„Erzsébet az egyetlen olyan történelmi személyiség, akiben nem találunk olyasmit, ami a magyar társadalmat széttagolhatná” – a szent életéről készülő musical olvasópróbáján jártunk

Közel egy éve írtam arról, mennyire elvarázsolt Zsuffa Tünde Az Ég tartja a Földet című, Árpád-házi Szent Erzsébet élete alapján írt regénye. Az alkotásból most nagyszabású musical készül Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje címmel, a magyar zenés színház legnagyobbjaival. A próbafolyamat első, sajtónyilvános állomásán megtudtuk, hogy a Lezsák Sándor által dalszövegíróként és Szikora Róbert által zeneszerzőként jegyzett darab ősbemutatója április 8-án lesz az Erkel Színházban, a Kossuth-díjas Cseke Péter rendezésében; 12 előadást tartanak az országban, 2023-ban pedig a határokon túlra is el szeretnének jutni vele.

Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója, a musical rendezője szerint egy jó műhöz nem elég a jó rendező, színész és szöveg, hanem a Jóisten segítségére és kegyelmére is szükség van. Elmesélte, hogy Lezsák Sándor, a könyvet is kiadó Antológia kiadó tulajdonosa kereste meg tavaly tavasszal. Ő gondolkodás nélkül igent mondott, és ez a válasz nemcsak a könyvnek, hanem Lezsák munkásságának, emberségének szólt. Zsuffa Tünde írót korábban személyesen nem ismerte, a nemzetközileg legismertebb magyar szent életét feldolgozó regényét akkor még nem is olvasta, Szikora Robival sem volt közelebbi kapcsolatban, de a négyesük hamar termékeny csapattá alakult, hiszen a felkéréskor csak a regény volt kész, minden mást együtt kellett megalkotniuk. „Egy jó csapatról van szó, amelynek tagjai kölcsönös tisztelettel és építő kritikával viszonyultak egymáshoz” – fogalmazott, majd hozzátette: két hónappal ezelőtt vált véglegessé, és közben sorra csatlakoztak a további alkotók – például Szendrényi Éva díszlettervező, Berzsenyi Krisztina jelmeztervező –, két hete pedig lezajlott a színészválogatás is: a darabban 18 szereplő, 30 táncos és nyolc gyermekszínész vesz részt. A rendező ismertette a főbb szerepeket és az olvasópróbán megjelenő színművészeket, majd egy rövid vetítés révén a jelmezterveket is bemutatta. A címszerepet Györfi Anna és Békefi Viktória énekli majd kettős szereposztásban, főbb szerepekben látható-hallható Szekeres Adrienn, Auksz Éva, Vásári Mónika, Fésűs Nelli, Dolhai Attila, Szabó P. Szilveszter, Vastag Tamás és Varga Miklós.

Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, az előadás producere tájékoztatott arról, hogy az új magyar musical ősbemutatója április 8-án lesz az Erkel Színházban, majd május 6-án, 7-én játsszák ugyanott, ezt követően augusztus 31-ig még tíz alkalommal több helyszínen is bemutatják, például június 4-én Fertőrákoson, június 11-én Sárospatakon. Hozzátette: készül a darab német fordítása, mert már tárgyalnak az osztrák és német bemutatókról is. 2023-ban szeretnék vele átlépni a határokat, de nemcsak német nyelvterületre, hanem Erdély, Felvidék és Délvidék felkeresése is szerepel a terveikben. „Nagy intenzitással, tiszta szívvel és jó szándékkal készülünk” – fogalmazott.

Cseke Péter a könyvet még nem olvasók számára útmutató segítségével megismerhettük a darab zenei kivonatát, és ízelítőt kaptunk több fontos – vagy akár a legfontosabb – jelenetekben elhangzó duettekből és áriákból is: Gertrúd II. Andráshoz intézett aggodalma a négyéves Erzsébet elengedéséről, II. András és Walter lovag párbeszéde Erzsébetről és az elégedetlen magyar urakról, Zsófia Erzsébetet gyűlölő áriája, Erzsébet és Lajos szerelmi duettje, Erzsébet és testvére, IV. Béla találkozása, Erzsébet búcsúja Walter lovagtól, akire rábízza gyermekeit. A hallottak alapján meggyőződhettünk róla, hogy a regényhez, a neves zenei alkotókhoz és a közismert színművészekhez méltó nagyszabású színmű van születőben. Szikora Róbert Kiss Gábor hangszerelő közreműködésével nagy ívű, fülbemászó zenét komponált némi rockos beütéssel. A prózai szövegekben visszaköszön a regény lebilincselő és szívhez szóló stílusa, Lezsák Sándor dalszövegei pedig versszerűen felerősítik annak legfontosabb üzeneteit. A próbaéneklésekből lejött az is, amit a regény kapcsán már hosszan részleteztem: ez a könyv (és ez a musical) messze nemcsak Erzsébetről szól, hanem a körülötte lévő, a legkülönbözőbb személyiségű férfiakról, valamint az abban a korban még szokatlannak számító, de Erzsébet és Lajos szerelmére halálukig jellemző erős nő-férfi szövetségről, Erzsébet és Walter lovag kölcsönös tiszteleten alapuló nő-férfi barátságáról is.

Zsuffa Tünde, a regény írója a bemutatott jelenetek közül kettőhöz utólag megjegyzést fűzött, kiemelve egy-egy karaktert, jelenetet és kifejtve saját írói szándékát is. Elmondta például, hogy rehabilitálni kívánta Gertrúd királyné a Bánk Bán óta a köztudatban csak gonoszként létező karakterét, mely félreértésnek az oka szerinte az, hogy az okos nő veszélyes volt (?) a férfitársadalomra. A könyvbeli (és musicalbeli) nő viszont szerető és aggódó édesanyja Erzsébetnek, okos és jó felesége II. Andrásnak. Elmondta azt is, hogy a történelmi hűségre törekedett, ugyanakkor szeretett volna magyar szentet alkotni Erzsébetből, aki négyévesen külföldre kerülve elfelejtette ugyan hazája nyelvét, és gyermekeivel, sőt testvérével is németül beszélt, de álmában mindig Magyarországon járt, a Dunát és a gyermekkori virágos rétet látta, halálos ágyán pedig magyarul szólalt meg. Szerinte mindez a hazaszeretet bizonyítéka, és hozzátette: ezt nem ő találta ki, hanem német krónikákból vette át, szinte szó szerint. Elárulta azt is, ragaszkodott hozzá, hogy Erzsébetből magyar szentet csináljon, ezért például a rózsás jelenetet idehozta, miközben a legtöbb források szerint ez Türingiában történt, szülővárosaként pedig Sárospatakot jelölte meg. Ennek kapcsán elmesélte azt is, nemrég felhívta őt a város polgármestere, nagyon kérve, hogy vigyék el a darabot majd oda is, mire az írónő meghívta az olvasópróbára – és a városvezető valóban ott ült az első sorban.  „Erzsébet az egyetlen olyan történelmi személyiség, akiben nem találunk olyasmit, ami a magyar társadalmat széttagolhatná; sőt, ő a magyarokat, az osztrákokat és a németeket is összehozza. Nekem is ez volt a célom a regénnyel: hidat verni” – zárta az eseményt az írónő.

A regény, és bizonyára a musical is, úgy „ver hidat” – bár én a „hidat épít” kifejezést jobban szeretem – a magukat ellenfeleknek, különböző táborokban érzők közé, hogy Szent Erzsébet élete révén rámutat azokra az értékekre – hit, hazaszeretet, házastársi és baráti hűség –, amelyeket mindannyian fontosnak tartunk. Bár a megidézett kor időben nagyon távolinak tűnhet számunkra, számtalan ma is érvényes üzenete van, hiszen több fontos tanulságot levonhatunk Erzsébet és a mellette állók –  különösen a körülötte lévő férfiak – életéből és azok Istenhez és egymáshoz való viszonyából. Mi biztosan megtekintjük a gyermekeinkkel is, mert meggyőződésünk, hogy a legtöbb szereplő, élethelyzet és megfogalmazott üzenet már számukra is értelmezhető, elgondolkodtató és utólagos családi beszélgetésre érdemes. És mert sokkal maradandóbb élményt ad, mint tankönyvből tanulni róla – pontosabban az iskolai tudásanyagra alapozva további, mélyebb rétegeket fognak tudni megérteni belőle.

Antal-Ferencz Ildikó

 

Antal-Ferencz Ildikó újságíró, három gyermek édesanyja. Írásainak fő témája a család, de sok más is érdekli: interjúk közismert emberekkel, beszámolók kulturális eseményekről és jótékonysági ügyekről, riportok közéleti témákról (élet- és gyermekvédelem, oktatás, hit, fogyatékossággal élők). Blogot ír Ígyírokén címmel, több interjúkötetbe írt szerzőként, rádióműsorokat szerkesztett és vezetett, valamint házigazdaként kerekasztal-beszélgetéseket és konferenciákat.

*

Fotók: Antal-Ferencz Ildikó

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk