Minél több mindent nem tud megcsinálni egy férfi, annál nagyobb felelősség és kényszer hárul a nőre. Nem hiszem, hogy egy boldog kapcsolatnak ez lenne a titka – interjú Berettyán Nándorral

Berettyán Nándor színművésszel, színházi rendezővel, színházigazgatóval beszélgettünk Körkérdés című rovatunkban, melyben ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak.

Mi volt a legnagyobb gyerekkori butaság, amit csinált?

Nem is tudom... Olyan nagy butaságot szerintem nem csináltam, vagy legalábbis nem emlékszem rá. Nem voltam egy rossz gyerek. Persze csináltunk olyan dolgokat, amiből esetleg sérülés is lett, össze kellett varrni itt-ott, de azért ez benne van egy vidéki gyerekkorban.

Mi a legfontosabb életbölcsesség, amit az édesapjától tanult?

Elnézést, de erre a kérdésre bizonyos okok miatt nem szeretnék válaszolni.

Mi a legfontosabb üzenet, amit mindenképpen szeretne átadni gyermekeinek?

Keresztény emberként természetesen próbálok a keresztény erkölcs szerint élni, ebből pedig következik nagyon sok üzenet, ami remélem, továbbadódik. Ennek ellenére nehezen válaszolok erre a kérdésre, mert közhelyek jutnak eszembe. Rendkívül fontosnak tartom a tradíciót – legyen az egy nemzet, egy színház vagy egy család hagyományai – , de azt is, hogy ebben szabadon, autonóm módon tudjunk mozogni.

Ön szerint jó a koedukáció vagy érdemes lenne bizonyos életkorban a lányokat és a fiúkat külön oktatni?

Szerintem nagyon jó. Nem tartom kizártnak, hogy egy nem koedukált oktatásban nevelkedett gyerek is tökéletesen szocializálódhat, de én például nagyon örülök, hogy koedukált iskolába jártam. Rengeteg lánybarátom volt, akiket rossz lenne nem, vagy nem ilyen mélyen ismerni.

El tud képzelni olyan helyzetet, amikor jogos lehet az erőszak?

Nem. Nyilván lehet olyan kivételeket mondani, hogy önvédelem, vagy mások védelme, de azért szerintem nagyon határozottan ki kell mondani, a szabály az, hogy az erőszak sosem jogos.

Egyetért-e azzal, hogy a nehéz helyzetekben jobb, ha egy férfi nem sír, szerencsésebb, ha megőrzi a hidegvérét?

Erre is nagyon egyszerűen tudok válaszolni. Semmi baj nincs azzal, ha egy férfi sír. Meg egyáltalán, ha bárki úgy érzi, hogy olyan fájdalom érte, olyan meghatott, olyan boldog, hogy sírni szeretne, sírjon nyugodtan. A hidegvér megőrzése szerintem egy másik dolog, de ebben az esetben sem hiszem, hogy a férfiakat és nőket meg kellene különböztetni. Szerintem mindenkinek jobb, ha meg tudja őrizni a hidegvérét, de – visszautalva a válasz első felére –, van olyan, amikor nem kell megőrizni.

Milyen típusú munkamegosztást tart ideálisnak férj és feleség, férfi és nő között?

Nem tudok szabályt, nálunk ez teljesen organikusan kialakult. Mind a ketten meg tudunk csinálni mindent, ha kell, de természetesen, ha fát is kell vágni, vagy ásni kell, és mellette vasalni meg főzni, akkor én vágok fát, a feleségem pedig főz. Mondjuk ő egyébként is nagyon szeret főzni, de szerintem érthető, mire gondolok. De ha már erről beszélünk, szeretném elmondani, sajnos még mindig sokszor előfordul, hogy a férfiak szinte kérkednek, miszerint ők nem tudnak főzni, sose vasaltak... Szerintem ez gáz. Minél több mindent nem tud megcsinálni egy férfi, annál nagyobb felelősség és kényszer hárul a nőre, és nem hiszem, hogy egy boldog kapcsolatnak ez lenne a titka.

Szokott-e rendszeresen házimunkát végezni, és ha igen, mit?

Persze. A kertben borzasztóan szeretek bármit csinálni, ezért ezt inkább hobbinak is mondanám. De porszívózok, mosogatok, mosok, teregetek. Még vasalok is, ha úgy van, bár annak a ruhára sok hatása nincs, sajnos...

Mennyire érzi a saját életében problémának, hogy túl sokat dolgozik?

Az utóbbi időben valóban elég sokat kell dolgoznom, de a mi munkánk legnehezebb része szerintem az állandó időhiányból adódó folyamatos és nyomasztó lelkiismeret-furdalás. Ugyanakkor most vagyok fiatal, és most a legnagyobb a teherbírásom is.

Ön szerint mi a házasság értelme, célja?

Arról tudok beszélni, amit én személyesen, magam számára érvényesnek érzek. Nekem a boldog élet egyetlen lehetősége. Attól, hogy az ember férj lesz és apa, minden megváltozik. Ez is közhely persze, de a családom biztonságához és boldogságához képest az én saját egóm vágyai és fontoskodása teljesen nevetségessé válik.

Ha újra kezdhetné az életét, mindent ugyanúgy csinálna?

Egyáltalán nem. Számtalan hétköznapi eseményre emlékszem, amit teljesen máshogy csinálnék. Emiatt is sokszor van lelkiismeret-furdalásom, hogy főleg kamaszként, miért nem voltam megértőbb, türelmesebb, toleránsabb, de akár a párkapcsolatomban is miért nem voltam figyelmesebb, miért nem voltam előrelátóbb? Illetve az egy másik kérdés, hogy bánok-e dolgokat – mert az előbb említettek ilyenek –, vagy csinálnék-e dolgokat másként. Mert sok mindent másként csinálnék, hiszen nagyon sok minden érdekel. Például, ha nagyobb zenei érzékem lenne, biztos, hogy zenével foglalkoznék, vagy az elméleti fizika is nagyon sanszos lenne.

Van szükség ma hősökre, és ha igen, milyenekre?

Egyértelműen igen. Az ember a hősöket mintaként használja. A hősök természetesen sokszor idealizált figurák, mégis példák tudnak lenni. Gogol szerint a példa mindig erősebb, mint a szabály. Olyan hősök, olyan példák kellenek, akiket látva az ember, boldogabb, igazabb életet tud élni.

Van olyan gyerekkori álma, ami teljesült?

Nem emlékszem ilyenre. Olyan nagyon artikulált álmom sosem volt.

Ha bárkivel találkozhatna – legyen szó akár élő, vagy nem élő személyről – ki lenne az?

Nem tudom, ér-e ezt mondani, de az első és egyértelmű válaszom Krisztus. Emellett nagyon szívesen találkoznék még Buddhával, Ábrahámmal, Attilával, Szent Lászlóval, Shakespeare-rel, Dosztojevszkijjel, Da Vincivel... Sokakkal. Cseh Tamással.

Mit jelent önnek az, hogy „szent”?

Az örök célt és szakadatlan, derűsen elérhetetlen vágyat.

NÉVJEGY – színművész, színházi rendező, színházigazgató.

  • Debrecenben született 1992. december 8-án.
  • Tanulmányok: Debreceni Ady Endre Gimnázium – dráma szak, Kaposvári Egyetem- színművész szak.
  • 2017-től a Nemzeti Színház 2021. július 1-től a Karinthy Színház igazgatója.
  • Legfontosabb munkái:
    • Szerepek: Csongor (Csongor és Tünde), Hany Istók (Éden Földön), Bíró Máté (Körhinta), Jézus (Csíksomlyói passió), Bornemissza Gergely (Egri csillagok), Rocco (Rocco és fivérei), Mercutio (Romeó és Júlia)
    • Rendezések: A súgó (Nemzeti Színház- saját darab); Móricz Zsigmond: Forró mezők.
  • Házas, egy gyermeke van.

Antal-Ferencz Ildikó

 

Antal-Ferencz Ildikó újságíró, három gyermek édesanyja. Írásainak fő témája a család, de sok más is érdekli: interjúk közismert emberekkel, beszámolók kulturális eseményekről és jótékonysági ügyekről, riportok közéleti témákról (élet- és gyermekvédelem, oktatás, hit, fogyatékossággal élők). Blogot ír Ígyírokén címmel, több interjúkötetbe írt szerzőként, rádióműsorokat szerkesztett és vezetett, valamint házigazdaként kerekasztal-beszélgetéseket és konferenciákat.

*

Írjátok meg, kire lennétek kíváncsiak Körkérdés rovatunkban!

Körkérdés rovatunkban ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak. Nem csak egyfajta véleményre vagyunk kíváncsiak, hanem éppen hogy nagyon sokfélére, ezért igyekszünk a társadalmi, politikai, kulturális élet széles spektrumáról megszólítani válaszadókat. Mivel a legkülönfélébb válaszokra számítunk, ezért a rovatban megjelenő vélemények nem feltétlenül fogják tükrözni a Férfiak Klubja álláspontját, de tulajdonosukról nagyon sokat elárulnak majd.

Írjátok meg itt hozzászólásban vagy az info@ferfiakklubja.hu e-mail címre, kire lennétek kíváncsiak új, Körkérdés című rovatunkban!

Fotó: Polyák Attila, Origo.hu

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk