Ismerd meg először a saját hazádat, aztán menj külföldre – bemutatták a Fatornyokat az Újszínházban

Nemrég láttam Zilahy Lajosnak, a filmvászonról is jól ismert Halálos tavasz és a Valamit visz a víz szerzőjének Fatornyok című előadását. Nem kell erdélyinek lenni ahhoz, hogy az ember rájöjjön, mit jelképeznek a fatornyok, de megérezni azokban a szülőföld erős vonzásának és kitörölhetetlen emlékének a jelképét talán csak egy erdélyi tudja. Gondoltam én, erdélyiként, amíg meg nem néztem az előadást...

A darab története a második világháború előtti nyáron kezdődik, amikor Erdély egy részét épp visszacsatolták Magyarországhoz. A sors így két hazát ad, az egyik az asszonyé (Kriegsné Borcay Klárát Timkó Eszter játssza), a másik a német származású férjé (Kriegs Rudolf – Viczián Ottó). Utóbbi még kisiskolás korában került Magyarországra, tökéletesen beszéli a magyar nyelvet, sikeres vegyészmérnök lett, de ízig-vérig német maradt: rendkívül racionális, precíz, karrierista, a modern vegyészet szakavatott szakértője, családfőként pedig rendszerető, kissé merev, de őszinte szerelemmel, szeretettel szereti feleségét és neveli egyetlen fiát (Kriegs Árpád – Bánföldi Szilárd); viszont 20 év után sem érzi magát otthon Budapesten, lenézi a „barbár, peremvidéki” magyarokat és kerüli a zsidókat. „Idegen vagyok köztetek” – mondja az előléptetését magyaros nótázással ünneplő családjának, sőt fiának is azt ismételgeti: „Ezek vagytok ti” (magyarok), mondja, amikor megtudja, hogy az érettségit ünneplő Árpád egy éjszaka alatt elherdált kétszáz pengőt pezsgőre és bagolypörköltre, és aki emiatt szó nélkül vállalja akár négy hétig is a koplalást. Felesége tiltakozása ellenére büntetésből meg akarja tiltani fiának az Erdélybe szervezett cserkészkirándulást, és inkább Koblenzbe invitálja őt, hogy kísérje el a legközelebbi üzleti útjára. „Ismered meg először a saját hazádat, aztán menj külföldre” – kérleli az anyja a gondolkodó fiút. A fiú először igent mond apjának, aztán mégis az eredeti terv mellett dönt, ahová nagyapja (Nagy Zoltán) is elkíséri, azzal a titkolt céllal, hogy megszerettesse unokájával anyjának szülőföldjét.

Klára gyakorlatilag mindenben Rudolf ellentéte: izgága, vidám, néha bohókás és kissé felületes, de nem buta nő, aki hűséges felesége és támogatója férjének. Ő sem érzi magát igazán otthon Budapesten, de ragaszkodik a lakáshoz, ahol húsz éve laknak és velük élő édesapjához, akivel sokszor nosztalgiázik Erdélyről, és titkon arra készül, hogy édesapja segítségével és imádott, magyar tudatra nevelt fia révén rávegye férjét az öregfalui ház megvásárlására. A gyerekkori házvásárlás végül megtörténik, de nem úgy, ahogy Klára asszony megálmodja. Kiderül ugyanis, hogy fatornyok nemcsak Erdélyben vannak, és férje ugyanolyan erősen visszavágyik saját szülőföldjére, mint ő. Két ősi, ezért egyformán erős és hiteles vágy és jövőt meghatározó szándék feszül össze; a szeretetteljes, egymást kedves humorral ugrató, vidám családi hangulat hamarosan két ország (és egész Európa) viaskodásának színterévé válik.

Ez a viaskodás nemcsak a házaspár között zajlik, hanem Rudolf és testvére (Kiss Ottó, Almási Sándor) között is, aki mindenben bátyja ellentéte: ugyanabban a szakmában dolgozik, de ő „csak” gyógyszerész lett, magyarosította családnevüket és zsidó lányt vett feleségül, akit sikeres vegyészmérnök bátyja csak családi körben vállal fel, hivatalos körben nem; sőt, akinek elhagyására szólítja fel testvérét egy adott pillanatban – annak „saját jól felfogott” érdekére hivatkozva. Nagy megható és elgondolkodtató jelenet az egymáshoz őszintén ragaszkodó, de külön utakon járó, s ezért egymástól egyre távolabb kerülő fiútestvér beszélgetése. Ez kulcsjelenet abból a szempontból is, hogy mivel a testvéri beszélgetésnek tanúja – Ottó kérésére – Klára is, őbenne is visszafordíthatatlan folyamatokat indít el férje testvéréhez (és annak feleségéhez) viszonyulása, és viszonylag gyorsan eljut az engedelmes feleségtől az öntudatára ébredt, álmaiért harcoló nő szerepéhez.

A szerző nem foglal állást, nem ítélkezik, csak hagyja, hogy hősei végig járják a sors (a sokáig a másik előtt eltitkolt, elfojtott érzéseik kitörése) által rájuk szabott utat. Hogy ez végül közös vagy külön utakra vezeti a férjet és feleséget, illetve a két testvért, és hol lesz a helye az új világban közös fiúknak, Árpádnak, (és mi lesz a két – német és erdélyi – szülői házzal), legyen olyan titok, amiért érdemes megnézni a színdarabot.

Zilahy Lajos a két világháború közti magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akit most kezdenek újra felfedezni a színházak. Ebben a művében humora is megmutatkozik. Bár a fatornyok ma már talán közhelyes jelképnek számítanak, és a történetben is vannak előre jól megjósolható pillanatok, de váratlan helyzetek és megoldások is, így mind a szerzőnek, mind a rendezőnek és többnyire a színészeknek is sikerült kikerülnie a közhelyek sekélyes világát, és a színmű ma is érvényes gondolataival, üzeneteivel, a szereplők ősi erejű, viharos érzelmi világának hiteles (és csak helyenként túlzó, például veje elutazása után, az öreg Borcay által bicskával fogyasztott óriási darab szalonnás reggeli) ábrázolásával, mainak, sőt örök érvényűnek mondható.

Végül egy érdekes és elgondolkodtató adalék: ezzel a darabbal zárták be a Nemzeti Színházat 1944-ben és ezzel nyitott a Vígszínház 1945-ben, annak nagy sikere miatt, a főbb szerepekben az eredeti szereposztással. El tudnánk ezt a váltást, ezt a folyamatosságot ma képzelni? Szeretnék igennel válaszolni, de nem tudok.

Antal-Ferencz Ildikó

Fotók: Antal-Ferencz Ildikó

*

Cikkajánló: Férfitörvény, úgy hívják: becsület – bemutatták A kassai polgárokat a Nemzetiben • Mindenki bűnös, mégsem felelős semmiért – Forró mezők a Nemzeti színpadán
 Ajánljuk a Kultúrát apától rovatunk további cikkeit. Ha tetszett, oszd meg! Kattints a következő rovatcímekre, ha más cikkeket is szívesen olvasnál honlapunkonA férfi útjaAz FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetekKörkérdés (interjúk), Férfiegészség.

*

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk