1951-ben járunk, amikor egy átlagos budapesti família élete a feje tetejére áll. Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) munkatársai csengetnek be hozzájuk, ám kitelepítés helyett – beköltöznek. A saját lakásában ejtik foglyul a családot, majd mindenki mást is, aki az ajtajukon bekopog, vagy akár csak a közelükbe merészkedik. Telnek a napok, magyarázat nincsen, ám az egyre népesebb társaság összezártsága lassan kikezdi a lakás foglyainak idegeit. E hihetetlen, de igaz történetet feldolgozó magyar filmet a Mindenki című rövidfilmjével 2017-ben Oscar-díjat nyert Deák Kristóf rendezte.

Nehéz úgy ajánlani ezt a 2019-ben készült lebilincselő alkotást, hogy ne sejtessünk részleteket a végkifejletéről, divatos szóval élve, ne spoilerezzük el a lényegét. Ezért most csak annyit mondunk, hogy a mű, amellett hogy remek érzékkel – nagyobb részben drámával, kisebb részben humorral – mutatja meg nekünk az ötvenes évekbeli Magyarország fojtogató hangulatát, a mostani „korlátozott mozgásszabadság” idején talán némi plusz kitartást is adhat a hétköznapokhoz.

Egy új színészgeneráció tagjai brillíroznak egy régi világ által rájuk osztott szerepekben, mely világban azonban még nagyon is látható volt az erő, amely a négy fal közé zárhatott – bárkit. Ma egy kevésbé mutatkozó ellenféllel kell megküzdenünk, de esetenként ugyanúgy kétszer meggondoljuk, mennyi lekvárt kenjünk a kenyerünkre a hűtőben maradt utolsó üvegből, ahogy filmbeli sorstársaink.

Ajánló: A feltaláló – játékfilm egy igazi példaképről
Ajánljuk a Kultúrát apától rovatunk további cikkeit. Ha tetszett, oszd meg! Kattints a következő rovatcímekre, ha más cikkeket is szívesen olvasnál honlapunkon: A férfi útja, Az FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetek, Körkérdés (interjúk), Férfiegészség.

Vajon melyik karantént volt nehezebb végigcsinálni: az 1951-est, amelyikről ugyanúgy nem lehetett tudni, meddig tart, és mi következik utána, vagy a 2020-ast? Akkoriban az emberek pontosan tudták, mivel/kivel állnak szemben, ám kiszámíthatták-e előre annak tetteit? Veszélyesebb-e a láthatatlanul terjedő vírus, mint egy köztudottan elnyomó államgépezet volt? Az áldozatok számát már szóba sem hozzuk. Legyen elég annyi: Deák Kristóf filmje nem hiába készült el, és – ha hisszük, hogy mindennek oka van – talán az sem véletlen, hogy pont mostanság került elénk. Átértelmezheti a jelenünket.

(Tipp: érdemes figyelni, a film férfikarakterei – a kisfiú, az ifjú szerelmes, a különböző személyiségű családfők, a hatalom képviselői stb. – miként viselkednek egy mindenki számára extrém helyzetben.)

Dr. Szász Adrián

Fotó: port.hu