A Filippiekhez írt levélben olvassuk a Bibliában: „Az az érzület legyen bennetek, ami Jézus Krisztusban is megvolt”. Talán ehhez kellene tartani magunkat.

Milyen típusú munkamegosztást tart ideálisnak férj és feleség, férfi és nő között?

A férfi dolgozzon több munkaórát és lehetőleg tartsa el a családját, míg a feleség gondja a háztartás és a gyermeknevelés legyen. De persze nem az egyetlen lehetséges munkamegosztás. Ha lenne családom, nekem ez tetszene. De számtalan más jó megoldást is láttam már.

Szokott-e rendszeresen házimunkát végezni, és ha igen, mit?

Mivel egyedül élek, magam tartom rendben a lakást, magam takarítok. Főzni csak nagyon ritkán főztem. Kertem nincs, de néha nagyon hiányzik, és nagy kedvem lenne a kertimunkához.

Mennyire érzi a saját életében problémának, hogy túl sokat dolgozik?

Egy pap az emberek között él és dolgozik. Az emberek problémái pedig kifogyhatatlanok. A mi szolgálatunkat ezért nem lehet befejezni, csak félbehagyni. Nálam a kritérium a lelki csend. Amikor azt elveszítem, akkor nem szabad többet dolgoznom. Vissza kell találnom a forráshoz.

Ön szerint mi a házasság értelme, célja?

Az a kettős értelme s célja, hogy két ember boldoggá tegye egymást és utódoknak adjon életet. A boldogság persze egy nagyobb távlatban értendő: el kell juttatni egymást az örök boldogságra, Isten látására is, el kell tehát juttatni egymást az élet végső horizontjának szemlélésére. Ugyanakkor, ha ennek nincs külső akadálya, a gyermekek születése jelenti a kapcsolat másik célját, ez a jövő nemzedék java és az emberiség közjavának szolgálata is.

Ha újra kezdhetné az életét, mindent ugyanúgy csinálna?

A lényeges döntéseimet tekintve igen.

Van szükség ma hősökre, és ha igen, milyenekre?

Azt hiszem, tanúkra van szükség. Olyan tanúkra, akik meggyőződtek valami őket is meghaladó magasabb értékekről, és hajlandóak a felismeréseiket magukon átengedve megmutatni a világnak ezt a magasabbat. Túl sok inger vesz bennünket körül ma, de túl kevés ezek között a hiteles inger. A meggyőződéses emberek tanúságtételére van szükségünk.

Van olyan gyerekkori álma, ami teljesült?

Furcsán hangozhat, de 15 éves koromtól csak arról álmodoztam, hogy egyedül Isten dolgaival kelljen foglalkoznom. Ezt úgy képzeljék el, hogy tényleg ültem otthon, és arról álmodoztam, hogy nem lesz semmi felesleges vagy másodlagos tevékenység az életemben, hanem csak Isten dolgairól olvasok, tanulok, beszélek stb. Ezért jelentkeztem a szemináriumba. És ez teljesült. Ilyen szempontból talán szokatlan fiatal lehettem, de az osztálytársaim és a barátaim éppen ezt szerették bennem. Nem voltam különc, csak mertem nagyot álmodni.

Ha bárkivel találkozhatna – legyen szó akár élő, vagy nem élő személyről – ki lenne az?

Érdekes, de nem tudok senkit mondani. Nem hiányzik komolyan senkivel a találkozás.

Mit jelent önnek az, hogy „szent”?

A „szent” Isten tulajdonsága. Neki éneklik az angyalok, hogy háromszor szent, és ezzel elismerik istenségét. Persze az evilág is részesedhet valamennyire Isten szentségéből. Ezt néha megérezzük a szent helyeken vagy szent embereken keresztül. De végsősoron és elsődlegesen Isten a szent. Ezért vágyunk arra, hogy életünk végén meglássuk őt és beteljünk az ő szentségével.

A szent persze egyszerre vonzó és félelmetes. Félelmetes is, mert mi nem vagyunk szentek. Ezért akarunk mind jobb emberré válni, hogy a „szent” közelébe mehessünk.

NÉVJEGY

  • Szombathelyen született 1983. november 2-án.
  • Tanulmányok:
    • PPKE – HTK teológus, 2013 – PhD
    • PPKE – BTK politikaelmélet, 2020 - PhD
  • Legfontosabb munkák:
    • 2008-ban szentelték pappá Esztergomban.
    • 2008-2016-ig káplán volt Szentendrén és a pesti Bazilikában.
    • 2016-2018-ig Erdő Péter bíboros személyi titkára volt.
    • 2018-tól a PPKE HTK 2-es számú Keresztény Bölcseleti Tanszékét vezeti.

Antal-Ferencz Ildikó

 

Antal-Ferencz Ildikó újságíró, három gyermek édesanyja. Írásainak fő témája a család, de sok más is érdekli: interjúk közismert emberekkel, beszámolók kulturális eseményekről és jótékonysági ügyekről, riportok közéleti témákról (élet- és gyermekvédelem, oktatás, hit, fogyatékossággal élők). Blogot ír Ígyírokén címmel, több interjúkötetbe írt szerzőként, rádióműsorokat szerkesztett és vezetett, valamint házigazdaként kerekasztal-beszélgetéseket és konferenciákat.

*

Írjátok meg, kire lennétek kíváncsiak Körkérdés rovatunkban!

Körkérdés rovatunkban ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak. Nem csak egyfajta véleményre vagyunk kíváncsiak, hanem éppen hogy nagyon sokfélére, ezért igyekszünk a társadalmi, politikai, kulturális élet széles spektrumáról megszólítani válaszadókat. Mivel a legkülönfélébb válaszokra számítunk, ezért a rovatban megjelenő vélemények nem feltétlenül fogják tükrözni a Férfiak Klubja álláspontját, de tulajdonosukról nagyon sokat elárulnak majd.

Írjátok meg itt hozzászólásban vagy az info@ferfiakklubja.hu e-mail címre, kire lennétek kíváncsiak új, Körkérdés című rovatunkban!

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk