CINEMIRA – hétvégi kalandozás a gyerekfilmek világában

Melyik család ne ismerné az olyan kultikussá vált magyar gyerekfilmeket, mint a Hahó, öcsi, a Szeleburdi család vagy a Mi újság, kuflik? S melyik gyermek ne szeretne szerepelni ilyen filmekben? Az enyéim mindenesetre igen, de nem azért, mert erre láttak volna otthon mintát vagy erre „nevelnénk” őket; csak így alakult: a nagyobbik elkezdett drámafoglalkozásra, majd gyerekszinkronra, s végül filmes szakkörre járni, a kisebbek pedig követték. Onnan eljutottak különböző castingokra és szerepeltek tévésorozatban és reklámfilmben. Emiatt vettünk részt a nemrég zajló CINEMIRA Nemzetközi Gyerekfilm Fesztiválon is.

Gyerekkoromban engem is nagyon vonzott a színház és a film világa, de egy erdélyi kisvárosban felnőve, és nem túl sok színészi tehetséggel megáldva a fellépés nem tűnt követendő pályának, így maradt a nézőtéri ámulat és álmodozás. A gyerekeimet sem tereltem errefelé, mert bár a színház és mozi vonzása megmaradt, és szívesen vittem őket előadásokra, filmekre, szülőként inkább távol tartottam volna őket ettől a világtól. De aztán valahogy mégis a közelébe kerültek, és eddigi néhány szereplésükkel már jóval meghaladták az én álmaimat. Ugyanakkor nem bánom, hogy nem annyira átütően sikeresek, hogy a gyakori szereplés, netán a sztárság esetükben felmerüljön; és nem is vagyok hajlandó ezért a szembejövő alkalmak kihasználásán túl többet tenni, például rendszeresen szereplőválogatásokra cipelni őket, az a néhány alkalom is éppen elég kimerítő volt – nem annyira nekik, mint a család számára. Ők tehát éppen csak belekóstoltak ebbe a világba, és ha úgy alakul, néha visszatérnek, de nem maradnak tartósan benne; s terveink szerint ez a jövőben is így marad. Párommal együtt ugyanis fontosnak tartjuk, hogy ez a hobbi (mert annak tartjuk, és nem munkának, akkor se, ha fizetnek érte) ne menjen sem a gyerekek tanulásának, sem a családi életünk egyensúlyának kárára.

A filmes szakkörösök javaslatára például nemcsak elküldtük őket az Akvárium Klubban múlt hétvégén zajló CINEMIRA Nemzetközi Gyerekfilmfesztiválra, hanem mi is velük mentünk, hogy közösen eltöltött idő legyen; különösen annak fényében, hogy a CINEMIRA Magyarország egyetlen családoknak szóló filmfesztiváljaként hirdette magát. A legjobb rövid- és animációs filmeket mutatták be 4-14 éves gyerekek számára, valamit VR, animáció, kaszkadőr, filmtrükk és táncos workshopot és egy filmes szereplőválogatást is tartottak 8-16 éveseknek. Lányunk a táncos workshopra jelentkezett és így részese lett a High School Musical emlékezetes jelenetét bemutató kis videófilmnek, a fiúk pedig elkészítettek egy rajzfilmet a maguk által fabrikált eszközökből, megismerkedtek a filmes akciójelenetek titkaival, vagyis tanultak verekedés-koreográfiát, eséseket és cukorüveges támadásokat, majd filmtrükköket sajátítottak el (zöld képernyő, visszajátszás, stb.) az egyenként másfél órás workshopokon. Mindhárman nagyon lelkesek és elégedettek voltak; azt állították: így már sokkal izgalmasabb házi kisfilmeket tudnak készíteni, mint a hosszúra nyúlt tavaszi karantén alatt.

A workshopok közben nemcsak magyar és külföldi gyerekfilmeket vetítettek, hanem különböző filmes témájú előadásokat is tartottak. Ebből én a Filmszínész leszek című előadást hallgattam végig, amelyben Steinhauser Andrea casting director beszélgetett három gyereksztárral: Vághy Viviennel (Mintaapák), Gyarmati Erikkel (HAB) és Markó Zengővel (Pesti balhé), akik érdekességeket és kulisszatitkokat árultak el a forgatásokról  (mennyire érdekel, illetve fárasztó, hogyan hat a saját és családjuk magánéletére) és a castingokról (mire kell figyelni, hogyan kell viselkedni, stb.), hanem improvizáltak is, és ebbe a játékba a közönséget (így a gyerekeimet) is bevonták. A gyereksztárok kissé megilletődve, de fesztelenül, és meglepő érettséggel számoltak be a „munkájukról”, mindannyian lelkesek a szakma iránt és szeretnének színészek lenni, ugyanakkor nem tűntek színpadiasnak, megőrizték hétköznapi gyermeki vonásaikat. Volt, akit az egyik színész kért maga mellé, volt, aki ismerős révén került reklámfilmbe, majd onnan saját erejéből játékfilmbe, és volt aki sok-sok próbálkozás után a saját erejéből jutott be egy játékfilm castingjába. Szüleikről is szó esett: állítólag szívesen támogatják gyerekeiket ebben az átlagosnál nagyobb igénybevételt jelentő hobbiban. Megtudtuk, hogy a tanulás terén nagyon sok múlik azon, hogy az iskola, illetve az osztályfőnök hogyan áll a kérdéshez, de azt is, hogy sorozatban szerepelni bizony nem kompatibilis az állami oktatási rendszerrel: a Mintaapákban játszó kislány is magántanuló. (Az én nagyobbik fiam is úgy tudott probléma nélkül részt venni a Duna tévén futó Családi kör több részének forgatásán, hogy akkor épp félévig magántanuló volt.)

Jó hangulatú volt még a Szinkrontitkok című  előadás, amelyen a gyerekek profi szinkronszínészek segítségével próbálhatták ki, milyen megszólaltatni egy mesehőst. Az előadáson Galambos Péter (Ross) műsorvezető vendégei Csondor Kata (Barbie, Maya, Sailor Moon), Gacsal Ádám (Harry Potter), Hamvas Dániel (Hablaty) voltak. Nagyfiúnk utána lelkesen kérte, hadd hasznosítsa már végre a gyerekszinkron-tanfolyamon szerzett tudását, amibe eddig éppen azért nem fogtunk bele, mert közben gimnazista lett és így már nem biztos, hogy jó szívvel támogatni tudjuk őt ebben a munkában, a korábbi forgatások alatt megismerve az állandó rendelkezésre állással járó, az egész családi logisztikát érintő terheket. Ennek ellenére azért részt vettek a Steinhauser Andrea szervezte helyszíni castingon, amelyen mindkét fiúnk továbbjutott. Hát, majd meglátjuk...

Végül néhány szó a díjazásokról: a legjobb filmeknek járó Arany Mókus-díjakról szakmai zsűri döntött; külön elismerést osztottak az Európai Gyerekfilm Szövetség (ECFA) képviselői is. A fesztivál fődíjasát, A Polgár lányokat gyerekzsűri választotta ki. A legjobb animációs filmnek járó Arany Mókus-díjat a szlovák Martin Smatana The Kite (Papírsárkány) című alkotása nyerte meg. Az élőszereplős rövidfilmek között az izraeli Ruchama Ehrenhalt Give It Back (Add vissza!) című alkotása kapott díjat. Az Európai Gyerekfilm Szövetség (ECFA) különdíját elsőként nyerte meg magyar alkotás. Fabók Szilvia és Tama Mikori Kippkopp a hóban című animációs filmjét díjazta a szövetség zsűrije. A fesztivál gyerekeknek szóló videópályázatának fődíját megosztva Rudi Máté Virágzó zátony és Mócsai Bence Symbol című alkotásai érdemelték ki. Gratula nekik!

Antal-Ferencz Ildikó

*

Fotók: Antal-Ferencz Ildikó

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk